Jól lemaradtam már megint. Eltelt a napközis tábor, egész jól, azt lehet mondani, szinte zökkenőmentesen. Ahhoz képest mindenképp, ahogy tavaly zajlottak az események. Most is voltak azért dödögések, hogy így a tanár, meg úgy a többiek, de azért összességében jól érezték magukat. Kicsit több volt a panaszkodás az ételre, de azért túlélték.
Nagyon vártuk, hogy vége legyen a lomtalanításnak, volt néhány kocsira való lomizó, akik szinte ideköltöztek és eléggé terhes volt már az ittlétük. Nem lehetett semmit sem csinálni a kertben anélkül, hogy meg ne kérdezték volna, nincs-e valami kidobni való. Aztán az utolsó este volt a legrosszabb, akkor már többen a rendőrséget hívták, én is. Nekifogtak éjjel 11 körül óbégatni, veszekedni, ralizni az ócska kocsijaikkal a földúton. Ráadásul akkor voltak szinte a legmelegebb napok.
A tábor második hetében Mayának és Dominak hallójárat gyulladása lett, ami aztán még kiegészült Dominál középfülgyulladással, valószínűleg az uszoda vizétől. Így már aztán nem úsztak a táborban.
Ezen a héten pedig itthon voltunk mindannyian, Csücsköm is szabin van, előreláthatóan még a jövő héten is.
Anya menet közben hazajött, közel 4 hónapi távollét után. Örültünk, hogy megjött.
A héten vettem észre, konkrétan tegnap, valami hír hatására, hogy lejárt a kocsi forgalmija, így ma bicajjal voltunk vásárolni. Egyenlőre fogalmam sincs, hogy miből fogom megcsináltatni, annál is inkább, mert gumi is kell rá, minimum 2 és szerintem javítani való is lesz rajta.
A tegnapi nap betetőzéseképpen este volt egy akkora vihar, hogy megint levitte a tetőt, ugyanott, ahol tavaly, azzal a különbséggel, hogy némely cserepek egészen a kerítésig repültek. Egyszerűen nem jut rá, hogy felállványoztassuk a ház 2 oldalát, hogy be legyen deszkázva a cserepek alatt és ne tudja levinni a szél a cserepeket. Viszont már lehet, hogy nem lesz itthon tartalék cserép elég. Ez pedig olyan fajta, amit már nem is árusítanak. Szóval van némi bizonytalanság a dolgok menetét illetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése