szombat, december 31, 2016

Mindjárt 2017

Csücsköm ma egész hamar hazaért, 3-kor már elengedték őket, negyed öt után már itthon volt. 

Nekem most az elmúlt hetekben nagyon kedvesek voltak a kollégáim, legtöbbször hazahoztak, ezzel megspórolva nekem kb 30-40 percet, ami már este későn nem teljesen mindegy. Akkor főleg nem, amikor egész nap dolgoztam és előtte esetleg 4-kor keltem. Úgyhogy nagyon hálás voltam érte. 

Ma persze megint kétszer kellett megjárjam a Tescot, most éppen a majonéz hiányzott itthon, pedig most már legtöbbször listával megyek vásárolni. Csak az tartott vissza a majonéz házilagos elkészítésétől, hogy nem nagyon tudtam volna mit csinálni a rengeteg tojásfehérjével. Pedig lett volna rá igény, mert Lilinek nem nagyon tetszik az itteni majonéz. Nagyon szeretik a dolgokat ecetezni és a majonéz is messze van attól az ízvilágtól, amihez a Globus révén hozzászoktunk. Például látok kollégákat enni sültkrumplit ecettel. A látványtól is rosszul vagyok, de hát ők így szeretik. A másik nagy favorit az a savanyított hagyma, ami olyan gyöngy hagyma méretű vagy nagyobb. 


csütörtök, december 29, 2016

Karácsonyon túl, új éven innen

A karácsonyi nagy bevásárlásban Lili volt a nagy segítségem, de még így is 24-én délután jöttem rá sokadszorra, hogy nincs itthon mazsola. Előtte is többször észrevettem, de valahogy mindig lemaradt a listáraírásról, így arról is, hogy megvegyem. Szerencsére még volt bérletem arra a hétre, úgyhogy csak felugrottam a buszra és felszaladtam a Lidlbe, ahol sokkal kevesebben voltak abban a pillanatban, mint a Tescoban lettek volna bármikor a nap folyamán. Ott már reggel hét-fél nyolckor annyian voltak, mint más napokon délután. 

A Katimamitól kapott mákdaráló egész jól működött, csak egy stabilabb asztal kellene hozzá, mert így azért elég küzdelmes volt a mákdarálás. 

A lányok, így hogy volt miből költekezniük egy kicsit, mindenkinek vettek valami meglepetést. Én így tettem szert egy nagyobbacska fazékra, ami 7 literes és lett egy szendvicssütő is (ezt az apjuk kapta) amit ezek szerint nagyon hiányoltak. 

Sokáig hezitáltam, hogy mi legyen a pulyka projekt kimenetele, azaz vegyek, vagy ne vegyek. Mivel nincs mélyhűtőhelyem, így az nem is volt kérdés, hogy egész pulyka kell-e vagy se. Nyilvánvaló volt, hogy nem. De az  még mindig kérdés volt, hogy pulykamellet egészben vegyek-e vagy sem. A végső válasz az lett, hogy találtam szeletelt pulykamellet, amit még 23-án beáztattam fokhagymás sós tejbe és másnap  végül kirántottam. Örülök, hogy így döntöttem, egyszerűbb volt és nem kellett kinlódnom, hogy hova is tegyem, mert annyi nem maradt. 

A bejglik ismét jól sikerültek, hála ismét csak lengyel barátainknak a rum aromáért és a vanilia cukorért. A mák az egy internetes kereskedésből érkezett kíváló minőségű török mák. A dió a Lidlből, illetve oda Kaliforniából. Azért akaratlanul, de sikerült dióson csavarni egy kicsit. A Lidl baracklekvárjának a csomagolása kísértetiesen hasonlít a narancslekvár üvegére, így az lett itthon, és már nem volt idő korrigálni, úgyhogy narancslekvár került bele. Így is finom lett. 

Én 27-én már dolgoztam, és fogok még péntekig minden nap, 1 nap sikerült hosszú műszakot kapnom, illetve később bevállalnom az eredetileg tervezett délután mellé péntekre. Gyurinak normálisan szerdától szombatig tart a hét,  azt nem tudni csak, hogy mikor engedik majd haza őket szombaton. 24-én négykor jöhettek el, ami nem a legkorább, de azért nem annyira rossz, ötre már itthon volt. 

szerda, december 14, 2016

Kissé elképedve

vettem tudomásul tegnap reggel, hogy a tegnapelőtt feladott csomag tegnap már meg is fog érkezni a futárcég tájékoztatása szerint. Sőt, később délelőtt meg is érkezett hozzánk. Valahogy tavalyról nem emlékszem ekkora gyorsaságra. Mindenesetre minden épségben ideért, amit anya becsomagolt. Úgyhogy lett néhány meglepetés is a gyerekeknek,  meg nekünk is. 

