vasárnap, december 30, 2012

És még mindig a kazán....

November végén nagyjából megjavult a kazán, nem volt százas, de azért jobbára működött. Tudtuk, hogy lenne még vele dolog, de halogattuk, hátha kibírható úgy is. Aztán már karácsony körül többször nem akart semmit sem csinálni, muszáj volt megint hívnom Zoltánt, hogy nézze már meg, mit tud még reszelni rajta. Szerencsére, mikor jött, az elmondottak alapján felkészülten jött, és hozta azt az újabb panelt, ami végül is rendbe hozta a kazán működését. Ez persze újabb huszonezer lesz, de legalább megy a fűtés, van meleg víz.

Ma pedig délelőtt leszedtük a karácsonyfát, nagyon hullatta a leveleit. A kisebb macskák, Iszkiri és Bzs pedig szervezetten, együttes erővel dolgoztak rajta, hogy minél kevesebb dísz maradjon fenn. Amiket levadásztak, azokkal pedig jót lehetett játszani. Némelykor félő volt, hogy akár fel is borítanák a móka kedvéért.

szombat, december 29, 2012

Alom mizéria


A cicáknak kellett volna almot venni, ami persze nem azt jelentette, hogy az utolsó pillanatban mentem boltba, hogy vegyek, hanem többször fenn voltam a Sparban, hogy vennék, akár kiszakadtat is, de nem volt. Aztán már 22-én, mikor fenn voltunk, és  még mindig nem volt, megkerestem az üzletvezetőt, hogy mikor lesz, de nem tudott válaszolni. Hétfőn, mikor hívtam őket, kiderült, hogy egy darabig nem is lesz az a típusú alom, amit keresek, mert nagyon sok esetben kiszakadt a  zsák és a vevők nem nagyon tolerálták már, így visszahívták az összeset, egy darabig nem is lesz. Na, de addigra már nálunk vészhelyzet volt, valamit tenni kellett. Így amikor elmúltak az ünnepek, csütörtökön expedíciót szerveztünk, és a gyerekekkel együtt lementünk az Aldiba, alomért és macskakajáért. Maya kivételével mindenki jött, ő a barátnőjénél volt. Így négyen hazahoztunk 2 nagy zsák almot, cicakaját egy darabra, és pár apróságot még. Nagy segítség volt, hogy lejöttek velem, egyedül képtelen lettem volna ennyi mindent hazahozni. Még jó, hogy hátizsákból egész jól állunk, így mindenki hozott egyet magával.

Most azért látszik, hogy mennyivel egyszerűbb bevásárolni, ha megy az autó. Biztos nem árt egy kis sétálgatás, de néha megerőltetőnek tűnik. Most, a csütörtöki nagy jövés-menés után (háromszor kellett elmennem a nap folyamán) arra jutottam, hogy tetszik, nem tetszik, nagyon muszáj lefogynom. Ez így tovább nem mehet. Másnap alig bírtam talpra állni. 

Nagyon régről, gyerekkoromból emlékszem a hétvégi piacra járásokra, a küzdésre a szatyrokkal, hogy vártuk a 49-es buszt, aztán a sok csomaggal fel kellett mászni a hegyre. És akkor még ebben benne volt az is, hogy valakinek oda kellett állni a Fény utcai pékséghez a sorba, hogy finom kenyeret vigyünk haza. Egész sokáig csak a piacon volt tőkehúsféle meg baromfi, úgyhogy azért mindig le kellett menni. Aztán később kibővítették a Tüske utca sarkán álló közértet, ott is lett egy hentes, amit nagy csodálkozásra egy fiatal hentes legény vezetett, még nagyobb csodálkozásra, nagyon sikeresen. Egész addig ment jól a hentes boltnak, amíg ő volt ott. Egyszemélyes kis üzlet volt, de nagyon jó volt. Akkor az ember előre le tudott adni rendelést, és csak érte kellett menni, Lacikához. Az azért lényegesen közelebb volt, meg ha jól emlékszem, oda már csak akkor sétáltunk le, ha sétálni való kedvünk volt. Addigra már volt valami autó mindig, amivel le lehetett menni. 

péntek, december 28, 2012

Szenteste és előtte a héten

És már megint lemaradtam. Mentségemre szóljon, hogy az elmúlt héten meglehetősen sok időt töltöttem a konyhában. Természetesen nem panasz akar lenni, csak inkább tényközlés.
Az utolsó tanítási napokon volt a gyerekek osztálykarácsonya. Csütörtökön Beniéké, pénteken a többieké.
Mindenki vitt magával sütikét. Szerencsére már segítettek az elkészítésben is. Hét közepén sütöttem vaníliás sütit, amit még anno Nagyanyóka is sütött, de a receptet már Cilimamától kaptam meg még évekkel ezelőtt. Kaptam még Beni születése után nem sokkal Cilimamától egy mézes receptet is, olyat is sütöttem, semmi nem maradt. De annyira nem, hogy péntekre akartam levinni a fenyőfaárus embernek is, de akkor lemaradt a postás miatt, aztán szombat reggelre kellett süssek másikat, hogy mégis csak vigyek neki.

A fenyővásárlásunk cifra volt. Én megvettem a fát anyáék jóvoltából csütörtökön reggel, és az ember megígérte, hogy ha nem megyek érte este 6-ig, akkor felhozza, bár jobb lenne, ha mégis csak odamennék valahogy és elhoznám, mert este dolga van. Itthon a gyerekekkel beszélgettem, hogy este majd le kell menjek, mikor apa jön haza, hogy együtt hazacipeljük valahogy. Esetleg biciklivel. Vagy ki tudja?
Az esélyek latolgatásába beleszólt Lili, hogy van egy 2 kerekes kerti kiskocsink, miért nem húzzuk haza azon? A szót tett követte, Maya azt mondta, elkísér. Lementünk az Aldihoz, aztán vissza. Még 3 nap múlva is izomláz volt a karomban. Azért csak nehéz volt az a fenyő. Viszont Csücskömnek nem kellett vele vesződnie, csak a befaragással, bár ha lett volna elég sütni valóm, emberünk azt is megcsinálta volna.
Viszont szombaton végül megkapta a sütikét, én meg cserébe kaptam 1 kisebb üveg mézet, ami egész váratlanul ért.

Valamikor hét elején volt itt Marika, hogy megsütném-e nekik a bejglit, hoz mindent hozzá. Abban maradtunk, hogy hozza, megsütöm. Aztán csütörtökön vagy hogy, itt volt Magdi, hozta vissza a nála maradt birsalmasajtokat és akkor asszem pont benne voltam valami sütizésben, így ő is rákérdezett, hogy abból a tavalyi szilvalekváros bejgliből tudnék-e sütni neki 2-3-at. Ő is hozta a hozzávalókat. Így aztán összességében a mai 3 bejglivel együtt 24 rudat sütöttem meg, és még volt ez-az apróság.

Szenteste anyáék egész korán itt voltak, így még volt pár plusz kéz is, ami besegített. 4-ig a gyerekekkel Kiseszter és Csücsköm behozták és feldíszítették a fát, ami mondhatom, váratlanul nagyon szép és terebélyes lett. Néhány ágát le is kellett vágni, mert nem lehetett elférni tőle.

4-kor Kiseszter elvitte a gyerekeket városnézni, hogy megnézzék az ünnepi kivilágításokat. Addig mi összekészültünk a vacsorával, minden mással. Zsókától kapott ajándékokat is megkapták a gyerekek, mert ő majd csak 7-én jön haza. Így azt lehet mondani, hogy egész "gazdag" karácsonya volt a gyerekeknek, 3 helyről kaptak ajándékot. Ha csak tőlünk kaptak volna, akkor eléggé sovánka karácsonyuk lett volna. Így majdnem mindenki elégedett volt. Dominik annak ellenére morgolódott, az ajándékba kapott  könyvek miatt, hogy hónapok óta alig győzzük kihozni a könyveket a könyvtárból. Persze megbékélt, de igazából playstation-re vágyott volna.

Az este pedig jól eltelt, kirakósoztunk a fiúk 3D-s kirakójával, ami elég nehéz feladat, bár Kiseszter hamar megoldja, én örülök, ha 5-10 percenként találok olyat, ami illeszkedik a helyére.

kedd, december 18, 2012

Szabadság, vagy még sem?

Vasárnap voltak itt megint megnézni a házat. Jó vacak idő volt. Ködös, nyálas.

Most a hét elején pedig úgy jártunk, mint az egyszeri baka, aki ugye csak akkor tekinti biztosnak a szabadságát, ha már visszafelé megy a laktanyába. Miért is? Csücsköm elvileg tegnaptól szabin lett volna, ehhez képest ma be kellett mennie, mert a kollégáját, akivel együtt dolgozik, tegnap este a céges karácsonyi ünnepségről elvitte a mentő, de mivel az egész egy színházban, színházi előadással egybekötött alkalom volt, nem derült ki, csak ma reggel. A kolléga nincs jól, és vélhetően idén már nem megy dolgozni. Remélhetően azért az ünnepeket már nem tölti a kórházban, de az sincs kizárva. Jobbulást neki innen is.

Reggel ez azután derült ki, hogy megjöttem Benivel az orvostól. Tegnap panaszkodott, hogy nincs jól, fáj a feje. Nem úgy tűnt, később, már délután, hogy baja lenne, de az igazolás miatt muszáj volt elvinnem, aztán már itthon is maradt. Voltam vásárolni, takarítottam, mostam és kornyadoztam kissé a tegnapi kései lefekvéstől. Csücsköm legalább kicsit kialudta magát, de nekem fel kellett kelnem a gyerekekkel.
Tegnap még délután feltettük a fény füzéreket, így most ezek szolgálnak hangulatvilágításnak.
Tegnap este megint tüntettek a fiatalok. Holnap is fognak.

hétfő, december 17, 2012

Egy hét még karácsonyig

Nagyon nehezen  mennek el a gyerekek ezeken a ledolgozós szombatokon, nem is tudom, kinek ment el az esze az oktatási kormányzatban. Azért ilyen még nem volt sosem, hogy a szünetben levő dec. 24-ét és 31-ét   le kellett volna dolgozni. Az esze áll meg az embernek. Valahogy állítólag elszámolták az iskolaévet és enélkül a 2 nap nélkül nem lett volna meg a kötelező tanítási napok száma.

Amúgy nagyon necces volt az időjárás, egyszer csak el kezdett esni az eső, és a hidegre való tekintettel rögtön oda is fagyott. Ez benn a városban nem okozott nagy gondot, de itt minálunk voltak bajok. Teljesen lefagyott a földút és némely helyeken a járda is. Laci, a postásunk el is esett, ráadásul elég szerencsétlenül, mert felállni sem tudott. Ráesett a motor is, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy hozzánk pont akkor jöttek Annáék, és a férje ott megállt a földút elején és pont látta az esetet, így szinte azonnal pattant ki a kocsiból és szedte össze Lacit. Azért sem tudott egyedül felállni, mert 2 kutya ott ugatott neki és a kezét is leharapták volna, ha a kerítésre teszi. Még egy kis szerencséje azért mégis csak volt, mert úgy esett el, hogy legalább nem a kipufogó felőli oldalra esett, így nem égette meg a lábát.

Csücsköm viszonylag korán elment az öltönyéért, aztán korán haza is ért. Sokat segített, hogy most a szombat munkanap volt, mert így jobban jártak reggel a buszok.
Annyiból már jó volt, hogy készen lett időközben Csücsköm 2 fekete farmerja és nagyon dícsérte őket, hogy melegek.

