Nagyon nehezen mennek el a gyerekek ezeken a ledolgozós szombatokon, nem is tudom, kinek ment el az esze az oktatási kormányzatban. Azért ilyen még nem volt sosem, hogy a szünetben levő dec. 24-ét és 31-ét le kellett volna dolgozni. Az esze áll meg az embernek. Valahogy állítólag elszámolták az iskolaévet és enélkül a 2 nap nélkül nem lett volna meg a kötelező tanítási napok száma.
Amúgy nagyon necces volt az időjárás, egyszer csak el kezdett esni az eső, és a hidegre való tekintettel rögtön oda is fagyott. Ez benn a városban nem okozott nagy gondot, de itt minálunk voltak bajok. Teljesen lefagyott a földút és némely helyeken a járda is. Laci, a postásunk el is esett, ráadásul elég szerencsétlenül, mert felállni sem tudott. Ráesett a motor is, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy hozzánk pont akkor jöttek Annáék, és a férje ott megállt a földút elején és pont látta az esetet, így szinte azonnal pattant ki a kocsiból és szedte össze Lacit. Azért sem tudott egyedül felállni, mert 2 kutya ott ugatott neki és a kezét is leharapták volna, ha a kerítésre teszi. Még egy kis szerencséje azért mégis csak volt, mert úgy esett el, hogy legalább nem a kipufogó felőli oldalra esett, így nem égette meg a lábát.
Csücsköm viszonylag korán elment az öltönyéért, aztán korán haza is ért. Sokat segített, hogy most a szombat munkanap volt, mert így jobban jártak reggel a buszok.
Annyiból már jó volt, hogy készen lett időközben Csücsköm 2 fekete farmerja és nagyon dícsérte őket, hogy melegek.
Közben a múlt héten kidőlt a liszt a felsőoktatási keretszámok körüli új szabályozás miatt. Sikerült olyan számot nyilvánosságra hozni, amitől végre többen észbekaptak, hogy mi folyik itt. Azóta szinte minden nap van valami tüntetés. De amúgy nem múlik el nap valami égbekiáltó döntés, bejelentés nélkül. Itt-ott látszanak az ellenállás csírái, de attól még megy a gőzhenger tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése