Füstike új otthonra lelt

Ma leveleztem Füstike új gazdájával, azt írja, hogy kedves, barátságos, kitűnően van. A kutyával távolságtartóan viselkedik, de minden rendben van. Úgy néz ki, megtalálta a neki megfelelő családot.
Ma Iszkiri nem volt se égen, se földön, de volt már ilyen, csak tán előkerül.

Ma reggel felhívott a menhely vezetője, hogy Beni most egy darabig ne menjen, mert nem sikerült zöldágra vergődnie vele. Úgy tűnik, hogy nem sok hasznát vették, inkább hátráltatta őket sajnos, mintsem segítség lett volna. Sok kislány is volt ott fenn, úgy néz ki, mintha inkább csajozni járt volna fel. Szomorú vagyok, mert ez egy jó lehetőség lett volna, de talán tanul belőle. Hátha egy év múlva már rá lehet ilyesmit is bízni.

Ma itt voltak az Eszterek, hogy koszorút készítsenek mindenkinek, akinek hagyományosan szoktak, ott kinn a Helikopter-parkban. Eszter azt mondta, hogy még nem érzi elég erősnek magát ahhoz, hogy harminc gyerekkel foglalkozzon szimultán. Megértem. Így is jó volt, szépek lettek a koszorúk
Kapott Icanéni is.

Ééééés, megjött Iszkiri!

A Matiz végül a bontóba ment...

A múlt hét végén volt itt a régi szerelőnk, esetleg elvitte volna a Matizt a fiának, aztán jobban átnézte, és azt mondta, hogy egyáltalán nem éri meg neki elvinni, mert annyi a javítani való rajta, hogy többe kerülne a leves mint a hús.
Ha tudtuk volna korábban, hogy anya már nem akar vezetni, akkor már hamarabb is el lehetett volna adni, minthogy az látható volt, hirtelen nem lesz pénz rá, hogy megcsináltassuk.
Így jártunk.

Anyahajó úgy néz ki, kicsit jobban van, tisztul a bőre, remélhetően rendbe jön teljesen.
Füstikéről nincs hír egyenlőre, ez talán bíztató is lehet.

Ma adtam először a madaraknak ennivalót. Most már nagyon hideg volt.

Tegnap kaptam egy jó meleg kabátot. Szép sötét zöld és ami a legfontosabb, jó meleg is.

Füstikének talán lett új otthona...

Mivel készülünk arra az időre, mikor már a házat eladtuk, már többedszerre feladtam hirdetést, hogy gazdát keresünk Füstikének és Anyahajónak. Jött egy hölgy és neki pont egy idősebb cica kellett volna, gondolom Füstinek a szép színe fogta meg. Erősen bízom benne, hogy összeszoknak, bár Füstivel nem túl egyszerű.

Mayával pedig voltunk ma megint fogorvosnál, kifúrta az orvos az egyik egyébként jó tömését, ami rettentően vezette a hőt és így folytonosan fájdalmat okozott Mayának. Most kapott valami ideiglenes tömést, erre azt mondja, hogy most egyáltalán nem fáj neki, de ezt majd ki kell cserélni 1-2 hónapon belül.
Azzal a lendülettel, hogy mentünk a fogorvoshoz, vittük Anyahajót is, mert ő meg véresre, sebesre vakarta a bőrét. Hát, jó nehéz a szentem. Egész kinyúlt a karom. Kapott 2 szurit, azzal, hogy néhány napon belül javulnia kellene, ha mégsem, akkor vigyük vissza.

Iskolák, megint...