Közben a múlt héten kidőlt a liszt a felsőoktatási keretszámok körüli új szabályozás miatt. Sikerült olyan számot nyilvánosságra hozni, amitől végre többen észbekaptak, hogy mi folyik itt. Azóta szinte minden nap van valami tüntetés. De amúgy nem múlik el nap valami égbekiáltó döntés, bejelentés nélkül. Itt-ott látszanak az ellenállás csírái, de attól még megy a gőzhenger tovább.

szombat, december 08, 2012

Jó mozgalmas volt a mai napunk. Az előzménye ennek a mozgalmasságnak, hogy Kiseszter, ahogy az már évek óta "megszokott", elvitte a gyerekeket karácsonyi készülődésre a XVII. kerületbe a Helikopter parkba, ahol van egy közösségi vagy művelődési ház, ahol az utóbbi években készítettek mindenféle karácsonyfadíszt, ádventi koszorút.
Mi pedig, Csücsköm cégének jóvoltából bementünk a belvárosba, hogy költsünk valamennyit abból a ruhapénzből, amit a héten utaltak át. Szükséges is volt, de kilátásunk nem volt rá, hogy pótoljuk a kilukadás előtti farmer nadrágot, és a 15 évvel ezelőtt csináltatott öltönyt. Sikerült kinéznem egy nagyon jó helyet, ahol úgy érzem nagyon jól sikerült bevásárolnunk. Egyrészről nagyon kedvesek voltak, másrészt fel is hajtják a dolgokat, amiket szükséges, harmadrészt kaptunk egy rakás ajándékot. Csak azért, hogy feliratkoztam a hírlevelükre, kaptunk egy fehér pólót, aztán azért, mert vettünk egy szép öltönyt, még kaptunk egy 10.000,- ft-os vásárlási utalványt, 2 sálat, 2 galléros piké pólót. A vásárlási utalványon vettünk még 2 Wrangler farmert is és a végén még kaptunk egy kupont, amit majd legközelebb levásárolhatunk. Így költöttünk 38 ezret. 1/2 2 -re értünk haza, nem sokkal a gyerekek előtt.

Megjött a hideg is, így nem nagyon volt melegünk befelé a városba, mert fújt a szél, és egyébként is -4 fok volt. Még szerencse, hogy már a ruhapénzre alapozva, a múlt héten vettem magamnak egy pár csizmát is, mert a lukas talpú edzőcipőben nagyon fáztam volna.

Még tegnapról volt még ebéd, így mikor mindenki hazaért, volt mit enni. Nagyon szép dolgokat hoztak a gyerekek. Most már évek óta ugyanazokat a koszorú alapokat díszítik fel, és jól néznek ki nagyon. Ica néninek Beni készített egyet, nagy lelkesedéssel.

Cicát leltünk

Domikám megint itthon volt hét elején, de már második hete. Hányás, hasmenés. Aztán, hogy ebben mennyit tesz bele az állandó konfliktus az angol tanárral, azt nem tudni.

28-án reggel találtunk egy gyönyörű és nagyon kedves kiscicát. Éppen indítottam útnak Domit és Lilit és mentem volna én is, mikor arra lettünk figyelmesek, hogy egy hangosan nyávogó, reszkető cica éppen készül a szomszéd kutya szájába belegyalogolni. Aztán annyira még nem volt elcsigázva, hogy ne jött volna inkább át hozzánk. A két gyerek persze azonnal intézkedni akart, még úgy is, hogy elkésnek, de aztán nagy nehezen elhessegettem őket a suliba, és tettem ki a cicának enni, inni, meg egy kis helyet, ahol melegebben lehet, mondván, ha megvár, akkor beviszem. Ezzel elmentem a boltba, és mikor visszaértem, még itt volt és vacogott. Beciccegtem. Egész nap jóformán csak evett, ivott, aludt és egészen ki volt készülve. Aztán másnap feltűnt, hogy nagyon vakarózik, és a gyerekek észrevették, hogy bolhák szaladgálnak benne. Kétszer is megfürösztöttük L.O.C-ben, de nem nagyon használt. Szerencsére volt még itthon bolhairtó spray,  na az hatásos volt. Eltűntek a bolhák, de végül BZS lett a macsek neve, azaz Bolhazsák. Keresünk neki gazdit, de sajnos nem állnak itt sorba, hogy elvinnék, pedig tündéri.


Olyan 3 hónapos forma, kislány cica.

A hét végén is esett a hó egy kicsit, meg is maradt, mert egész jól lehűlt a levegő is, aztán tegnap egész váratlanul esett viszonylag sok hó, és le is fagyott. Ennek eredményeképpen Csücsköm 1/2 6 helyett 1/2 8-ra ért haza. Ez a hó meg is maradt, -3-4 fokok vannak, de még hidegebbet várunk.



vasárnap, november 25, 2012

Sok volt a köd a héten

Egész héten viszonylag jó idő volt, de azért megnyugtató, hogy a kazán működik. Ha nem is teljesen tökéletes, de legalább teszi a dolgát, ha figyelünk rá.

Hétfőn Beni nem ment suliba, nagyon rosszul érezte magát, aztán többször hányt is. Mondjuk, eredetileg a János kórházba mentünk volna, varratszedésre, de így oda sem mentünk. Ez áttolódott szerdára, ami több dolog miatt is meglehetősen zaklatott nap volt. Beniéknél is és a kisebbeknél is szerdán volt a nyílt nap, így el kellett döntenem, hogy hova nem megyek. Beniékhez nem mentem végül. Az első órán Liliéknél voltam, aztán Mayáéknál  angolon és végül Dominál infon.
Utána felkerekedtem, hogy bemenjek Kiseszterhez a kocsiért, de sajna elfelejtette otthon hagyni. Így kissé csalódottan felmentem Mayáért, aki közölte, hogy nincs nála a bérlete. Eddigre már csatlakozott hozzánk Beni is, és így emiatt muszáj volt hazamenni, ahelyett, hogy mehettünk volna tovább. Persze Mayánál volt a bérlete, csak valamiért a táska legalján, nem a helyén. Ha azt mondom, hogy nem voltam boldog, akkor nagyon finoman fogalmaztam. Végül nagy nehezen irányba álltunk, mikor Beni rákérdezett, hogy nem tudnánk-e vonattal menni, de addigra már késő volt, pedig nagyon hamar benn lehettünk volna a Déliben, ha előbb böki ki, vagy jut eszembe nekem. Visszafelé viszont egész ügyesen Domi segítségével kiderült, hogy milyen sűrűn járnak a vonatok, és vonattal hamar haza értünk.
Csütörtökön volt itt egy újabb ingatlanos, most az Otthon-Centrumtól. Hétfőn pedig jön a 2 hölgy valaki érdeklődővel, "kora reggelre", 1/2 10-re

Tegnap összegyűjtöttünk rengeteg levelet és lemetszettük az eperfákat is.

szombat, november 17, 2012

Mozgalmas volt a hét

Végül Domi a héten itthon volt.

Kedden Mayának volt Kazinczy verseny. Ez két részből állt. Volt egy szöveg, amit kigyakorolhatott vagy 2 hét alatt, ezt kellett felolvasni, aztán ott helyben kaptak egy ismeretlen szöveget, amit szintén fel kellett olvasni. Egész jól sikerült neki, dicsérte a magyar tanára is és a könyvtáros néni is.

Szerdán visszamentünk a kórházba. Mayának már kiszedte az orvos a varratot, Beniét majd jövő hétfőn. Viszont Mayának is jönnie kell, mert a patológusok szerint nem lett teljesen eltávolítva az az anyajegy, és addigra az orvos konzultál velük és bőrgyógyásszal is, annak ellenére, hogy jóindulatú volt.

Csütörtökön már Maya is itthon maradt, de ő valószínűleg összeevett valamit, de ettől még itthon volt a hét végén.

Ma nagyon korán keltünk, Ancsáék hívtak bennünket, hogy menjünk, mert lesz náluk egy jótékonysági ruhavásár. Így lett néhány pólója Csücskömnek, a gyerekeknek, Lilinek nadrágja, kabátja, néhány játék, pulcsik, mindez 1500-ért. Reggel korán piros vonattal mentünk, az nagyon klassz volt, finom meleg volt, kevesen voltak. Aztán hamar, már a fél 8-as vonattal jöttünk is vissza, na ez már nem volt annyira jó. Hideg volt a vonaton, és már sokan is voltak. Nem is piros vonat volt, hanem régi fajta, bár valami ráncfelvarráson átesett, de fele annyira sem volt kényelmes.
Eredetileg mentünk volna Ancsáékhoz ebédre is, de nem mertem megkockáztatni, nehogy odahurcoljunk a két kicsinek a vírusunkból esetleg.

hétfő, november 12, 2012

Hétvégi munkanap

Szombaton volt itt  2 ingatlanos hölgy, megnézni a házat. Mire jöttek, addigra már itthon volt minden gyerek, pedig iskolában voltak mindannyian. Csücsköm nem volt dolgozni, így ő is itthon volt.

Dominik a vasárnapot hányással kezdte, aztán napközben ment minden tovább, mintha semmi nem történt volna. Estére a két könyökén lett neki valami halom bibircsókja és bepirosodott. Nem tudni mitől. Aztán ma reggel az első óra után hazaküldték Domit, hogy már addigra kétszer hányt, aztán itthon lett már neki hasmenése, nem is akármilyen. Azóta sem volt más, de nyilván valami vírus kapta el. Ha szerencsénk van, nem megy tovább, de félek tőle, nem áll meg Dominál.

Vasárnap levágtunk 2 nagyobbacska mogyoró ágat. Az egyik a szomszéd Irénke néniék üvegtetejét csapkodta nagy szélben, a másik pedig a mi tetőnk egyik szélcserepét emelgette a nagy szélben, de ez csak most látszott, hogy kimentünk fűrésszel.

kedd, november 06, 2012

Hűvösödik

Aztán a tegnapi nap volt a másik fele, reggel viszonylag meleg volt, aztán délben már úgy vittem a lányok után a kabátjukat, mert olyan hideg lett. Domi a 3. óra után hazajött, az orvos szerint kissé piros a torka, én nem veszem észre, hogy kis náthán kívül más baja is lenne. Beni didergett, mikor hazajött, ő csak 1 pulcsiban ment el.
Ma nagyon korán keltünk, 7-re mentünk a Jánosba, leszedték Maya és Beni 1-1 anyajegyét. Viszonylag hamar végeztünk, 1/2 -re itthon voltunk.

vasárnap, november 04, 2012

Sütött a nap

Szép időnk volt ma. Reggel, mikor megjöttem a boltból, szakadt rólam a víz, pedig nem is voltam túlöltözve. Csak a mellényem volt rajtam és egy hosszú ujjú nem túl vastag poló. Viszont viszonylag sok mindent hoztam haza, gyalog. Olyan 10 fok körül volt, és nagyon párás volt a levegő. Aztán kisütött a nap, még a ruhák is szinte teljesen megszáradtak.

Délután a barackfák alatt Csücsköm lenyírta a füvet és ezzel összegyűltek a levelek is. Gyakorlatilag a barackfákon nem maradt mostanra levél. A többi még tartja magát a fügéken, az almafán.

szombat, november 03, 2012

Kerestem kis elfoglaltságot magamnak

Végül is nem szedtünk levelet. 2 okból sem. Még mindig fenn vannak a fán, a másik, hogy olyan vizes kinn minden, hogy nem lehetett rámenni fűnyíróval, hogy könnyítsünk a helyzetünkön.
Csücsköm vicceskedett, hogy azért nem maradtam munka nélkül, de jutott belőle neki is. Valahogy nem csukódott be a mélyhűtő rendesen itt a konyhában, és jól eljegesedett. Már korábban is gondoltam rá, hogy fel kellene hozni a nagyobbat a pincéből, ami elég rég óta szinte üresen van lenn. Így most megragadtam az alkalmat, leeresztettem mindkettőt és kicsit cipekedtünk. A régi lekerült a pincébe, az újabb pedig feljött ide az emeletre a konyhába. Emiatt a mikrónak is új hely kellett, mert a mélyhűtő nagyon magas, kezelhetetlen lenne a mikró. Így ezzel a projekttel egész sokáig el lehetett molyolni, közben még ebéd készült, mostam.

