Sok volt a köd a héten

Egész héten viszonylag jó idő volt, de azért megnyugtató, hogy a kazán működik. Ha nem is teljesen tökéletes, de legalább teszi a dolgát, ha figyelünk rá.

Hétfőn Beni nem ment suliba, nagyon rosszul érezte magát, aztán többször hányt is. Mondjuk, eredetileg a János kórházba mentünk volna, varratszedésre, de így oda sem mentünk. Ez áttolódott szerdára, ami több dolog miatt is meglehetősen zaklatott nap volt. Beniéknél is és a kisebbeknél is szerdán volt a nyílt nap, így el kellett döntenem, hogy hova nem megyek. Beniékhez nem mentem végül. Az első órán Liliéknél voltam, aztán Mayáéknál  angolon és végül Dominál infon.
Utána felkerekedtem, hogy bemenjek Kiseszterhez a kocsiért, de sajna elfelejtette otthon hagyni. Így kissé csalódottan felmentem Mayáért, aki közölte, hogy nincs nála a bérlete. Eddigre már csatlakozott hozzánk Beni is, és így emiatt muszáj volt hazamenni, ahelyett, hogy mehettünk volna tovább. Persze Mayánál volt a bérlete, csak valamiért a táska legalján, nem a helyén. Ha azt mondom, hogy nem voltam boldog, akkor nagyon finoman fogalmaztam. Végül nagy nehezen irányba álltunk, mikor Beni rákérdezett, hogy nem tudnánk-e vonattal menni, de addigra már késő volt, pedig nagyon hamar benn lehettünk volna a Déliben, ha előbb böki ki, vagy jut eszembe nekem. Visszafelé viszont egész ügyesen Domi segítségével kiderült, hogy milyen sűrűn járnak a vonatok, és vonattal hamar haza értünk.
Csütörtökön volt itt egy újabb ingatlanos, most az Otthon-Centrumtól. Hétfőn pedig jön a 2 hölgy valaki érdeklődővel, "kora reggelre", 1/2 10-re

Tegnap összegyűjtöttünk rengeteg levelet és lemetszettük az eperfákat is.

Mozgalmas volt a hét

Végül Domi a héten itthon volt.

Kedden Mayának volt Kazinczy verseny. Ez két részből állt. Volt egy szöveg, amit kigyakorolhatott vagy 2 hét alatt, ezt kellett felolvasni, aztán ott helyben kaptak egy ismeretlen szöveget, amit szintén fel kellett olvasni. Egész jól sikerült neki, dicsérte a magyar tanára is és a könyvtáros néni is.

Szerdán visszamentünk a kórházba. Mayának már kiszedte az orvos a varratot, Beniét majd jövő hétfőn. Viszont Mayának is jönnie kell, mert a patológusok szerint nem lett teljesen eltávolítva az az anyajegy, és addigra az orvos konzultál velük és bőrgyógyásszal is, annak ellenére, hogy jóindulatú volt.

Csütörtökön már Maya is itthon maradt, de ő valószínűleg összeevett valamit, de ettől még itthon volt a hét végén.

Ma nagyon korán keltünk, Ancsáék hívtak bennünket, hogy menjünk, mert lesz náluk egy jótékonysági ruhavásár. Így lett néhány pólója Csücskömnek, a gyerekeknek, Lilinek nadrágja, kabátja, néhány játék, pulcsik, mindez 1500-ért. Reggel korán piros vonattal mentünk, az nagyon klassz volt, finom meleg volt, kevesen voltak. Aztán hamar, már a fél 8-as vonattal jöttünk is vissza, na ez már nem volt annyira jó. Hideg volt a vonaton, és már sokan is voltak. Nem is piros vonat volt, hanem régi fajta, bár valami ráncfelvarráson átesett, de fele annyira sem volt kényelmes.
Eredetileg mentünk volna Ancsáékhoz ebédre is, de nem mertem megkockáztatni, nehogy odahurcoljunk a két kicsinek a vírusunkból esetleg.

Hétvégi munkanap

Szombaton volt itt  2 ingatlanos hölgy, megnézni a házat. Mire jöttek, addigra már itthon volt minden gyerek, pedig iskolában voltak mindannyian. Csücsköm nem volt dolgozni, így ő is itthon volt.