Mivel még mindig nem kelt el a ház, így muszáj volt körülnézni, hogy hova is kellene Mayának jelentkeznie középiskolába. Annyi opció volt még 2 héttel ezelőtt is, hogy alig tudtuk összeválogatni, hogy hova is menjünk nyílt napra.
A kiválasztottak a következők voltak: Lili iskolája (szerintem csak a kíváncsiság vonzotta Mayát, hogy vajon Lili hova jár, de ott tanulni azt hiszem, eszébe sem jutna).
Csütörtökön Jaschik művészeti szakközépben voltunk. Ez eléggé kiesik az eddig használt útvonalainkból, de végülis egész jól megközelíthető. Az iskola maga kívülről nem annyira vonzó, viszont a légkör az nagyon jó. Hát, ha választani kell tényleg, akkor ez a legjobb az összes közül. Azt hittem, hogy Mayát a grafika vagy valami hasonló érdekli, ehelyett azt mondta, hogy szívesebben kerámiázna, vagy üvegezne.
A harmadik a  Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola volt. Nem nagyon volt vonzó. Egy hatalmas körgangos épület, ahol a körgangot beüvegezték, lett belőle folyosó és a termek pedig a lakások szobái. Kinn várakoztattak bennünket a kapubejáróban, majdnem elvárás lett volna az is, hogy menjünk ki a kapu elé a hidegre. Pedig akár fel is engedhettek volna minket, mert nem osztályteremben voltunk, hanem egy díszteremben.

A legjobb persze az lenne, ha elkelne a ház.
Ma délután jött egy hölgy és elvitte Füstikét, hátha ott is tudna maradni nála. Mindenesetre abban maradtunk, hogy ha nem jönnek ki jól, akkor azért inkább hozza vissza, mintsem kitegye az utcára, vagy bárhová menhelyre.

Hűvösödik

A tegnapi ajándék napsütés után ma már nem volt annyira kegyes az időjárás. Felhős volt, időnként szemerkélt, esett, egyébként meg lehűlt néhány fokkal.
Úgy néz ki, hogy az elkövetkező napok már a hűvösödés jegyében telnek. Azért remélem, hogy lesz még olyan idő, amikor elő lehet venni a fűnyírót, és levágni a maradékot.

Talán tegnap szólt ide valaki, hogy ha lehetne, jönne megnézni a házat, voltak is itt. Kedves népek voltak, férj, feleség, kisleány. Ismerősök itt a környéken, szerintem itt laknak valahol. Hát, majd meglátjuk.

Kiseszter elvitt 3 dobozt a pincéből, nem is fogja visszahozni. Nekem viszont majd be kell még hozzak vagy 4 dobozt a garázsból, amiket még eddig nem leltem meg, viszont múlt pénteken előkerültek. Kíváncsi vagyok, mi lesz bennük, mert még a 2002-es költözés óta hiányzanak könyveim.

Ma váratlanul gyönyörű idő volt...

Arra számítottunk, hogy ma felhős borús idő lesz. Ehhez képest egész nap sütött a nap. Bár persze ez az egész nap kint, az csak délután 4-ig tartott, mert akkor már sötétedett.
Nagyon sok mindent végeztünk kinn. A héten is már szedtük a leveleket, rengeteg volt. Mára azt terveztük, hogy a fügebokrokat megnyesegetjük mert rettentően megnőttek. Gergőnek van egy nagyon jó kis ágvágója, azt kölcsönkértük és remek munkát lehet vele végezni.Ha még egyszer lesz kertes házunk, feltétlenül be kell szerezni egy olyat.  Jelentősen lecsökkentette azoknak az ágaknak a számát, amiket fűrészelni kellett, így sokkal jobban haladtunk. Ahogy felszedtük a gallyakat, ágakat, egyidőben szedegedtük a leveleket is. Itt is rengeteg volt belőlük. Jó sok zsákot teleszedtünk. A fügelevél nagyon ellenálló, alig lehet belepaszírozni a zsákokba.
A sok ágvágásnak köszönhetően egész kitisztult a terep, már csak egy kisebb terület van, amit majd még fűnyíróval kell kitisztítani, ha majd száraz lesz az idő. Holnapra esőt mondanak, így valószínű, majd talán valamikor a jövő héten nekem kellene lenyírnom. Bár azt még nem látom, hogy mikor, mert Mayával megyünk iskolákat látogatni, három helyre.