A kazán is megtáltosodott, nem kellett ma egyáltalán kapcsolgatni. Működött magától.

Hetek, hónapok nyűglődése után végül arra jutottunk, hogy nem nagyon látunk más lehetőséget magunk előtt, mint hogy megváljunk a házunktól és keressünk valami olcsóbb lakhatási lehetőséget. Reménykedünk benne, hogy el tudjuk adni, mert így nem mehet tovább. Vagy eszünk, vagy fűtünk. A kettő együtt nem nagyon megy. Egyre kevésbé kezelhető a helyzet. A múltkor is adtam be egy jelentkezést, óvodai konyhás néninek, még hátszelem is volt, és ennek ellenére nem vettek fel. Az árak pedig mennek felfelé, a csillagos ég irányába. Így majd lesz dolog bőven, összekészülni a költözéshez, nem az utolsó percben akarok kapkodni, bár nyilvánvalóan lesz akkor is mit csinálni. Bőven.

csütörtök, november 01, 2012

Esős napok...

Szóval a kazán nem a tökély maga, állandóan kapcsolgatni kell, de legalább működik, most nem akar túlmelegedni.
Jó esős a hét második fele egyenlőre, de talán pénteken, szombaton nem fog esni. Össze kellene még szednünk a leveleket, de hamarabb nem is nagyon nem lehetett volna, mert nem potyogtak le, nem volt annyira hideg, csak az elmúlt 2-3 napban, de aztán jött is rá az eső. Mostanra már lehullottak, majd akkor holnap, holnapután összeszedjük.

kedd, október 30, 2012

Működik a kazán....

Volt itt szerelő, ami nagy szerencse volt, mert csütörtökre vagy ami még rosszabb lett volna, hétfőre jött volna szerelő. De végül kaptam egy kedves fiatal ember telefonszámát, aki kijött, kitisztította és talán jó lesz. Bár már most leállt egyszer, nem tudom, lesz-e ez a kazán valaha is tökéletes. Nem tudom, hogy írtam-e már, de soha többet nem akarok csak és kizárólag gázzal működő kazánt.

Mostam ma kettőt, és egész jól meg is száradtak a ruhák, kissé fújdogált a szél és egész hűvös volt.
Reggel deres volt a kert és a kocsin is jég állt.

Tegnap fenn voltam a Sparban, hogy hozzak almot a cicáknak, de nem kaptam. Ma felmentem megint és nagyon vicces volt, mert szinte "pult alól" kaptam almot, de nem ám rendes csomagolásban, mert nem volt. Amit kaptak, az elfogyott, állítólag és mikor elkezdtem nyavalyogni, hogy én nem tudok minden nap idejönni alomért, akkor az egyik néni felajánlotta, hogy van kiszakadt zacskóban és abból vihetek esetleg, ha elfogadom. Így kaptam 3 zsákot ( 25 % kedvezménnyel) azzal, hogy nincs több. A pénztáros meg kérdezte, hogy mért nem viszek többet. Mondtam neki, hogy csak ennyit adtak, na, akkor hozott még egy zsákkal, mert nem is kértem többet.

hétfő, október 29, 2012

Baja van a kazánnak..

Úgy tűnik, a "legjobbkor" romlott el a kazánunk. Egyenlőre amit látunk, az az, hogy mintha a fűtés csak akkor kapcsol be, ha kedve van és egyébként pedig mintha a használati meleg víz  túlmelegedne. Most gyorsan lefürdünk, mert van még meleg víz, az előbb pedig éppen elindult a fűtés, de már régebben el kellett volna indulnia. Még most, ha én is lefürödtem, és elindul a fűtés esetleg, akkor még hagyjuk, de aztán éjjelre le fogjuk zárni a kazánt és reggel hívom a szerelőket. Persze ki tudja, mikor jönnek és közben kinn 2-3 fok van. Szóval csupa öröm az élet.

vasárnap, október 28, 2012

Megjött a hideg

A hét elején még egész jó idő volt, aztán tegnap éjjel bejött a hideg, de nagy széllel. Biztos úgy van, hogy az energiafelhasználás szempontjait figyelembe véve fontos és szükséges az évenként kétszeri óra átállítás, de nekem személyesen sosem jön be. Mindig felborítja az életemet. Ha a jó oldalát próbálom nézni, akkor a gyerekek reagálása változott, illetve az ő ritmusukat is felborítja, csak legalább már nem zavarnak fel mindenkit arra fel, hogy ők már ébren vannak. Este nagyon későn feküdtünk le, úgy fél 12- éjfél felé, én pedig már az átállított idő szerint 3.48-kor ébren voltam. Talán, ha nem süvít a  szél, akkor vissza tudok aludni, de így nem ment egyáltalán. Lejöttem, aztán már Mayával együtt 6-ra lementünk vásárolni. Ennek megfelelő mértékben voltam álmos nap közben.

Vásárolni az Államkincstár jóvoltából tudtam menni, mert egyébként már nem lett volna miből. Aggódtam is kissé, hogy lesz-e elegendő ennivaló a mélyhűtőben a hétre, hiszen minden gyerek itthon lesz. Persze vannak itthon tartalékok szükség esetére, de azokat tartanám végszükségre. Csücsköm már dolgozik a héten, már ameddig tart a hét.
Előbb-utóbb lépnünk kell valamit, mert ez a felállás így ebben a formában sokáig nem tartható, ha nem javul a gazdasági helyzet. Lehet, hogy megpróbáljuk eladni a házat, bár akkor itt a kérdés, hogy a rengeteg csetresszel mi lesz, azokkal is, amit még 2002-ben kerültek ide a mi lakásunkból illetve anyáék házából. Ez még mindig elég nagy tömeget képvisel.

Péntek este itt volt Ancsa húgom férje és elvitte az egyik régóta nevelgetett növényünket, amit még Nagyanyókánktól örököltem meg és azóta jól megnőtt. Már alig tudtuk mozgatni, annyira nehéz lett. Volt még egy nagyobb növényem, amit szintén elvitt Laci. Így még lett helye azoknak, amik kinn vártak a sorukra, mert nem fértek be. Épp az utolsó este hoztam be őket, a hideg előtt.

vasárnap, október 21, 2012

Szép ősz

Eseményekben gazdag hetünk volt.
Múlt hét végén Magdi elvitt egy csomó, már szikkadt birsalma sajtot, mert a barátnői részéről felmerült az igény, hogy megkóstolnának valamennyit. Amit elvitt, az el is fogyott. És legalább nem mi fogjuk megenni azt a rengeteg birsalma sajtot.

A hét elején elkezdtem elintézni az önkormányzatnál, hogy megkapjuk a védett fogyasztói státuszt, mert a gázműveknél kissé lemaradtunk és nekifogtak a folyamatnak, hogy kikapcsolják a gázt. Nem nagyon akartak részletfizetési lehetőséget adni, mert már az év elején kértem. Végül Zsókától kértem kölcsön annyit, amennyi most hirtelen kellett ahhoz, hogy leállítsák a kikapcsolási folyamatot. Ez úgy 30 ezres tétel volt. Így kétszer kellett bemennem az Alléhoz (ez a volt budai Skála).
(Mondjuk, ha anno, mikor építkezünk, valaki mondta volna, hogy így felmegy a gáz ára, akkor vagy nem köttetjük be a gázt, vagy legalább egy vegyes tüzelésű kazánt veszünk, nem ezt, ami most van.)

A legnagyobb veszélye a piacnak volt, találtam egy edényes, csetreszes boltot, ahol nagyon sok minden hasznos dolog van, de leginkább csak bekötött szemmel és hátrakötött kézzel kellene bemennem. Vettem egy lekerekített formájú műanyag spatulát, ami nem túl nagy, csak ezzel tudom jól kivakarni a tésztát a tálakból, de ami  ilyen formájú volt, az  hónapokkal ezelőtt eltűnt. A másik, ami van, az négyszögletes formájú, és nem lehet vele kivakarni a tálakat. Vettem még 1 daráló előtétet, amivel lehet darálós tésztát készíteni. Tegnap mindjárt ki is próbáltuk.

Csütörtökön molyoltam a kocsival és olyan jól sikerült, hogy bezártam a kocsikulcsot a kocsiba, de volt benn egy másik kulcs is, amire szükségem volt. Szerencsére a szerelő nagyon hamar segített és kivarázsolta a  kulcsot. Délután elmentünk a János kórházba, hogy megnézzék Beni és Maya anyajegyeit és megegyeztünk, hogy hatodikán megyünk vissza levetetni.

Tegnap megdőltek a meleg rekordok, még mindig jó az idő, bár már itt-ott esténként kicsit be kell fűteni. Jövő hét végére ígérik a hideget. Tegnap és ma kapáltam egy keveset, Csücsköm kinn a ház előtti járdát tette rendbe. Ez azt jelenti, hogy a felrepedezett aszfalt közül kikandikáló mindenféle növényeket ásóval kivagdosta, hogy majd ha télen sok lesz a hó, akkor könnyebb legyen lapátolni. A mai nagy munka a bejárati ajtó előtti lépcső legalsó fokának a kicserélése volt. Oda anno még az előző tulaj egy néhány deszkát rakott egy beton szélre és arra egy deszkalapot, ami időközben elkorhadt. A deszkák is és a lapok is. Félő volt, hogy beszakad. Odaöntött a lukba egy nagyobb talicska földet és arra  a még régebben összegyűjtött nagyobbacska kockaköveket tette. Egész jó lett, és talán mivel nem olyan sima dolomit kövek, így nem csúsznak majd.

kedd, október 09, 2012

Vége a birsezésnek

Pénteken a bevásárlás és takarítás után nekiláttam az utolsó adag birsnek. Menet közben eszembe jutott, hogy cukrot és befőző celofánt elfelejtettem hozni, így felkerekedtem, leszaladtam a Tescoba, de csak részben jártam sikerrel. Celofán nem volt már. Azt Kiseszter hozott szombaton. A Tescoból szerencsémre az egyik közeli "szomszéd" hozott haza, így sokkal hamarabb itthon voltam, mintha buszra kellett volna várnom.
Estére elkészültem, aztán amit lehetett hazavitettem Marikával, mert már nagyon nem fértem a konyhában.

Szombaton kora délután lementünk a Futafokra, Maya és Beni futottak, én még előtte bementem a Tescoba, és visszavittem nekik az előző nap vásárolt virslit, mert valami baja volt. Hazafelé épp elkaptunk egy buszt. Várhattunk volna vagy 20 percet a következőre, ha nem sikerül elérni.

Tegnap vettem Beninek egy kabátot, mert ami van itthon, az vagy kicsi, vagy túl meleg. Viszont tegnap reggelre már annyira hideg volt, hogy az egy szál pulcsi kevésnek bizonyult. Nem túl messze tőlünk van egy turkálós bolt és 1500-ért már meg is kaptuk a kabátot, ami még tetszik is Beninek. Lesznek még ilyen vásárlások, mert Lilikémnek is kellene majd valami normális kabát. Van neki valami régi dzsekije, de már eléggé kezd a végére járni.

Reggelre 5 fok lett kinn, így egyrészről kissé befűtöttem, másrészről becibáltam a növényeket kintről. Úgy döntöttem, hogy megválok egy elég régi növényemtől, amit még Nagyanyótól örököltem, de mostanra akkorára nőtt, hogy kezelhetetlen szinte. Egy hatalmas műanyag dézsában van, de már annyira nehéz, meg akkora hely kell neki, hogy megkérdeztem Orsit, valamelyiküknek nem kell-e. Valószínűleg vagy neki, vagy Ancsának fog kelleni, így majd egy valamekkora hely felszabadul, bár majd veszek le belőle egy darabkát, hogy legyökereztessem.

csütörtök, október 04, 2012

Kegyes időjárás

Nagyon szép időnk van még mindig. Hála az égnek, még mindig nem kell fűteni, sőt annyira jó még az idő, hogy nyitva van minden. Bár azt azért hozzá kell tenni, hogy a ruha már nem szárad meg rendesen. Lehet, hogy túl későn tettem ki ma 2 adagot, de mindenesetre nem száradtak már meg.