Dominik a vasárnapot hányással kezdte, aztán napközben ment minden tovább, mintha semmi nem történt volna. Estére a két könyökén lett neki valami halom bibircsókja és bepirosodott. Nem tudni mitől. Aztán ma reggel az első óra után hazaküldték Domit, hogy már addigra kétszer hányt, aztán itthon lett már neki hasmenése, nem is akármilyen. Azóta sem volt más, de nyilván valami vírus kapta el. Ha szerencsénk van, nem megy tovább, de félek tőle, nem áll meg Dominál.

Vasárnap levágtunk 2 nagyobbacska mogyoró ágat. Az egyik a szomszéd Irénke néniék üvegtetejét csapkodta nagy szélben, a másik pedig a mi tetőnk egyik szélcserepét emelgette a nagy szélben, de ez csak most látszott, hogy kimentünk fűrésszel.

Hűvösödik

Aztán a tegnapi nap volt a másik fele, reggel viszonylag meleg volt, aztán délben már úgy vittem a lányok után a kabátjukat, mert olyan hideg lett. Domi a 3. óra után hazajött, az orvos szerint kissé piros a torka, én nem veszem észre, hogy kis náthán kívül más baja is lenne. Beni didergett, mikor hazajött, ő csak 1 pulcsiban ment el.
Ma nagyon korán keltünk, 7-re mentünk a Jánosba, leszedték Maya és Beni 1-1 anyajegyét. Viszonylag hamar végeztünk, 1/2 -re itthon voltunk.

Sütött a nap

Szép időnk volt ma. Reggel, mikor megjöttem a boltból, szakadt rólam a víz, pedig nem is voltam túlöltözve. Csak a mellényem volt rajtam és egy hosszú ujjú nem túl vastag poló. Viszont viszonylag sok mindent hoztam haza, gyalog. Olyan 10 fok körül volt, és nagyon párás volt a levegő. Aztán kisütött a nap, még a ruhák is szinte teljesen megszáradtak.

Délután a barackfák alatt Csücsköm lenyírta a füvet és ezzel összegyűltek a levelek is. Gyakorlatilag a barackfákon nem maradt mostanra levél. A többi még tartja magát a fügéken, az almafán.

Kerestem kis elfoglaltságot magamnak

Végül is nem szedtünk levelet. 2 okból sem. Még mindig fenn vannak a fán, a másik, hogy olyan vizes kinn minden, hogy nem lehetett rámenni fűnyíróval, hogy könnyítsünk a helyzetünkön.
Csücsköm vicceskedett, hogy azért nem maradtam munka nélkül, de jutott belőle neki is. Valahogy nem csukódott be a mélyhűtő rendesen itt a konyhában, és jól eljegesedett. Már korábban is gondoltam rá, hogy fel kellene hozni a nagyobbat a pincéből, ami elég rég óta szinte üresen van lenn. Így most megragadtam az alkalmat, leeresztettem mindkettőt és kicsit cipekedtünk. A régi lekerült a pincébe, az újabb pedig feljött ide az emeletre a konyhába. Emiatt a mikrónak is új hely kellett, mert a mélyhűtő nagyon magas, kezelhetetlen lenne a mikró. Így ezzel a projekttel egész sokáig el lehetett molyolni, közben még ebéd készült, mostam.

A kazán is megtáltosodott, nem kellett ma egyáltalán kapcsolgatni. Működött magától.

Hetek, hónapok nyűglődése után végül arra jutottunk, hogy nem nagyon látunk más lehetőséget magunk előtt, mint hogy megváljunk a házunktól és keressünk valami olcsóbb lakhatási lehetőséget. Reménykedünk benne, hogy el tudjuk adni, mert így nem mehet tovább. Vagy eszünk, vagy fűtünk. A kettő együtt nem nagyon megy. Egyre kevésbé kezelhető a helyzet. A múltkor is adtam be egy jelentkezést, óvodai konyhás néninek, még hátszelem is volt, és ennek ellenére nem vettek fel. Az árak pedig mennek felfelé, a csillagos ég irányába. Így majd lesz dolog bőven, összekészülni a költözéshez, nem az utolsó percben akarok kapkodni, bár nyilvánvalóan lesz akkor is mit csinálni. Bőven.

Esős napok...

Szóval a kazán nem a tökély maga, állandóan kapcsolgatni kell, de legalább működik, most nem akar túlmelegedni.
Jó esős a hét második fele egyenlőre, de talán pénteken, szombaton nem fog esni. Össze kellene még szednünk a leveleket, de hamarabb nem is nagyon nem lehetett volna, mert nem potyogtak le, nem volt annyira hideg, csak az elmúlt 2-3 napban, de aztán jött is rá az eső. Mostanra már lehullottak, majd akkor holnap, holnapután összeszedjük.