A tegnapi nap

bővelkedett mindenféle váratlansággal. 

Az egész azzal kezdődött, hogy reggel a hazafelé jövetben elrepült valami a kocsi szévédőjéről, amiről akkor és ott azt hittem, hogy félbetört az ablaktörlő lapát. De nem, nem tört, hanem az egész egyben repült el, otthagyva engem a nem túlságosan nagy esőben, de mindenképpen ablaktörlő lapát nélkül az autópályán. Valahogy azért persze hazaóvatoskodtam, de nem sok mindent láttam. 

Aztán felmentem a Lidlbe vásárolni, ahol nem tudtam fizetni, mert nem fogadta el a kártyámat. Egyiket sem. Nagyon le voltam döbbenve, nem értettem, hogy mi van. Aztán még sokáig nem értettem. Ott a boltban mondták mindenesetre, hogy hívjam a bankot majd ők segítenek. Hát, addig ott abban a pillanatban nem jutottam el, mert jött egy kedves ember, aki látta már előzőleg is a kínlódásomat, és az mondta, hogy menjünk vissza a boltba, majd ő kifizeti. Én persze úgy gondoltam, hogy kedves tőle, hogy megment  és akkor én meg később átutalom neki. Hát ebből nem lett semmi, mert kifizette, köszönt és elment. Én meg ott álltam a bevásárló kocsival, ami tele volt és csak hápogtam, mert nem 5-10 fontot fizetett ki, hanem 60-at. 

Még ott a Lidl előtt megpróbáltam kicserélni az ablaktörlő lapátot, de nem ment, mert nem rávaló, sehogysem. A szerelő nem nagyon van onnan messze, úgyhogy átmentem oda, ahol ugyan nem volt megfelelő, viszont egy óra múlva hívtak, hogy megérkezett, mehetek. Ez volt a kontroll hely, hogy az a kártya, amivel fizetni akartam, továbbra sem működött. 

Így mikor hazaértem, hívtam a bankot, hogy mi a baj és mikor a kártyaszámot kérdezték, akkor esett csak le, hogy egész délelőtt a régi kártyámmal akartam fizetni, ami már rég lejárt, de megtartottam. Viszont akkor hol van az, ami jó??? Sehol. Valószínűleg elvesztettem tegnapelőtt, mikor három kisebbel voltam odaát a Tescoban, de sajnálatos módon ők nem tudták előadni, ezért aztán kénytelen voltam újra hívni a bankot, hogy küldenének egy új kártyát. Most várom, hogy megjöjjön az új kártya. 

Amúgy én is elkezdtem lassacskán feldíszíteni a házat, de a karácsonyfával még várok egy kicsit, mert időközben láttunk egy házat, ami akár jó is lehetne. Akkor pedig költözünk, még ha karácsony itt is kopog az ajtón. 

A múlt héten sikerült először

valami olyasmit sütnöm kovásszal, ami emlékeztetett a kenyérre. Az előző próbálkozások inkább egy jó ízű ámde lapos és nagyon tömör valamire hasonlítottak. 

szóval ekkora különbség, bár a kűlcsín nem volt tökéletes, mindegyik lapos kenyérke elfogyott, de hát azért az a helyzet, hogy csak időigényes dolog a kovászos kenyér megsütése, még akkor is, ha az enyém egy kicsit eltér a szokásostól. 

Volt ilyen is, ezt nagyon nem szerettem, meg is égett, túlságosan lisztesre sikerült, de csak elfogyott majdnem.

Ez egy köztes változat

Nekem ez hasonlított legjobban ahhoz a kenyérhez, ami már elfogadható minőség. 

Közben az is kiderült, hogy senki sem lelkes a lisztes tetejű kenyértől. Úgyhogy most ha van időm, mert egész nap itthon vagyok, akkor sütök kovászos kenyeret, ha meg nincs annyi időm, akkor sütöm továbbra is az öregtésztás kenyeret.

Atyaég,

 megint elment egy hónap. Azt nem mondom, hogy nem vettem észre, hogy megy az idő, de azt igen, hogy ennyire nem tűnt fel a rohanása a rohanásban...

Volt itt kérem minden mint a búcsúban. 

A Halloween előtti héten ugye szünet volt a suliban, ennek farvizén kihirdettek majd 3 hét "tűzszüneti" lockdownt, hogy levegőhöz juthasson az egészségügyi ellátó rendszer és lassítsák egy kicsit a járványt. Ezzel együtt kijött egy rendelet, ami a vásárlásokat korlátozta, azaz a nagy boltokban (Tesco, Asda, Morrisons, Lidl, Aldi, stb) nem lehetett venni semmi mást, csak ami létfontosságú és még néhány olyasmit, ami nem az. Lett is belőle jó nagy kravál, a három hét alatt is aztán utána pedig pláne. Mindenki rohant megvenni amit eddig nem vett meg, viszont meg akarta venni, de nem tudta kiszállíttatni. Nem vagyok benne biztos, hogy jó döntés volt, még ha azt nagyon is hangsúlyozták, hogy főleg azoknak a boltoknak az érdekében történik, akik nem maradhatnak nyitva, hogy legalább kicsit enyhítsék az egyenlőtlenséget. 

Véletlenül úgy jött ki a lépés, hogy még éppen a lockdown előtti héten el tudtunk menni Miával a fodrászhoz. Neki nagyon rég le kellett volna már vágni a haját, mert már a feneke alá ért és erre pont lehetett azt mondani, hogy hajzuhatag. Rettentő nehéz volt neki, már a végén fájt mindene, háta, válla, nyaka, feje... Most lett neki egy szép vállig érő haja. Az enyémet meg csak azért kellett levágni, mert már épp itt volt az ideje, épp kezdett megőrjíteni. Sehogy sem állt. 

A Halloween egészen furcsa volt így, hogy a gyerekek nem jöttek, hiszen lockdown volt. Jól bevásároltunk, még hetekkel előbb, úgyhogy most itt kerülgetjük a cukorkákat. Gondolom húsvétig csak elkopnak valahogy...

Aztán a múlt pénteken, ami hatodika volt ugye, láttam az első karácsonyi díszbe öltöztetett házat, ami bármilyen furcsa is, de kellemes látvány a szemnek és jó látni. Nekem sokkal jobban tetszik ez a szokás, hogy legalább egy hónappal karácsony előtt már felállítják a fát, feldíszítik a házat. Legalább sokáig lehet élvezni a látványt és nem szenteste van őrület vele, amikor amúgyis annyi minden van. 

Vigyázzatok magatokra!