Tegnap megfőztem egy újabb adag birset. Ez már könnyebben ment, de lehet, hogy kissé jobban megértek a birsek. Nagyon szépek lettek. Még egy adag van. Azt majd holnap.
Ma nagyon hatékony napom volt. Befejeztem az ablakmosást, ami nem azt jelenti, hogy végig mostam az összes ablakot A-Z-ig, hanem azt, hogy amit elterveztem, hogy megcsinálok, az kész. Kimostam a függönyöket is, ki is vasaltam őket, vissza is akasztottam mindet. Azért az elmúlt 2 hétben körbemostam a ház ablakait, kimostam a függönyöket.  Ma mostam még 2 adag ruhát is.

kedd, október 02, 2012

Átmeneti megoldás

Tegnap délután még megkérdeztem Marikát, nincs-e véletlenül valami használaton kívüli mikrójuk, és mit tesz Isten, volt. Így Zsókának még a gázon, gőzben melegítettük a vacsiját, de nem sokkal később lehoztunk egy sokkal kisebb mikrót, mint a mienk volt. De ez legalább működik.
Aztán  majd holnap folytatom a birs eltevést.
Tegnap ablakokat és függönyöket mostam. Eredetileg ma terveztem folytatni, de esett reggel az eső, sőt még dörgött és villámlott is.

Napközben, de főleg délután is esett az eső, dörög, villámlik.

Ma végre kifizettem a csatornabekötés munkálatainak az árát.

Este elindultam, de csak Budafok belvárosig jutottam, mert be volt állva a város teljesen. Megvettem a bérleteket és visszafordultam haza, de ez sem volt egyszerű, mert nem nagyon jöttek a buszok.

hétfő, október 01, 2012

Birsalma, sajt....

Marika kb. 1 hete hozott egy nagy adag birsalmát, hogy termett az apukájánál, nem akarnám-e megcsinálni. Anno anyuval próbáltuk, de nagyon küzdelmesnek tűnt, így kissé félve fogtam hozzá. Azt, amit először hozott és elkészítettem,  azt csak kivizezett edénykékbe tettem, de nagyon nehezen tudtam kivenni a kész birsalmasajtot. Aztán érkezett egy újabb adag, de akkor kértem Marikát, hogy hozzon hozzá cukrot és elkészítem nekik. Ezt az adagot már úgy készítettem el, hogy befőző fóliát tettem a forró birs alá, és így sokkal könnyebben jött is ki  a formából a félig-meddig megszáradt gyümölcs. A kész, valamennyire száradt sajtokat celofánba csomagoltam, úgy száradoznak tovább.
Nagy szerencsém van, mert még megmaradt néhány régi konyhai eszköz, amik könnyebbé teszik az életemet. Az egyik ilyen a paradicsompasszírozó ami szinte pont így néz ki, mint ez.


A másik, amit sokat használtunk, az a mákdaráló, de az sajnos megadta magát, eltört. Még nem néztem utána, hogy hol tudok majd venni. A másik, ami megadta magát, az a mikró volt, ez mai friss történés. 17 éves volt, azt hiszem, kiszolgálta az idejét.

vasárnap, szeptember 30, 2012

Domi szülinapja

Mindjárt vége a szeptembernek, Domikám elmúlt 11 éves a héten.

Lehet, hogy még csak most kapom a bemelegítést, hogy milyen az, amikor a fiúk kieszik a hűtőt, de mióta iskola van, Domi még nem hozott haza uzsonnát, pedig tavaly mindennapos volt, hogy visszahozta a bekészített ennivalót, ha nem volt fogára való. Ha fotószakkörre megy, akkor is visz magával ennivalót és nem is nagyon hozza haza. Beni is dupla adag uzsonnákat és vacsorákat eszik.

Az elmúlt másfél hétben minden gyerek volt valamennyire beteg, 1-2 napot volt itthon szinte mindegyik, Lili kivételével. Ő csak múlt pénteken nem ment énekórára, bár még idejében kiderült, hogy az énektanár sem megy, mert ő is beteg. Nem ment gyógytesire sem.
A múlt hétfőn Beni jött haza a suliból és maradt csütörtökig, csütörtökön és pénteken Domi volt itthon, aztán a következő hét elején pedig Maya volt itthon szerdáig. A  múlt hét vége felé már én is csatlakoztam a krahácsolókhoz és orrfújókhoz.

Tegnap volt az éves iskolanap, finomat főztünk Domi osztályával, a másik 2 osztálynál csak úgy időnként feltűntem, besegítettem, de ott valahogy nem érzem magam túl jól.

A múlt héten elővettem a babaholmikat. Csücsköm kolléganője fog szülni, és boldogan vette a felajánlást, hogy vannak babaholmik és kiságy, takarók, textilpelenka kölcsönbe. Nekik is könnyebbség lesz, nem kell annyi mindent venni. Jó volt kicsit visszagondolni a mi gyerekeink babakorára, bár az teljesen nyilvánvaló, hogy legközelebb majd valamelyik gyerek gyerekével lehet csak babáznunk, azaz csak unokázás lesz ebből, ki tudja mikor. Ezt azért olyan nagyon nem sürgetném.

vasárnap, szeptember 16, 2012

Újra iskola

Nagy változások voltak az idén.
Lili egyedül jár szolfézsra és énekórára, Domi egyedül jár fotózni és úszni, Maya pedig egyedül jár rajzórára. Több oka is van, ugye a kocsinak még mindig nincs forgalmija, és a benzinárak továbbra sem mennek lejjebb. Így még ha lenne is forgalmi, akkor is lehet, hogy jobb ötlet egyedül járniuk. Amúgy már talán ideje volt annak is, hogy önállóan járjanak, bár Domiért még kissé aggódom. Ami vigasztaló, vagy legalábbis csökkenti az aggódás mértékét, hogy többen jönnek egyszerre ebbe az irányba hazafelé.

A múlt hét végén bekötöttük a csatornát. Nagy munka volt, de végül is reggel 8-tól délután 4-ig elvégeztünk mindent. Még egy kicsit hepe-hupa az út, de már lassan rendbe jön és kisimul. Csak a munkagépet fizettem ki, a munkadíj és az anyagköltség még hátra van, de nem is tudom csak majd hónap elején kifizetni.
Cserében viszont nyugodtan moshatok, nem kell aggódni a derítő telítettsége miatt.

A múlt hétfőn 3 szülőin voltam. Még tán ez az év viszonylag nyugalomban telik az iskolában, de már látszik a bekavarás. El kezdték bevezetni a minden napos testnevelést, aminek csak az a kis problémája, hogy a feltételek sem adottak, és az óraszámok is emelkedtek a gyerekeknek. Dominak 3 nap van 6 órája, 2 nap pedig 5 órája van. A táskája pedig mintha kövekkel lenne tele. Ebben a lányok is osztoznak, az ő táskájuk is olyan nehéz, hogy rettenetes.

Most a héten volt végre egy kis eső, de várjuk még, hogy essen.

péntek, augusztus 31, 2012

Tanévnyitók

Ma volt mindkét iskolában a tanévnyitó, szerencsére 1 órával eltolva. Beniéknél 4-kor kezdődött, és általában rövid szokott lenni, de most 1 államtitkárral súlyosbított volt a helyzet, így több mint 3/4 órát tartott az egész. Vártuk vissza Beniék osztályfőnökét, de állítólag tegnap újra kórházba került. Így most megint helyettest kaptunk, de mást, mint aki a tavalyi évben vitte az osztályt.
Mikor itt végeztünk, Benit "kidobtam" a kisebbek iskolájánál, hogy sétáljon haza én pedig mentem a második évnyitóra. Ez kissé rövidebb lett.
Egyébként nagyon meleg volt már délután.

Csücskömék benn a munkahelyén beszélgettek róla, hogy ki mit főz a hétvégén, illetve a fiúk milyen terveket tudnak és Csücsköm viccesen bedobta, hogy nálunk kőleves lesz. Az a szomorú, hogy nem nagyon tudtam nevetni rajta, nem vagyunk túl messze tőle....

szerda, augusztus 29, 2012

Ágyazás késő este

Szép időnk volt ma, szél se nagyon fújt. Reggel vásárolni voltam és vízért is lementem a kertek alatt, mert nagyon fogy.

Tegnap késő este a szomszédból Gábor felhívott, hogy kellene-e egy 170 cm-es ágy, ami ágyneműtartós. Mivel nemrégiben vettem észre, hogy Lili ágyának a rugózata tönkrement, így kértem, hogy hozzák haza. Helycseréket csináltunk, Lili ágyát kitettük a kertbe, Domi ágyát kapta meg Lili és Domi kapta az új ágyat. 
Lili ágyát ma küzdöttük ki a lányokkal a garázsba. 

Domi jól aludt, Lili kissé panaszkodott, hogy ő annyira nem aludt jól, de szerintem ez csak 1-2 nap, aztán megszokja. Mi ketten felnőttek még rosszabbul aludtunk, mert a szomszédban Pongi kutya 3 órától 15-20 percenként keservesen vonított, hogy be akarna menni a házba, ahol a háziak nem akarták beengedni. Így eléggé kimerítő volt az éjszaka. 


hétfő, augusztus 27, 2012

Lebontottuk a medencét, búcsúzunk lassan a nyártól...

Még augusztus elején megvettem a gyerekeknek a füzeteit, már be is kötöttem őket. Attól, hogy a lányokkal mentem el vásárolni, kétszer kellett nekifutni, mert össze voltak keverve a füzetek a polcokon, és így 10-15 kockás füzettel többet vettünk vonalas helyett. Persze pótolni kellett őket, mármint a vonalasokat.
Jól kibaltáztak velünk ezekkel a Posta Paletta utalványokkal, mert alig néhány helyen fogadják el, bár mi még nyilván jobban jártunk, mint a vidéken élők. A másik, hogy abban sem volt egyértelmű állásfoglalás sehol, hogy élelmiszert is bele lehet-e venni. Tavaly pl. simán belefért egy nagyobb élelmiszer bevásárlás is. Most mielőtt bementünk az Auchanba, megkérdeztem, hogy mi a hozzáállás, kifejezetten az volt az álláspont, hogy csak és kizárólag tanszereket és ruházati dolgokat vehetek ezeken az utalványokon, aztán mikor fizetésre került a sor, a pénztáros kifejezetten megtiltotta, hogy szétválogassam a vásárolt holmit. Nyilván más összetételben vásároltam volna, ha ezt mondják így előre és nem az ellenkezőjét.
Aztán már az utolsó utalványok sorsán gondolkodtunk, mikor Csücsköm kibökte, hogy tönkrement a töltőtolla, esetleg vehetnénk egy másikat. Ekkor derült ki, hogy az a papírbolt is elfogadja őket, ahol Tétényben vásárolni szoktam. Sikerült is egy szép, grafit szürke Senator tollat vennem.

Épp ma hívtam másodszor a biztosítót, hogy mégis mikor gondolnák kifizetni a megállapított kárt. A kárszakértő kb. 1 héttel a vihar után volt itt, és azt mondta, hogy 8 nap múlva utalnak. Azóta sem jött meg a pénz. Mondjuk cserepet sem kaptam, illetve ami lenne, az 200 km-re van. De legalább a mai és tegnapi lehűléssel jött szélvihar már nem rontott a helyzeten, mivel a múltkor keletkezett cseréphiány erősen foghíjas maradt.
Ugyan a 3. "csapás" után aktívan el kezdtem lottózni, de sajna nem nyertünk.