A hét elején derült ki, hogy a szomszédban, Lajos bácsi meghalt. Sajnos már számítani lehetett rá, mert úgy 3 héttel ezelőtt vitték be itthonról mentővel agyvérzés miatt kórházba. Ez már a második volt neki, és nagyon rossz helyen kapta el. Lebénult a bal oldala, így nem tudott mozogni, enni, beszélni, semmit. Icanéni azt mondja, hogy hétfőn lesz a temetése. Legyen könnyű neki a föld.

Pénteken volt itt egy házaspár házatnézni, és holnap jön megint valaki más. Végül az az idősebb úr, aki itt volt még október végén, átgondolta és nem akarja megvenni a házat, mert nem tetszett neki a garázs, viszont soknak tartotta a bontási költségeket. Közben volt itt még más is, ha jól emlékszem, de már alig bírom követni. Színtiszta szerencse, hogy feltalálták a naptárat. Így követhetőbb.

Hétfőn voltunk a gyerekekkel szemészeten, ami végül egész jól sült el. A két lánynak új szemüveg kell, amiket viszont a doktornő tanácsára sikerült nagyon jó áron megcsináltatnom a Gellért térnél. Sőt, csütörtökön mentem én is ellenőriztetni az én szememet is, és december elején megcsináltatom az én szemüvegemet is ugyanolyan jó áron. A másik, ami szintén nagyon jó volt, hogy teljesen egy csapatként mentünk ki a buszhoz, utaztunk végig, ami az utóbbi időben nem volt jellemző. Általában Beni kirohant mindig az utca végére, és szemrehányóan nézett ránk, hogy miért vagyunk ilyen lassúak, de különben sem akarná, hogy bárki is azt feltételezze, hogy együtt vagyunk.

Sőt, az orvos után mi elmentünk a lányokkal a szemüvegeshez, őket meg irányba állítottam, hogy jöjjenek haza. És minden rendben volt így.

Még a múlt héten vettem egy kis grillsütőt az OLX-en, mert amit még Mamától örököltem, az tönkrement teljesen. Kiégett a fűtőszálja. Na, ez is megjött a héten és azóta sütjük a virsliket és a melegszendvicseket. Hurrá!

Kazánkarbantartás

Ma volt a napja, hogy a kazán víztartályában levő anódot kicserélte az emberünk, és azt látta ő is meg én is, hogy épp itt volt az ideje. A kb. 50 cm 3/4 collos dologból maradt vagy 10-12 cm és vagy másfél cm átmérő.

Rákaptam a nyelvtanulásra

Mostmár legalább 3/4 éve hogy a duolingo.com segedelmével fejlesztem az angolomat, ami sok szempontból csapnivaló volt és egész sokat javult ez idő alatt.Időközben, néhanap, ha volt rá időm, átkalandoztam az www.5percangol.hu oldalra és ott is tanultam vagy tesztet töltöttem ki.
Aztán, egyszer csak eszembe jutott, hogy Lilivel vagy Mayával voltunk fenn a János kórházban és míg várakoztunk, érkezett egy anyuka a kislányával. Spanyolul beszéltek és azt valami gyönyörűség volt hallgatni. A duolingon pedig van lehetőség arra, hogy angol nyelven tanuljak spanyolt, hollandot, franciát, németet, portugált, írt, dánt.
Nekifogtam a spanyolnak és aztán vagy 2 hónap múlva a hollandnak is. A spanyol néha kifog rajtam, annyi az előljáró, és némelykor úgy kell kitalálnom, hogy mit is kellene csinálni, hiszen az angol nyelvtan sem az erősségem, meg az angol magyarázatot sem mindig értem. Ami könyvem volt azt asszem úgy elástam, hogy ember nincs, aki megtalálja. Holland meg sose volt. Hát majd csak előkerül, mert a dobozokban nincs.

Lehet, hogy ma volt a napja, hogy megtalálta a házat az, aki meg is akarja venni. Néhány nap múlva kiderül, nem akarok előre inni a medve bőrére.