Tegnap tényleg hazahoztak, jó is volt, már este 10 után nem sokkal aludtunk is. A reggeli kelésnek egyetlen előnye van ebben a sok munkával tarkított időszakban, hogy miután Gyurit 5 óra előtt útnak engedem, még van időm akár egy komplett ebédet is összedobni a gyerekeknek, mielőtt elmegyek. Mondjuk ehhez néha az is kell, hogy legyen előkészítve valami, hogy időt takarítsak meg vele. 

Maya tegnap ment el és intézte el az alapítványi pénzét, valószínűleg jövő héten már meg is kapja az elmúlt időszakra járót. Amúgy meg a hölgy, aki intézte neki, nagyon megdícsérte. Előre. általam egyeztetett időpontra ment oda Maya, pontos volt, mint ahogy szokott. Ezt nagyon értékelte a hölgy, mert valami rendezvényről jött ki direkt emiatt. Amiatt is megdícsérte, hogy nem hiányzott egyáltalán az iskolából. 

kedd, december 13, 2016

Sűrű lesz ez így...

Tegnap, mikor bementem a Boma házba, a szakács kolléganőmnek mondtam, hogy holnap, azaz ma, csak délelőttre vagyok beosztva, annak ellenére, hogy a múlt héten azzal váltunk el, hogy ma egész nap vele leszek. Látni kellett volna Kirsty arcán az elképedést, aztán a lendületet, amivel elment utánanézni, hogy kit osztottak mellé végül. Kiderült, hogy senkit. Ami azért izgalmas, mert itt az a szokás, hogy a személyzet karácsonyi ebédet kap minimum 1 alkalommal, de inkább többször. Az első ilyen ma lesz. Úgyhogy mikor ez kiderült számára, hogy senki nem lesz vele, jött a kérdés, hogy ugye tudok maradni estig? Az eredeti tervek szerint is így volt, bár el tudtam volna mivel tölteni a délutánt, azért bevállaltam. Ugyanígy lesz hosszú nap a holnap és a holnapután is. Csak azzal a különbséggel, hogy a két műszak közt utaznom kell egy keveset. Amikor így egész nap vagyok, az a jobb, ha egy helyen vagyok, mert akkor végig visz a napon a lendület, még ha négykor keltem, akkor is. Viszont ha délben le kell álljak, mert buszozás van, na az maga a kínlódás, hogy el ne aludjak a buszon. De ugye ennél nagyobb baja sose legyen az embernek. 

Tegnap hazahoztak és mára is kaptam ígéretet, hogy hazahoz valaki, ami azért elég nagy segítség, nem kell egy órácskát utaznom, hanem 15-20 perc alatt itthon vagyok. 

Szerdán volt nagy meglepetés Gyurinak. Eredetileg azzal ment el, hogy megy normálisan dolgozni, aztán délelőtt már azt üzente, hogy tréningen van a pup truckra. És az csak hagyján, hogy hipp-hopp tréningre került, de szombaton már le is vizsgázott és most lesz 40 óra felügyelt gyakorlata, ami után kap egy végleges vezetői engedélyt. Azt mondja, hatalmas a kontraszt a két munkaterület között. Az egyik egy rendezett, nyüzsgő káosz, a másik pedig a nyugalom szigete. Ami érthető is, hiszen ezek a kis truckok 4 tonnásak. Nem lehet meggondolatlanul rodeózni velük. 

Most egyenlőre ennyi időm van, megyek ennivalót összeállítani holnapra, meg készülődni, 7 előtt el kell menjek. 

csütörtök, december 08, 2016

Szalad az idő, újabb szülinaposunk van

Volt egy jó hetünk, amikor eléggé hidegek jártak, de szerencsére a szél akkor nem nagyon fújt, csak szimplán hideg volt. Ez olyan mínusz 5-6 fokot is jelentett. Tavalyról nem is emlékszem ilyen nagyon hidegre, ilyen hosszan pedig egyáltalán nem volt hideg. Most meg 12 fok van. Mondjuk annyira nem érzik melegnek, de azért mégsem mínusz. 