Most az elmúlt hetekben oltári meleg volt, a csúcspontja volt az augusztus 25-i nap, amikor Laci tesóm nagylányának az esküvőjére voltunk hivatalosak. Szép is volt, jó is volt. A gyerekek is jól érezték magukat, én is sokat tudtam a debreceniekkel beszélgetni. Kiseszter győnyörűűűű kocsijával mentünk, jól elfértünk benne, Csücsköm itthon maradt házat őrizni (ennek a sztorija majd később érkezik).

Aztán tegnap el kezdtük lebontani a medencét. Leeresztettük a vizet, ami majd 15 köbméter volt, de szinte semmi nyoma nem maradt a kertben, annyira beitta föld, akkora a szárazság. Jó munka volt ma a medence tisztítása, de legalább nem volt nagy hideg, mert ugyan fújt a szél, szépen sütött a nap.


kedd, július 24, 2012

Jamina

Volt itt a hétvégén a tetőfedő, és sajnos jól sejtettem, nem volt elég a cserép, így továbbra is ott a luk. Jamina cserepet kell majd keríteni valahonnan, majd a netet kell "átnyálazni", hogy árul-e valaki használt cserepet, mert ahogy a javításra alig jut, az egész tetőt pláne nem tudjuk lecserélni, pedig arra lenne szükség. A tetőfedő szerint úgy vacak az egész, ahogy van.

Ma megint melegebb lett. Ja, az lemaradt, hogy a múlt héten  lett egy kiscicánk, aki egészen vagány macsek. Szinte már másnap egészen otthon érezte magát. Teljesen kinyúlva szokott aludni, mint aki teljes biztonságban van. Csak aludni nem lehet tőle. A többi macskánk már egész nyugodtan van éjszaka, ha benn van. Most jöttünk rá, hogy Füstike, aki csak úgy ideköltözött hozzánk, valószínűleg nagyot hall. Sokszor csak akkor reagál a dolgokra, ha lát is bennünket, csak a hangokra nem reagál. Ez most attól vált feltűnővé, mert a konyhai teraszajtó ugye elromlott és legtöbbet eddig azt használták ki-bejárkálásra. Most, hogy volt a vihar, nem hallotta, hogy hívjuk, csak akkor jött be, mikor kimentünk érte.

péntek, július 20, 2012

Megint vitte a szél a tetőt

Jól lemaradtam már megint. Eltelt a napközis tábor, egész jól, azt lehet mondani, szinte zökkenőmentesen. Ahhoz képest mindenképp, ahogy tavaly zajlottak az események. Most is voltak azért dödögések, hogy így a tanár, meg úgy a többiek, de azért összességében jól érezték magukat. Kicsit több volt a panaszkodás az ételre, de azért túlélték.

Nagyon vártuk, hogy vége legyen a lomtalanításnak, volt néhány kocsira való lomizó, akik szinte ideköltöztek és eléggé terhes volt már az ittlétük. Nem lehetett semmit sem csinálni a kertben anélkül, hogy meg ne kérdezték volna, nincs-e valami kidobni való. Aztán az utolsó este volt a legrosszabb, akkor már többen a rendőrséget hívták, én is. Nekifogtak éjjel 11 körül óbégatni, veszekedni, ralizni az ócska kocsijaikkal a földúton. Ráadásul akkor voltak szinte a legmelegebb napok.

A tábor második hetében Mayának és Dominak hallójárat gyulladása lett, ami aztán még kiegészült Dominál középfülgyulladással, valószínűleg az uszoda vizétől. Így már aztán nem úsztak a táborban.

Ezen a héten pedig itthon voltunk mindannyian, Csücsköm is szabin van, előreláthatóan még a jövő héten is.

Anya menet közben hazajött, közel 4 hónapi távollét után. Örültünk, hogy megjött.

A héten vettem észre, konkrétan tegnap, valami hír hatására, hogy lejárt a kocsi forgalmija, így ma bicajjal voltunk vásárolni. Egyenlőre fogalmam sincs, hogy miből fogom megcsináltatni, annál is inkább, mert gumi is kell rá, minimum 2 és szerintem javítani való is lesz rajta.

A tegnapi nap betetőzéseképpen este volt egy akkora vihar, hogy megint levitte a tetőt, ugyanott, ahol tavaly, azzal a különbséggel, hogy némely cserepek egészen a kerítésig repültek. Egyszerűen nem jut rá, hogy felállványoztassuk a ház 2 oldalát, hogy be legyen deszkázva a cserepek alatt és ne tudja levinni a szél a cserepeket. Viszont már lehet, hogy nem lesz itthon tartalék cserép elég. Ez pedig olyan fajta, amit már nem is árusítanak. Szóval van némi bizonytalanság a dolgok menetét illetően.

kedd, június 26, 2012

Már szünet van

Vége lett az iskolaévnek, egész jó eredménnyel zártak a gyerekek. Senki nem kitűnő, de azért jobbára javítottak, itt-ott romlott 1-1 dolog, de az másik tárgynál javult, így kiegyenlítődött. Csak 1-2 kettes van, inkább hármasok és négyesek sorakoznak, készségtárgyakból pedig ötösök.
Valahogy egész jól alakult, az utolsó 1-2 hét nem volt annyira elviselhetetlen meleg, viszont cserébe az évzáró hete volt eszméletlen meleg. A legmelegebb persze az évzáró délutánja volt. Beniéknél benn volt az ünnepség, viszonylag gyorsan túl voltunk rajta, de nagyon fülledt volt a levegő. Benit aztán hazalódítottam és vittem a "kisebbeket" a másik iskolába az évzáróra, ami viszont kinn volt. Szakadt mindenkiről a víz. Lilikém idén is megnyerte a "szép füzet" versenyt, nagyon büszke vagyok rá, mert ez nem csak úgy megtörténik az emberrel, hogy megnyer egy ilyen versenyt, hanem ezért dolgozni kell minden héten, minden nap, hogy az évfolyamban az ő füzete legyen a legszebb, még úgy is, hogy biztos vagyok benne, hogy nem az ő írása a legszebb. A füzetvezetés viszont annyira szép, hogy nekem sose volt ennyire szép füzetem. Kapott ajándékba idén is egy szép tollat.

Az évzárót követő héten itthon volt mindenki, még Csücsköm is. Felállítottuk a medencét még az évzárók utáni hétvégén, és olyan meleg volt, hogy már szombat délután egész meleg volt a víz. Aztán már egész héten élveztük a medencézést, mert annyira meleg volt. Ilyenkor persze minden nap főznöm kell, vagy legalábbis nem árt. Nem mindig adok frisset, de többnyire amit főzök, az el is fogy.
Most hétfőn voltak először napközis táborban. Benikém gyakran kel morcosan, ma is így tett, aztán folytatta. Domi hívott fel, hogy Beni megütötte valami nevetséges affér után, és vérezni kezdett a foga, vigyem fogorvoshoz. Fogorvos csak 4 után volt, így nem vittem sehová, csak a tábor után. Szerencsére nem történt semmi komoly, csak az amúgy is kiesés előtt álló egyik szemfoga lazult meg kissé. Dél körül nekifogott jobban esni, mert ma ilyen esős napunk volt, és kitartott egész késő délutánig. Gyakorlatilag szakadt az eső úgy 1 órától 5-1/2 6-ig.

A délelőttöt és a délután egy részét is pakolással töltöttem, a pincében, mert csütörtökön lesz a lomtalanítás.Erről egész véletlenül értesültünk, de legalább megtudtuk. Délben a sok ajtónyitogatással sikerült valahogy tönkretennem a teraszajtót, bár valószínűleg én már csak a kegyelemdöfést adtam meg neki. Szerencsére bezárt állapotban romlott el. Estére már itt is voltak a szerelők, a zárszerkezet és a vasalás döglött be, majd javítani kell rajta, csak ahhoz alkatrész is kell.

Reggel, mikor jöttem visszafelé a buszmegállóból, ahová levittem Csücskömet, azt vettem észre az utcában, hogy az egyik szomszéd háza előtt fekszik egy ahhoz hasonló kutyus, mint az ott lakók kutyája. Már majdnem becsöngettem, hogy mit csinál kinn az utcán Brúnó, amikor megmozdult a kutya és azt láttam, hogy ő nem a Brúnó, hanem egy nagyon hasonló, ám feleakkora kutya. Aztán mikor jöttem vissza a táborból, megint láttam a kutyust, ugyanott feküdt, mint aki otthon van. Akkor már tudtam beszélni a gazdákkal is, és ők azt mondták, hogy nem nagyon akarnák megtartani, mert Brúnó nagyon beteg volt, erről a kutyáról meg nem tudni semmit. Mellesleg eléggé csapzott volt, még az eső előtt is. Aztán mikor mentem a gyerekekért, már azt láttam, hogy a kutyus a ház előtti teraszon feküdt Brúnótól nem túl messze. A későbbi sorsa majd kiderül, de mindenesetre mulatságos volt látni, hogy a kis kutya eltökéltsége, mármint, hogy ő ott fog lakni, legalábbis átmenetileg meghozta gyümölcsét.

kedd, június 12, 2012

Vakáció előtt

Már csak ez a hét van hátra a suliból.
Az előző néhány hétben nagyjából rendben mentek a dolgok.
Volt Beni Zánkán, atlétika versenyen, ahol magasat ugrott, de ahhoz nem elég magasat, hogy érmes legyen. Ez országos bajnokság volt, majd talán jövőre. Aztán mikor hazajött, volt 1 rossz mondata a suliban, amit nagyon nem kellett volna, és az a hét még tele volt mindenféle sumákolásokkal és visszabeszélésekkel. Az egyik kislány, az egyetlen lány osztálytársa, nagyon szerteszét van hagyva és nagyon nincs jó  hatással Benire, így most jön haza minden nap a suliból ebéd után. Lehet, hogy jövőre már nem lesz napközis, hanem ha nincs külön elfoglaltsága, akkor jön haza ebéd után.
Aztán Domi volt erdei iskolában, ahol nagyon jól érezte magát, a kosztot különösen dicsérte. Zircen voltak.

A csatorna terve elkészült, de még nem adta áldását a csatmű, így még nem kötöttünk rá, talán a jövő hónap elején.
Jó változatos az időjárás, mostanság sokat esik.
Ma reggel el kezdtem összeszedni a borsót, mert már kezd öregedni. Egész sok lett, úgy hogy közben a lányok is rájártak.
Kb. 2 hete hallottam először egy artézi kútról, ahol állandóan folyik a víz és szépen ki van építve, kulturáltan lehet vizet venni belőle. Először csak kipróbáltuk és aztán azóta azt isszuk. Azt veszem észre, hogy több vizet isznak a gyerekek is mint eddig. Finom, nem klóros kicsit sem. Tízen-egynéhány műanyag flakont viszek és hozok magunknak is, és ha Ica néninél elfogy, akkor ő is kap belőle, vele cserélgetjük a flakonokat.

Most a hét végén lecserélték az internet kapcsolatunkat, átálltunk optikai hálózatra és azon vagyok, hogy a TV-t is átköttessem, mert minden egyes viharnál elmegy az adás, a viharok pedig egyre sűrűbben vannak.

