Díszítés

Kicsit lemaradtam, de most pótolom.

Pénteken visszakaptuk a szemüveget. A múlt hétvégén Domi panaszkodott, hogy nincs annyira jól, aztán vasárnap éjjel belázasodott, hasmenése volt és hányt. Értelem szerint nem ment iskolába. Beszéltem a gyerekorvosi rendelővel, hogy időpont kellene, nagy volt a tömeg hétfőn, így keddre kaptunk. Az is igaz, hogy látszott, nem túlságosan veszélyes a helyzet, így nem is erőltettem a hétfői időpontot. Kedden is nagyon sokan voltak. Domi még akkor sem volt sokkal jobban. Szinte egész délelőtt feküdt. Szerda tájban lett jobban, de aztán annyira köhögött, hogy nem küldtem suliba. Annyi leckéje volt , hogy így is gebedtünk az elkészítésétől.

Liliéknél érdekes volt a pénteki edzés. Az egyik kislány kicsit lusta volt és mivel előzőleg kicsit megütötte a száját, leült, hogy ő akkor most nem edz. Aztán az edzés közepe táján megjött a papája, aki nem is értette, hogy mi történt, illetve jól átlátta, hogy lusztaság esete forog fenn. Úgy nézett ki, nem is jön többet, de szerdán jött újra. Úgy néz ki, jót tett a csapatnak, hogy látták, Gézabá simán elküldi azt aki kelletlenül áll az edzéshez, szerdán egész fegyelmezettek voltak már a lányok.

Beniék szerdán egy sorversenyre mentek Petsimrére, jó korán kellett elindulniuk, hogy időben odaérjenek. Nagyon ügyesek voltak, harmadikok lettek. Tegnap Domi kapott lehetőséget, hogy jövő szerdán mehessen a kerületi Mikuláskupára. Így ma reggel 1/2 8-ra vittem az iskolába, mert reggel volt egy rövid edzésük.

A hétvégéken, meg hét közben egész jól feldíszítettük a házat. Sok ablakmatricát festettünk, kivágtunk, színeztünk hóembereket, pingvineket, hajtogattunk színes csillagokat.

Szemészet

Tegnap, míg Lili kosár edzésen volt, a többieket elvittem egy szemészeti kontrollra a Fehérvári úti nagy rendelőbe. Itt van a XXII. kerületi gyerekek ellátása is. Nemrégiben nyugdíjba ment az előző doktor néni, aki már túl volt a hetvenen. Utódja egy szimpatikus "fiatal" doktornéni lett és vele egyeztettem még mikor Lilivel voltunk kontrollon, hogy vinném a többieket is. Főképp Dominik miatt fogtam hozzá ehhez a dologhoz, mert tudni akartam, nem lesz-e baj a szemével. Az előzmény az annyi, hogy Dominik vérszerinti anyja 19 éves korára szinte teljesen vak volt és nem is tudta megmondani, hogy konkrétan mi a baja, azon kívül, hogy nem lát jóformán semmit. Szerencsére senkinek semmi baja nincs. Dominik esetében pedig azt mondta a doktor néni, hogy ha bármi öröklődött volna, akkor annak már nyoma lenne, látszódna valami kezdeti sejtpusztulás, deformitás. Így jövőre találkozunk legközelebb.

Az odautunk nagyon vacak volt, esett az eső, fújt nagyon a szél és óriási dugó volt. Az alatt az idő alatt, míg zajlottak a vizsgálatok, aki éppen nem volt benn, szépen ücsörgött kinn a váróban, uzsonnázott és Hófehérkét nézett. Hazafelé még mindig tartott a dugó, de azért egész jól elértünk Liliig, aholt Zsóka is csatlakozott. Egy pár méterrel az elindulás után vettem észre, hogy Lilin nincs rajta a szemüveg, még visszaszaladtam a suliba, de már elment Gézabá, és mint később kiderült, vitte magával a szemüveget is. Pénteken kapjuk vissza.

Savanyúság

Hétévégén kaptam Sanyiéktól egy jó kis receptet csalamádéhoz. A hét elején még 49 Ft volt a fejes káposzta az Auchanban, így szerdán, míg a lányok énekelni voltak, beszaladtam és megvettem hozzá szinte mindent. Azért csak szinte, mert a cukor, ecet és só lemaradt. Viszonylag olcsón kaptam sárgarépát, paprikát, hagymát és uborkát is. A recept szerint kellett volna még zöld paradicsom is, de az már ilyenkor egyáltalán nincs, de nem is hiányolom nagyon. Tegnap kölcsönkaptam Sanyiéktól egy olyan káposztagyalut, amibe belefér egy fél káposzta is . Így viszonylag könnyen le tudtam csuszatolni a káposztát. A többit a hagyományos kis uborkagyalun szeltem fel, még este is szöszöltem vele, szerencsére Zsóka megkönyörült rajtam és segített az uborkákat legalább legyalulni. A piros, ruhás kád, amiben anno a gyerekeket is fürösztöttem, tele lett, púposan. 26 kg zöldséget aprítottunk fel. Még este lesóztam, lecukroztam, beletettem az ecetet és láss csodát, ma délutánra összeesett annyira, hogy össze tudtam keverni. Még a keverés közben hozzátettem a szalicilt, jól belekevertem azt is és aztán a pincéből felhozott számos üveget jól megtöltöttem, megtapostam és a végén feltöltöttem a lével, ami az alján lotyogott. Jó sok lé maradt, azt sajgó szívvel, de kiöntöttem. Azt már nem tudom, hogy hány üveg lett, 21 vagy 28, de valahol menetközben elveszettem a fonalat.