Lilinek az elmúlt időkben elég sokat fájt a feje, úgyhogy végül elment a Tescoba a szemészekhez, és ott azt találták, hogy kellene másik szemüveg neki. Tavaly, valahogy sikerült úgy rendelni neki, hogy lemaradt a fényre sötétedés, azt nagyon hiányolta, úgyhogy vasárnap, mikor végül megrendeltük a szemüveget, akkor kértünk bele ilyen lencsét. Remélhetően hamarosan megjön. Az  átvételt már eltudja egyedül is intézni, de a megrendeléskor ugye fizettem, mint a katonatiszt. 

Nehezen tisztul a karácsony körüli időszak, bár most már talán lehet biztosan tudni, hogy mikor dolgozom, Csücsköméknél akár naponta változhat, hogy mikorra kell menni. Most a héten tényleg bejött a 4 órakor kelés lehetősége. Úgy visszagondoltam zsenge fiatalságomra, amikor évekig 4 körül keltem. Most, innen nézve, nem tudom, hogy bírtam. A jelen helyzetben az segít, hogy nagy eséllyel, ha jő a karácsony, múlik a 4 órási kelés, tehát nem kell olyan nagyon sokáig csinálni. 
A másik nehezen kialakuló dolog az, hogy kinek mi kerüljön a fa alá, de talán ez is összejön lassan. 


Tegnap volt Maya 17. szülinapja. Ennek örömére pont megkapta az alapítvány levelét, hogy ő is jogosult a támogatásra, amit a többiek már kapnak. Még neki is be kell mennie a collegeba aláírni a hallgatói szerződést, de most már egyenesben van az ő dolga is. 

A csoporttársai és a barátai szép szülinapot csináltak neki, nagyon feldobva jött haza, több csomaggal. Ez, így sokkal jobb volt, mint ami tavaly a kórház folyosóin várakozással telt. 


Beni a múlt héten, annak ellenére, hogy mindig mondjuk neki, tegye el a kulcsát, elment kulcs nélkül. Pechjére Lili és Maya elment ebédelni az egyik barátjukkal, akinek a barátja főzött nekik valami finom keleti ebédet, így ők későn jöttek haza. Domi meg iskolában volt és őszintén, de eszembe sem jutott, hogy elkérhetném a suliból hamarabb. Úgyhogy Beni vagy másfél órát várt, mire valaki hazajött. Szerencsére nagyon nem fázott, de a lehetőség ott volt, hogy bemegy a Tescoba legfeljebb. 

szombat, december 03, 2016

Karácsonyra készülődve

Mint Csücsköm rájött, még múlt szombat este, nagy eséllyel a hubnak semmi baja nem volt, csak valami olyan beállítást alkalmazott a szolgáltató, ami miatt a routert nézte fő kijárati helynek, amin majd ő jól eléri az internetet. És a router nem erre való. Mikor a másik hub sem akart normálisan működni, hosszas piszmogás után vette észre ezt a beállítási hibát, amit szerencsésen tudott korrigálni. Úgyhogy most van egy jó, ámde használhatatlan hub nálunk, van egy használható, ami most már szerencsére működik és hajlandó mindazokat az eszközöket kiszolgálni, amiket kell neki. 

A héten végül csak a keddi reggel kezdődött nagyon korán, a többi csak korán, egy órával később, 5:20-kor. A jövő hét várhatóan megint 4:20-as kelésekkel kezdődik. 

A patkányok az előző heti lakmározás után a múlt héten már nem ettek a méregből, úgyhogy emberünk nem jön, csak ha megint hívjuk,  hogy randalíroznak. A mérget egyenlőre kinn hagytam, hátha csipegetnek belőle.  


A karácsonyi szezon most már biztos itt van. A múlt hétfőn Dominikkal voltunk fogorvosnál, utána fotóztam a városban. Előre is elnézést kérek a profiktól. 





A következő képek a Boma házat díszítik, kolléganőm vagy 2 napot töltött vele, hogy elkészüljön. 








A többit pedig még a hét közben a Quadrant nevű bevásárlóközpontban lőttem.