Próbálkozások a kenyérrel

Tegnap sütöttem tönkölylisztből és kenyérlisztből valami lepényke félét, ami el is fogyott, de nem nagyon kelt meg, lehet, hogy az élesztőpor miatt. Ma sütöttem ír szódás kenyeret, ami jól nézett ki, viszont kicsit sem volt kenyér íze, inkább valami sütire emlékeztetett, dacára a len és napraforgó magoknak. Nem nagyon ízlik a gyerekeknek, pedig jó lett volna inkább nem élesztővel sütni. A kovásszal való sütés eddig nem nagyon jött össze, de lehet, hogy teszek még kísérleteket.
Tegnap jó nagy esőnk volt, legalább nem kell locsolni. Nem voltunk a pünkösdi 3 napban sehol, de ez nem is szokatlan. Nem is lett volna miből menni semerre.

vasárnap, május 20, 2012

Megint kórházat jártunk

Elég szaladós 3 hét telt el. 
Végül odajutottunk, hogy beköttetjük a csatornát, valószínű valami talajvíz jön fel benne, mert legutóbb 3 hét alatt megtelt, pedig semmi vízfolyás nem volt a házból pluszban, ami tölthette volna. Benn voltam az önkormányzatnál befizetni a hozzájárulás első részletét, mert azt nem tudtam volna megtenni, hogy kifizetem egybe a 70 egynéhány ezret, így most részletekben valami 90 ezer körül kell kifizetnünk, mert ugyan kamatmentes a részlet, viszont cserében rádobott az állam 27% ÁFÁ-t. A terv már benn van a csatornásoknál, még nem tudom, hogy mikor lesz bekötve. 
Most a hét vége volt főleg szaladós, mert úgy volt, hogy lesz a művházban  ötkor a szokásos iskolai bemutatkozó pénteken délután, de előtte háromra még be kellett volna mennünk a két kisebbel gyakorolni egy rövidet az énekvizsgára, ami majd a hónap végén lesz. Dominak nem nagyon megy, de nem is nagyon erőlködik, úgy tűnik, nem fogja folytatni jövőre az éneklést. Valahogy nagyon nehezen megy le a torkán, hogy hozzájár a szolfézs is. Ez volt a terv. 
És a valóság: Egy óra körül hívott Lili osztályfőnöke, hogy Lili rettentő rosszul van, érte kellene mennem. Eldobtam mindent, amit éppen csináltam és felszaladtam Liliért. Elhoztam a gyereket is és az ebédjét is, bár nem úgy nézett ki, mint aki enni fog. Hazafelé még felhívtam a gyerekrendelőt, hogy véletlen nincs-e még ott orvos, de nem volt, ajánlották, hogy menjünk be a kerületi sebészetre, majd ott mondanak valamit. Inkább felhívtam a Jánost, hogy mi legyen, és azt mondták, vigyem, megnézik. Egy fiatal doktor fogadott bennünket, és az első kérdése az volt, miután megtapintotta Lili pocakját, hogy vajon mikor volt utoljára széklete. Lilikém nagyon nehezen bökte ki, hogy előző szombaton. Addig el se eresztettek bennünket, míg Lili nem kapott egy beöntést és nem kakilt egy nagyot. Ezek után elmondta a doktor, hogy Lili nem az első volt aznap, és nem szabad egyen rizst, fehér kenyérféléket, csokit, banánt. Közben Lili kibökte, hogy hetente 2-3-szor van a suliban rizs. Szóval majd igazodni kell hozzá, bár amúgy is ez az egészségesebb. 
Így aztán még idejében hazaértünk, örültem, hogy ennyivel megúsztuk, én eleve rosszabbra készültem. Mayával elmentünk az előadásra, Lili meg itthon elaludt, apukája őrizte az álmát. Aztán másnapra már jobban volt sokkal. 

kedd, május 01, 2012

Kitört a nyár

Pedig még csak május 1. van. Tegnap is és ma is 32 fok körül volt. Éjjel is nyitva volt minden, de meleg volt így is.
Arra jutottunk, hogy mindenképpen muszáj rákötnünk a csatornára, mert egyre jobban megy fel a szennyvízszállítás díja és a talajterhelési díjat, amit eddig sem fizettünk, a 10-szeresére emelték. Így ha valakinek eszébe villanna, hogy ki kellene fizetnünk, akkor már be is csődöltünk volna. Eddig se volt rá pénzünk, hogy megcsináltassuk, most is csak úgy sikerül majd megoldani, hogy a zaciban levő cuccokat kiváltom és rákérek, mikor újra visszaadom. Nem sokat kell vele csinálni, mert a bejárati lépcső alatt van a csatornakimenet, és csak meg kell fordítani a könyököt és kiásni vagy 7-8 métert. Viszont az önkormányzatnak is kell fizetni hozzájárulási díjat és tervet is kell beadni a csatornázási műveknek, ami szintén pénzbe kerül, hogy valaki megtervezze. Valószínűleg majd gép jön ásni és addig tán kiderül, hogy mi lesz a fügékkel is. Úgy tűnik, hogy kifagytak, talán tövenként talán 3-4 vessző hajt ki. Lehet, hogy mikor jön a gép, akkor kiásatjuk a régi töveket és majd csak az megmaradt töveket ültetjük vissza, ha elkészült a bekötés. Másik ok, ami miatt muszáj megcsináltatni, az az, hogy úgy tűnik valahogy valami talajvíz ér is folyik az emésztőbe, így alig telt el 3 hét, már megint ki kell hívjam a szippantókat.
Közben pedig pártunk és kormányunk remek ötletekkel jön, naponta kb. hárommal, és akkor szerintem még lehet, hogy a feléről nem is tudunk, annak ellenére, hogy nézzük a híreket, olvassuk az online híroldalakat.
Lassan ott tartunk, hogy jön majd a füstadó, ahelyett, hogy a "jó képességű" gazdasági miniszter helyett hoznának egy hozzáértőt és hagynák rendbehozni neki a dolgokat. Csúszunk egyre lejjebb, pedig már eddig sem ott voltunk, ahol szerettünk volna lenni, hanem sokkal lejjebb.

hétfő, április 16, 2012

Erzsébet utalvány

Azért ma már elővettem a fűnyírót és mosás, takarítás után nyírtam egy kis füvet, aztán elmentem a kisebbekkel énekórára és szolfézsra.
Kicsit lehűlt és ma egészen be volt borulva.

Jó nagy meglepetésben volt részem ma. Az új ételutalvánnyal az Erzsébettel ma fizettem először a Tescoban és nagyon elcsodálkoztam. Vettem csirkecombot, na azt nem tudtam kifizetni belőle, de a macskák konzervjeit gond nélkül. A hús ezek szerint nem alapvető élelmiszer, de a macskakaja bezzeg az. Nagyon nem lenne jó, ha tényleg Erzsébet utalványban fizetnék a családi pótlékot. Így is minden hónapban nyűglődés, hogy hogyan költsem el, hogy ne nagyon drágán vásároljak. Aldi még mindig nem fogadja el, nem is beszélnek róla. Az már csak a legkisebb gond, hogy nem tetszik a grafikája és rettentő ésszerűtlenül van kiadagolva, borítékolva.

kedd, április 10, 2012

Húsvét előtt, után

Dominak egész rendbe jött a feje. Már csak kicsit zöld.

Most a hét elején, húsvétkor átestünk a ló túloldalára az időjárással. Tegnap 1-2 fok volt reggel, de ma reggel egyenesen fagyott. Bár talán nálunk még megúszták a gyümölcsfák, de lesz olyan hely, ahol biztos odalett az idei termés a -9-10 fokban.

Vasárnap, mivel előző éjszaka esett az eső, bent a nappaliba jött a nyúl, aztán utána egész jó idő volt napközben.
Húsvét hétfő furcsán alakult. Reggel korán felkeltem, mert össze volt készítve egy nagyobb adag pogácsa, és ki akartam sütni még korán. 10 körülre el is készültem. Idén Domi egyedül ment locsolkodni, Beni, mint később kiderült, vers híján nem akart elmenni. Domit mindenütt szeretettel fogadták, egyedül Marika nem szólt, hogy inkább ne menjen locsolkodni. Így kissé kínos volt, hogy 10 körül, mikor már egyébként nem szoktunk náluk zavarni, mert ébren vannak, Domi leesett az ajtóról. Igazán nem tudtam neki mit mondani, de nem biztattam, hogy próbálkozzon újra, de felhívni sem mertem őket, hiszen nem tudhattam, hogy mi történt az előző éjjel. Valamelyik nap Gergő töltötte a hajnalját az ügyeleten és aztán a kórházban epegörccsel. Mostanság úgy tűnik, rájuk jár a rúd. Így Dominak azzal magyaráztam, hogy biztos elment Marika túrázni. Pedig nem. De idén a fiúk sem jöttek, csak Lili osztálytársai voltak nálunk locsolkodni. Mondjuk nagyon nem bánom.

Ma már iskola volt.
Csütörtökre esőt várunk, így ma még kimentem és ültettem hagymát és borsót is. Amit a múltkorában ültettem, már kezdenek kibújni a földből, bár most láttam, hogy eléggé girbe-gurba sorok lettek. Eredetileg akartam füvet is nyírni , de Ica néni meggyőzött, hogy ráérek az eső után is.

csütörtök, április 05, 2012

Meleg napok

Nagyon meleg napjaink voltak a héten, most este 10 van és még mindig 20 fok körül van a hőmérséklet kinn.

Hétfőn utánakérdeztem a süninek, jól van és majd az állatkerti sünökkel együtt engedik el valahol Somogyban
egy erdős részen, így még egyedül sem lesz.

Tegnap este lóhalálában jöttem haza Ervinéktől, mert Dominik és Maya játszottak a kertben egy vastag lánccal, aminek azt végét, ami a kezében volt, Maya elengedte és a nagy lendület és súly Dominik fejéhez vágta a lánc végét. Elég durván nézett ki, annak ellenére, hogy rögtön jeget tettek rá. Tele lett puklival és kék folttal a homloka és lett egy kisebb nyílt seb is, olyan borsónyi. Azt mondták, hogy egész hősiesen viselte, csak mikor felmerült, hogy be kellene menni kórházba, hogy nem-e betört, akkor kezdett el remegni és míg odaértünk a János kórházig, egészen hosszan remegett, bár igyekeztem szóval tartani. Már jó késő volt, mire odaértünk, de már 3/4 9 körül jöttünk is vissza, boldogan, hogy nem tört, nem kell ott maradnia, stb. Nagy volt a megkönnyebbülése. Az enyém is.
Mikor hazaértünk, már csak fürdött és ment aludni, a többieket míg ő fürdött lefektettem.

Ma reggel egész jól nézett már ki a fejecskéje.

péntek, március 30, 2012

Kötni jó!

Most már hét vége van, jó kis hét volt, itthon hála az égnek viszonylag nyugalom volt, bezzeg a politikában......

A sün továbbra is jól van, majd hétfőn megint hívom a rendelőt, mert ma nem volt benn a doktornő, de a hírek szerint rendben van.

Hónap elején elkezdtem egy pulcsit kötni, jó bonyolult mintával. A háta tiszta fehér, az kész lett vagy 3-4 nap alatt, úgy, hogy csak este foglalkoztam vele. Aztán nekifogtam az elejének, amihez norvég mintát kerestem, bár sose csináltam ilyesmit. Áldás az internet, mert onnan néztem ki, hogy hogyan is kell hurkolni ahhoz, hogy szép legyen. Volt egy nagyon bonyolult 4 szálas minta is benne, ami kétszer ismétlődött végül, másodjára sokkal szebb lett. Ami nagyon érdekes, hogy utoljára tán a főiskola alatt kötöttem többet, és azóta nem is. Most viszont jól esik kötni, és szépen, egyenletesen is megy. Majd ha elkészül, felteszem fotón.

Múlt csütörtökön voltunk Mayával a nevelési tanácsadóban, aztán e hét hétfőn benn voltam az iskolában Maya matektanárjánál, aki megnyugtatott, hogy korántsem olyan elkeserítő a helyzet matekból, mint amilyennek én itthon érzékelem. Így aztán megállapodtunk, hogy fel sem vetem a nevtanban, hogy felmentsék Mayát az osztályzás alól, mert inkább ösztönzőleg hat rá az osztályzás, mintsem kudarcnak élné meg. Amin én itthon kétségbe estem, az az volt, hogy a törteket most vették, és teljesen úgy tűnt, hogy egy szót sem ért az egészből,  de aztán a tanárja jól eligazított, hogy mivel tudok segíteni neki és mit ne is kérdezzek, mert felesleges.
Az itthoni nyűglődésnek pedig a legjobban az az oka, hogy fáradt már, mire leül a leckéhez, még ha volt is a suli  és a leckeírás között 1-1,5 óra pihenés.