És akkor jöjjön a recept, hátha valaki még most a fagyok beállta előtt meg tudja csinálni:

Csalmádé:

1 kg zöldparadicsom

1 kg zöldpaprika

1 kg uborka

1 kg hagyma

1 kg káposzta

1 kg sárgarépa

40 dkg cukor

15 dkg só

3 dl 20 %-os ecet (ez az eredeti mennyiség, de nekem még most egy évvel később is van belőle, mert veszett savanyú lett, szerintem elég kilónként 1,5-2 dl is. Érdemes megkóstolni és legfeljebb utánatenni még. Azt mindig könnyebb, mint kivenni belőle.)

1/2 szalicil

Ha valamiből nincs elegendő vagy nem is akarjuk beletenni, mert nem szereti valaki, az nem katasztrófa, az a lényeg, hogy az ecet-cukor-só-szalicil kombót 6 kilónként számoljuk. Valami jó nagy edényt keress, ha minden le lett már szeletelve, benne a cukor,só és az ecet, akkor érdemes valamivel letakarni és kitenni valami hideg helyre, ahol nem fagy, ha van, akkor a legjobb egy terasz vagy veranda. Legalább egy éjszakát hagyni kell állni és aztán összedolgozni a szükséges mennyiségű szalicillel. Főzni nem kell. Rögtön mehet az üvegekbe.

Ma reggel fordult elő először, hogy Maya ébresztett 6,39-kor, hogy megyünk-e suliba? Valamit előző este elbabráltam a telefonommal, így egyáltalán nem ébresztett. Azért idejében elindultunk. Hozzáteszem, hogy a lányok maguk készítették a reggelijüket, így legalább azzal nem volt dolgom.

Minden évben van az iskolában vers- és prózamondó verseny. Elméletileg a szünetben kellett volna felkészülniük a gyerekeknek. Hát ez nagyon nehezen ment Dominikkal. A 2 lány még egész jól megtanulta a versét, de Domi nagyon ellenállt. Válogatott, mint kiskakas a kendermagban, hogy ezt se, azt se akarja megtanulni. Aztán végül az olvasókönyvben ráakadtunk Zelk Zoltán: Este jó, este jó c. versére, amit aztán egész jól megtanult. Edit néni meg is dícsérte, bolodogan újságolta, hogy ötöst kapott érte. Bár azért Edit néni nehezményezte, hogy miért az olvasókönyvből választottunk.

Mayának is jól sikerült, ő a Sün Balázst tanulta meg és mondta el hiba nélkül, Lili pedig a Kertész leszek József Attila verset tanulta meg.

Itt van az ősz....

Hétvégén, pénteken hirtelen lehullott egy csomó levél a mogyoróbokorról és a fügebokrokról. Kimentünk a gyerekekkel és mindenki segített egy kicsit, levelet összehúzni, gazolni. El is égettem elég sok mindent, bár jó füstösen, mert elég nedves volt minden.

Szombat reggel, mikor Csücskömnek el kellett indulnia, úgy kellett levakarni a jeget a szélvédőről.

Azt néztem, hogy a cinkék a hálóban kilógatott tavalyi diót nagyon csipkedik. Mivel a dió fogyóban vvolt, így tegnap átmentem a gazdaboltba, hogy vegyek cinkegolyót és egy kis szotyolát. Mindjárt, ahogy hazaértem, ki is függesztettem néhányat. El is kezdődött a vendégjárás. Jöttek cinkék, verebek vegyesen. Jó nézni az elégedett nyüzsgést, ahogy tömik a begyüket.

Van a kertben egy villanypóznánk, azon pedig a fekete varjak szokták törni a diót, amit nem is tudom, honnan hoznak. A pózna alatt tele vagyunk egész diókkal és dióhéjjakkal.

Tegnap sikerült beszélnem Domi logopédusával, hogy változtassunk a logopédia időpontján. Az új beosztás szerint tud majd járni Domi a gyógyúszásra. Nagyon akart már járni és így akkor mindhárman egy időpontban fognak menni, Mayával, Benivel.

Tegnap volt Beninek a soron következő felülvizsgálata a szakértői bizottságtól. Nagyon kedves volt tőlük, hogy kijöttek, mert nem lett volna kedvem se nekem, se Beninek bemenni és órákat ott tölteni. Nem is merült fel, hogy váltanunk kellene iskolát, de nem is akartam volna én se változtani. Úgy tűnik, itt boldogan tanul és halad a saját szintjén.

Reggel, mikorra behívtak bennünket, akkor volt egy kis kavarás, így délután írtam alá a szakértői véleményt.

Még tegnap, Beniék iskolájából fel akartam menni tankolni. Hát nem sikerült. Arra a megállapításra kellett jussak, hogy benzinnel sokkal könnyebben megy az autó.