A hétvégén ültettem hagymát, tegnap pedig arra számítva, hogy az előrejelzés szerint várható egy kis eső, borsót vetettem. És tényleg lett egy kis eső, bár nem volt túl sok. Viszont most nagyon fúj a szél, így ami éjjel esett, már alig látszik a nyoma, mert kifújta a szél.

Szerencsés a süni

Ma beszéltem a doktornővel, akinek a gondjaira bíztam a sünt. Azt mondta, hogy elbódított állapotban letisztította az ürüléktől, és észrevette, hogy az egyik lábujja el volt törve és már el is halt, így eltávolította. Másnap már evett és lehet, hogy még egyszer meg kell majd műteni, mert nem tudni, hogy a végbele nem nőtt rendesen és keletkezett egy tasak, amitől az ürülék rászáradt, vagy az ürüléktől lett a tasak, amit el kell esetleg távolítani. Hát majd pár nap múlva kiderül.

szombat, március 24, 2012

Sünit mentettünk

Egész jó idő volt a héten, bár jó lett volna egy kis eső, nagy a szárazság. Múlt hét végén 2 délutánt rászánva, megnyestük az almafát és meg is ritkítottuk. Muszáj volt, mert már voltak olyan ágak, amik teljességgel feleslegesek voltak. Jó kis izomláza lett mindkettőnknek, de még elkészültünk a kirügyezés előtt.

Kissé meg lett nyesegetve az aranyeső is, hoztam be belőle ágakat, szépen kivirágoztak és vittem is be a kisebbek iskolájába. Aztán csütörtökön haza kellett hoznom Benit, mert halál sápadt lett a suliban és panaszkodott, hogy fáj a feje. Egész délig gubbasztott, aztán addigra valamelyest rendbe jött. Másnap Mayával a Nevtanban kezdtünk, és onnan eljöttünk 9 után nemsokkal, mert Beninek 9,40-re kaptam időpontot, de az orvos tanácstalanul széttárta a kezét. Semmi nyomát nem találta semmi betegségnek, így ma, mivel iskola nap volt, ment suliba.

Tegnap, mikor a lányok jöttek haza a gyógytesiről, Lili hazaszólt, hogy leltek egy sünit,akinek lehet valami baja van. Hát tényleg volt is baja, de talán nem túlélhetetlen. Felhívtam a közeli állatorvosi rendelőt, hogy esetleg tudnának-e csak úgy állatbaráti szeretetből megnézni, hogy megmenthető-e? Volt ott egy fiatal doktornő, aki azt mondta, hogy megtisztogatja a sünit attól a nagy ürülék gombóctól, ami kilógott belőle. Ígérte, hogy ad neki egy kis infúziót is - mert nagyon ki volt száradva - és hazaviszi ápolgatja pár napig, aztán elengedi a szabadba, ha rendbe jött. Arra gondoltam, pár nap múlva megkérdem, mi lett a sünivel.

Ma annyira jó idő volt, hogy rövid nadrágban lehetett kinn lenni, akár mezítláb is.
A pincéből pedig felhoztuk a muskátlikat, eléggé zsibbadtan néznek ki.

szerda, március 14, 2012

20 fokot ígérnek a hétvégére

Kissé lemaradtam, de volt itt minden. Az a hét, amikor betegek voltak, végül is 2 lett. Beni elment rákövetkező szerdán, ahogy az orvos engedte, de nem is nagyon volt baja, de pénteken már megint itthon volt, mert lázasan ébredt, és itthon maradt keddig. Ma pedig Lilivel voltam orvosnál, neki most jött vissza jó nagy köhögéssel a betegség.
Múlt hét végén Lili 3 osztálytársa volt itt pót szülinapozni, mert pont akkor a mi gyerekeink is betegek voltak és a meghívandók közül is 2 beteg volt. Sütöttem egy tortakarikát és készítettem egy orosz krémtortát, illetve az eredeti recept volt a kiindulási pont, de a végeredmény csak messziről nézve hasonlított rá. A gyümölcsféléket ki kellett belőle hagynom, mert azt a társaság nagy része nem szerette, még a mazsolákat is kipiszkálták. :)

Hétfőn vettünk a 2 fiúnak cipőt, már muszáj volt nagyon, főleg Dominak.

csütörtök, február 23, 2012

Bennünket is elkapott a betegség

Nagyon sok a beteg gyerek a suliban, most már itthon is. Mindenki itthon van. Köhögés, taknyolás, láz, fejfájás, rossz közérzet, különféle kombinációkban. Szerdán mennek leghamarabb iskolába, ha meggyógyultak. Tegnap már itthon volt reggel Beni, Maya és Domi is, délben pedig hazahoztam Lilit is, aki akkor szólt utánam, hogy nincs jól, mikor bementem Domi ebédjéért. Csücsköm még tartja magát, bár a környezetében a kollégái is dőlnek jobbra-balra.
Lassan tavaszodik, bár most még ott tartunk, hogy a melegedés miatt egyenlőre csak tocsogunk a sárban. Ma például csak azért nem vittem ki a ruhákat szárítani, mert tiszta sár kinn minden a szárító alatt. Tegnap még volt olyan hideg, hogy mikor kiteregettem, akkor fagyos volt minden, de mikor már be kellett szednem a ruhákat, akkorra már majdnem elsüllyedtem a sárban.

vasárnap, február 12, 2012

Még tart a tél....

Tegnap és ma is nagyon sok kismadár volt itt, voltak verebek, cinkék, tengelicek, zöldikék,szajkók,  sőt még varjak is voltak itt, ezek jöttek a kitett maradék kajára. Persze a galambok jönnek változatlanul. Annyi csak a különbség, hogy egyre többen vannak. 
Annyira hideg volt az elmúlt hetekben, hogy Csücsköm öntött ki vizet a medence helyére és mostanra már egész jó kis jégpálya lett, lehet csúszkálni. 
Lilikém a héten volt 13 éves. Szép, nagy lány lett. 

szerda, február 08, 2012

Esett a hó!

Így aztán a hét végén voltunk kinn szánkózni a szomszédos utcában, meg többször voltak kinn a gyerekek a kertben csúszkálni. Nagyon hideg volt, van. Ma reggel pl. -14 fok volt. Úgy 8-10 cm hó esett nálunk, délebbre több is volt, sőt hóátfúvások is.

kedd, február 07, 2012

Hideg még mindig

Összesen olyan 10 cm hó esett nálunk, másutt sokkal több. Tegnap még úgy nézett ki, hogy lesz itt még több hó, így Dominikkal kettesben végig lapátoltuk a kertben az utat, fel, egész Marikáig, hogy reggel el tudjon menni, ha sok hó talál esni az éjjel. No annyi nem esett, de Domival még az este kimentem pár percre szánkózni, mert nagyon akart még egy kicsit csúszkálni. Nekem meg nem nagyon volt kedvem kimenni vele, mivel tudtam, hogy még azt a lapátolást meg kell csináljam. Erre azt mondta, hogy akkor ő jön segíteni, csak menjünk ki szánkózni.

Csücsköm ma itthon volt és talán sikerül itthon is lennie ezen a héten szabin, mert egész héten itthon lehetne a múlt évi szabija terhére. Reméljük sikerül és tényleg itthon lesz.

péntek, február 03, 2012

Még mindig hideg van, de most már hó is várható

Remélhetően tényleg lesz hó, most már nagyon itt van a közelben, délen már esik. A héten minden nap nagyon hideg volt.
Tegnap kicsit levágattam a hajamat, már nagyon hosszú volt. Megjött a családi pótlék tegnap, ma Csücsköm fizetése jött meg.
Annak ellenére, hogy azt mondták, hogy senkinek nem lesz kevesebb a netto bére, ehhez képest Csücsköm fizuja kb. 2500 forinttal csökkent, ami éves szinten 30.000 forint.

A másik nagy érvágás az a kajajegy. Tavaly 14000 forintért kapott Csücsköm, olyat, amit mindenütt beváltottak, most majd ha megkapjuk, 5000 forint értékben lesz az idétlen nevű Erzsébet utalvány, amit a pozitív diszkrimináció jegyében csak a Coop, Reál és a CBA fogad el. Pont ezek azok az üzletek, ahová be sem teszem a lábamat, mert annyira drága boltok. A másik probléma, hogy nem is nagyon van a közelünkben ezekből. Egészen kis Reál van itt nem messze, de annyira drága, hogy egy alkalom kivételével nem is jártam benne. A másik Reál már relative messze van és ott is csak néhányszor jártam, mikor valami akció miatt direkt odamentem, de amiért mentem, nem kaptam. Szóval nem fogok odajárni. Coop és CBA nincs is a környéken.
Szóval jól ki lett velünk tolva. Itt is bukunk 9 ezret havonta, ez másik 110 ezer éves szinten, nem számítva a bosszankodást, hogy ha nem kötnek hamarosan szerződést  a multikkal (Auchan, Tesco), akkor még elkölteni is csak olyan helyen tudom, ahová magam jószántából be se mennék.
Még semmi sem történt ebben az évben szinte, de az már biztos, hogy éves szinten 140 ezer fog hiányozni a kasszából.

A hét elején és már a múlt héten is minden nap gyalog mentem le az Aldiba, bár ez a mínusz 10 körüli hőmérsékletben nem volt annyira kellemes tevékenység.
Benikém nagyon ügyesen jár suliba busszal bár néha a hétvégi hazacuccolás gondot okoz. Ma pont le kellett mennem,.hogy a zeneiskolai díjat kifizessem Timinek, mert én már nem fizethettem be, csak elsejéig lehetett befizetni, de mi csak 2-án kaptunk pénzt. Így pont jól jött ki a lépés, Timit átvittem a vonattól a zeneiskolához, aztán vártam kb. 10 percet és jött Beni is az uszodából. Egy rakat cuccot ott hagyott a suliban: meleg nadrágot, második pulcsit és ki tudja még mit. Mivel nagy hidegeket várunk még a jövő hétre is, szerencse volt, hogy megvártam és hazafelé felmentünk a suliba a maradékért.

Hétfőre volt időpontom az okmányirodába, hogy Beni személyi igazolványát megcsináltassuk. Aztán nézegettem a kerületi honlapot és arra jutottam, hogy fel kellene őket hívni, mert lehet, hogy még nem lehet végleges személyit csináltatni neki. Igaz, hogy csak 8 napon múlt a dolog, de át kellett tetetnem az időpontot 2 héttel későbbre. Nem sokkal később kiderült, hogy nem is baj, mert elmaradt a szolfézs és az énekóra is. Legalább nem kellett feleslegesen bemennem és benzint fogyasztanom.

A héten, mikor nem volt más tennivaló, lenn voltam a pincében, elkezdtem kicsit rendet rakni. Még mindig vannak kipakolatlan könyves dobozok és az évek folyamán felgyűlt egy rakás olyan holmi, amit csak azért nem dobtunk ki, mert hátha jó lesz még valamire. Ennek eredményeképpen kidobtam egy csomó befőttes üveget, amikre biztosan nem lesz már szükség. Összeraktam őket és levittem 2 fordulóban a szelektív kukákhoz. Nagy IKEA-s zsákot raktam tele. Volt még más is. Papír, meg olyasmi, amit bedobtam a kukába még a hét végén és el is vitte a szemetes még hétfőn.

Hétfőn jött egy levél az adóhivataltól, amit nem nagyon lehetett értelmezni, így felhívtam őket, hogy mit is akarnának pontosan, mert mikor itt voltak, nem csöngettek be, pedig pont láttam őket még hetekkel ezelőtt.
Kedden kellett visszahívnom az illetékes nénit, mert hétfőn nem volt benn, aztán abban állapodtunk meg, hogy jövő csütörtökön reggel bemegyek hozzájuk. Nem áll túl jól a szénánk.
1997-ben csináltunk egy Bt-t és onnan adtunk számlát a TV-nek amit több-kevesebb késéssel kifizettek. Aztán 2002-ben eljöttem, mert megszüntetették a szerződésemet. Akkor még bíztunk benne, hogy lesz valami az Amway vállalkozásunkból és akkor mikor eladtuk a lakást, ahelyett, hogy megszüntettük volna, kifizettük a tartozást ami a rendszertelen kifizetések miatt felhalmozódott és ment minden tovább,csak nagyon kevés volt a bevételünk. Amikor megvettük a házat, még mindig nem lett volna késő megszüntetni, de nem tettük. Azóta sem tudjuk megszüntetni, mert minden ilyesmihez pénz kell és ki kellene fizetnünk a tartozásunkat is. Az nem lehet csinálni, hogy bocsánat, rájöttem, hogy nem megy ez a dolog így, itt húzzunk egy vonalat, megszüntetjük és a tartozást részletekben kifizetjük. Nem, így nem lehet. Így azóta is halmozódik a tartozás és jönnek rá a kamatok, pótlékok. Most ott tartunk, hogy cca 2,5 milla tartozásunk van és nem tudom, mi a tervük. A legrosszabbnál egy lépéssel kevésbé rossz, ha azt mondják, hogy adjuk el a házat, mielőtt ők árvereznék el. Ez a legrosszabb variáció. Majd csütörtökön okosabbak leszünk.

Emiatt nem mertem elvállalni egy Németországi munkát, ami nem biztos, hogy megvár. Persze, ha el kell adjuk a házat, akkor úgyse tudok menni sehova, mert akkor el kell kezdeni selejtezni, pakolni és reménykedni, hogy minél kisebb veszteséggel adjuk el a házat. Bár erre van a legkevesebb esély, mert nagyon sok az eladásra váró ingatlan.

vasárnap, január 29, 2012

Hideg

Ha eddig nem tudtuk volna, hogy tél van, akkor az elmúlt hét megmutatta, hogy még korántsem múlt el a tél. Az okosok szerint még most jön a java, már ami a hideget illeti, de még az is lehet, hogy hó is lesz. Nagyon érdekesen néz ki a térkép az időjárási oldalakon. Mindenütt körülöttünk 100-200 cm hó van, és nagyon hideg, -15 alatt, mint anno '87-ben itt is volt. Magyarországon pedig itt-ott van hó, meg lassan hűl a levegő, de eddig csak a naptár jelezte, hogy tél van.


Benikémmel már a hét vége felé úgy kellett pörölnöm, hogy öltözzön melegen, mert nem akart se csizmát venni, se második pulcsit, se meleg nadrágot, mondván, úgy nem tetszik neki. Közben pedig olyan vékony, hogy átfúj rajta a szél. A többiekkel legalább ezen nem kellett nyűglődni.
Benivel holnap megyünk a személyi igazolványát megcsináltatni. Remélem nem jönnek semmi jogszabállyal, hogy miért nem akarják megcsinálni neki.

péntek, január 27, 2012

Farsang táján

Nagy léptekben haladunk előre, az egyik iskolában már 1 hete elmúlt a farsang, a másikban e hét végén lesz. Az alsós farsangon Domi "zombi katona" lett, Maya pedig tehenészlány. Egész jól sikerült nekik, Liliék pedig a felsős farsangon csoportosan léptek fel. Liliék olimpikonok voltak, és a többi osztály is jópofa dolgokkal készült. A hetedikesek óvszerreklámot készítettek, nagyon jó fejek voltak. Érdekes volt, hogy Lili azt kérte, hogy várjam meg, ne hagyjam ott a diszkózásra, mert nem szeretne ottmaradni. Mindhárom osztálynak sütöttem pogácsát, ami maradék nélkül még a büfézés elején elfogyott, nagy sikert aratott.

szombat, január 21, 2012

Szép napos idő

Ma nagyon szép napos időnk volt egész 3 óráig. Szerencsénkre még ebéd után elmentünk egy kicsit sétálni.
Azért becsapós volt, mert napos volt, de hideg. Annyira, hogy még kinn az utcán is a tócsák be voltak fagyva, ott olvadt fel egy kicsit, ahol nagyon sütötte a nap.

péntek, január 20, 2012

Félévi bizonyítványok

A héten rendben mentek a dolgok.
Hétfő reggel egy munkaközvetítőnél jártam, és hazafelé a Keleti K. utcát is útba ejtettem. Nagyon izgatott, hogy mi változott a környéken.Hát, jó nagy átalakulások voltak. Az egyik, ami nagyon szembeötlő volt, hogy az utca burkolatát felszedték és tettek egy "díszburkolatot", mint a sétálóutcákban szokásos. A másik, hogy a régi házunk át lett festve, és kicserélték a kaput is. Egyéb változást nem láttam, de úgy összességében jól nézett ki minden.
Ma hozták haza a gyerekek a félévi bizonyítványt, mindenkié egész jó lett, 4-es átlagnál nincs rosszabb. Beninek csak egy kettese van, a többi négyes és ötös. Örülök neki nagyon, hogy sikerült nekik javítani. Benikém kettese miatt pedig nem fogok a kútnak menni.

vasárnap, január 15, 2012

Ma is jó hideg van, de a ruhák előbb keményre fagytak, aztán szépen megszáradtak, szinte teljesen.
2 év után most csináltam először aranygaluskát, nagyon finom lett.
Mindenki megírta már a leckéjét, így ma viszonylag nyugalomban telt a nap. Már ami az itthoni dolgokat illeti.

szombat, január 14, 2012

Gáz van

Most a hétvégére lehűlést ígértek, meg havat. Ehhez képest sütött a nap. Igaz kellemesnek nem mondtam volna a mai időjárást, mert ugyan csak 2-3 fok volt, viszont cserébe fújt a szél. Azért volt haszna a dolognak, amit kitettem ruhát, azt szinte szárazan szedtem be, finom illatosan.

Az országban a helyzet nemhogy nem változatlan, hanem egyre romlik. Nem tudom, mi lesz itt. Nagyon nem vagyok nyugodt az elkövetkezőket illetően. Épp az előbb olvastam egy cikket Görögországról, ott már nyár óta áll a bál. A miniszterelnök és a környezete úgy tesz, mint egy különösen értetlen, vásott kölyök, aki kicsit sem akarja megérteni, hogy mi a baja vele a szüleinek. Azt gondolja, hogy ha elengedi a bírálatokat, akkor majd az ország gondjai megoldódnak maguktól és semmin sem kell változtatni. Az a baj, hogy ha nem lépnek hamar, akkor mi is a görögök sorsára juthatunk.
Éppen most mondja az ATV, hogy a szélsőségesek is el kezdtek jobban mozgolódni, EU zászlót égetni és az unióból való kilépést forszírozni. Szóval sehogy sem jó így ahogy most van.


kedd, január 10, 2012

Hó!

Igaz, nem sok, de legalább valamennyi hó esett reggel, szép nagy pelyhekben hullott a hó. Készítettem pár fotót, majd meglátjuk, hogy mi látszik belőle, ha Csücsköm hazajön.
Persze el is olvadt. Szinte teljesen.


vasárnap, január 08, 2012

Első iskolai hetünk

Ment mindenki szépen minden nap suliba, bár voltak nehézségek a felkeléssel.
Csütörtökön elvittem a kocsit a javítóba, aztán mikor 2 körül érte mentem, majd leestem a székről. Épp ki tudtam fizetni, aztán most erősen gondolkodnom kellett, hogy hogyan is vásároljak a hétvégén, és főképp miből. Este voltak a kisebbek szolfézson, én meg visszavittem az Auchanba egy energiatakarékos izzót, mert betekertük itthon, aztán 1/2 óra után pukkant és vége volt. Szerencsére, szó nélkül visszavették.

Jó szeles hétvégénk volt, de a tető szerencsére megúszta. Tegnap még sétálni is el lehetett menni, annyira szépen sütött a nap.

szerda, január 04, 2012

Hajnali izgalmak

Mikor felkeltem 3/4 6-kor, néztem, hogy mi van Zsókával, mert nagy volt a sötétség nála, holott ő már 6-kor indulni szokott. Benyitottam hozzá, hogy mi van és akkor mondja, hogy nincs áram. Nekem addig fel sem tűnt, hogy nem működik az elektromos óra a szobánkban.
Lejöttem, gyertyát gyújtottam, mert a fiúk fejlámpái mindig szerteszét van, így neki sem láttam megkeresni. El kezdtem körülnézni, hogy mi lehet a gond, de a szomszédok még mindannyian aludtak, így nem látszott, hogy csak nálunk van-e baj. Kinn az óra alatt a főkapcsoló fel volt kapcsolva, csak itt benn az ajtó felett a kapcsolótábla főkapcsolója volt lecsapva. Közben Zsóka elment, én meg megpróbáltam visszakapcsolni a rendszert, de nem ment. Így aztán felébresztettem Csücskömet, hogy jöjjön, mert nem boldogulok egyedül. Hála az égnek, ő legalább tudta, hogy hol kezdjem, mi lehet a baj. Lekapcsoltam az összes kismegszakítót, és
egymás után el kezdtem visszakapcsolgatni. Mikor eljutottam a Fi-reléhez, kiderült, hogy ott van valami baj. Ez a felfedezés annyiban segített, hogy tudhatóvá vált, hogy a konyha a bajforrás, mert a Fi-relé csak a konyha vezetékeihez csatlakozik. Ennél a fázisnál már láttunk is néhány dolgot.
Akkora szerencsém van, hogy Csücsköm még félálomban is tud hibakeresésben gondolkodni. Így a következő mozdulatra lekapcsolt 2 hosszabbítót, amik a hűtők mögül adják az áramot egy csomó, az asztalon és a konyhában levő gépnek. Forralónak, mosógépnek, szendvicssütőnek, kenyérpirítónak. A forralót átmenetileg átdugtam egy másik lukba a nappaliban, hogy legalább kávét tudjunk inni. Mikor kikapcsoltuk a 2 hosszabbítót, akkor már működött a konyhai világítás is.
Innen mentek a dolgok a saját medrükben, én készítettem Csücskömnek a kaját, ő pedig készülődött. Végül a hibakeresés akkor fejeződött be, mikor a gyerekeket már betettem a suliba és hazaértem. Előkerült a bajkeverő, az a hosszabbító romlott el, amelyikbe a mosógép volt dugva. Ezt kellett lecserélni. Még szerencse, hogy nem volt nagyobb baj.

kedd, január 03, 2012

Újra iskolában

Ma már mindenki ment iskolába, lecke is volt, szerencsére még nem túl sok.
Nehezen megy a visszaállás az iskolába, a korai kelés sem túl könnyű, de pl. Domi annyira nehezen alszik el, hogy reggel emiatt nehezen ébred.

vasárnap, január 01, 2012

Új év első napja

Tegnap gyönyörű idő volt. Egyrészt ki tudtam teregetni, most már hetek óta először és mivel kicsit fújt a szél, egész jól meg is száradtak a dolgok. A másik, hogy elmentünk ebéd után egy kicsit sétálni a napsütésben, jól esett.
Mondhatni jól jöttek ki a dolgok, mert attól, hogy megjött Csücsköm fizetése, ki tudtam használni az év végi zárva tartások miatti leárazásokat. Így tegnap pl. olyan pulykamellet rántottam, amit fél áron vettem. Ha nem lett volna leárazva. meg se veszem. Így vettem leárazva oldalast, lapockát, amiket legutóbb kora ősszel  vettem.

A napokban jött a hír, hogy még sem januártól kell majd fizetni a csatornadíjat, hanem márciustól. Most hívhatom majd a szippantósokat, ugyanúgy, mint eddig.

A szilveszter estét szépen itthon tévézve, számítógépezve töltöttük, nem is volt túl nagy durrogtatás, éjjel 1-kor már egész jól lehetett aludni.