Álmatlan péntek éjjel

Péntek este későn észrevette Csücsköm, hogy a kazán melegvíztároló tartálya végleg megadta magát. Ez abban nyilvánult meg, hogy a pincében, a "kazánházban" tocsogni lehetett a vízben. Hirtelen akkor nem is jöttünk rá, hogy mi lehetne az átmeneti megoldás a vízfolyás megállítására, de kilapátoltuk és én elmentem aludni. Csücsköm éjjel 1/2 2-kor lapátolt még egyet, aztán 1/2 4 körül megint.

Én valamikor 6-kor ébredtem fel, mert ki akartam menni Lilivel az érdi piacra paradicsom palántáért és neki bikiniért. Megittam a kávémat, megmostam a hajamat, lementem kilapátolni a vizet és addigra Maya is felébredt. Így aztán jött ő is. Nem is volt nagy baj, hogy jött, mert így a délutáni szülinapra, amire meghívták, megvettük az ajándékokat.

Hajnalban rájöttem, hogy ha lezárom a csapokat és kikapcsolom a kazánt, akkor tán nem folyik tovább. Nagyon nehezen elzártam 1 csapot, aztán még egyet, de pont azt hagytam nyitva, amelyik a bejövő víz csapja volt. Délelőtt Zsóka barátja igazított el telefonon, hogy azt is el kell zárni. Így aztán napközben nem volt meleg vizünk. Este is csak kb. 3/4 órára kapcsoltuk be és szinte sorban álltak a gyerekek, hogy minél hamarabb lefürödjenek. Azóta így megy, egész jövő keddig, amikor is jön a szakszervíz cserélni a tartályt. Ez a kazán is egy állatorvosi ló, de lehet, hogy erről írok egy másik postban, mert igen nagyon tanulságos történet.

Jó hűvös reggel volt, a lányokon kardigán volt, rajtam pedig egy melegebb poló, de szükség is volt rá. Ugyan ahhoz a fiatalemberhez mentem a paradicsom palántákért, akitől tavaly is vettem.

Utána átmentünk a piac másik részére és ott a harmadik-negyedik helyen kaptam is Lilinek olyan bikinit, ami neki tetszett. Ugye 10 éves múlt februárban, ehhez képest az M-es női méret kell neki. Maya is nyekergett, hogy vegyek neki bikinit, de egyenlőre még nem sok értelmét látom, jövőre viszont lehet, már szükséges lesz. Vettünk még retket, sárgarépát, savanyúságot, sport zoknit Beninek és Lilinek, ajándékba pedig kis hajbigyókat. A két lány vetetett velem 1-1 kis órát, aminek 100 Ft volt darabja. Jó lett volna, ha veszek a két fiúnak is, mert volt itthon patália, hogy ők miért nem kaptak órát, csak 1-1 kulcstartót.

Mire hazaértünk, Csücsköm már ébren volt, mert Beni 9-kor felriasztotta, hogy úszik a kazánház. Így aztán nem sokat aludt.

Összekészítettem az ebédet (tárkonyos becsinált levest csirke alsó combból, sült csirkét, amit sütőzacskóban készítettem és petrezselymes krumplit) menetközben mostam is, aztán ebéd után eldőltem egy fél órára.

3/4 3-kor indultunk Mayával a nem túl messzi szomszédba szülinapozni. Eredetileg úgy készültünk, hogy beadom Mayát, leszaladok a Tescoba locsolócsőért, a Lidl-be fagyiért és ötkor eljövünk. Négy után értem oda a vásárlás után Dominikáékhoz a szülinapozásra, de öt előtt látszott, hogy nem lesz ennek egyhamar vége, így eljöttem haza elültetni a paradicsomokat, Lili segített a belocsolásukban, és hétre mentem vissza Mayáért. Akkor kezdett széledni a társaság, így nem okozott gondot, hogy eljöttünk.

Itthon pedig kezdődött a fürdés körüli procedúra, ami alapesetben sem egyszerű történet, mert minden gyerek legutoljára akar fürödni. Mivel minél jobban le kellett rövidíteni a vizezés idejét, így igyekeztem mindannyiuk számára érthető formában elmondani, hogy most ne azon vitatkozzanak, hogy ki megy utolsónak, hanem csipkedjék magukat nagyon.

Dominik annyira kedves volt, hogy lejött segíteni a lapátolásban. Rá szinte mindig lehet számítani, ha segítség kell. 9 után a nagyobbak elmentek aludni, Dominik még itt maradt segíteni apájának valami csatában, amit a Perfect World-ben játszottak. Ennek a csatának viszonylag hamar vége lett, elvesztették. Úgy 1/2 10 felé ő is felment aludni, aztán nem sokkal később mentem én is. Azt hiszem Csücsköm sem maradt túl soká ébren.

Néptánc találkozó

Az a rendezvény, amin szerepelt Maya és Dominik is, egy néptánc találkozó volt. Egy 20-25 fős tánccsoport lépett fel, a Nádasdy Művészeti Iskola diákjai táncoltak illetve táncház szerűen táncoltatták a mi kicsinyeinket (elsős-másodikos gyerekek az iskolából) és a meghívott svéd társaságot, akik aztán szintén megtáncoltatták a kicsiket, mivel aNádasdysoknak el kellett menniük egy másik szereplésre. 

Érdekes volt, mert eredetileg úgy volt meghirdetve, hogy ez egy néptáncos találkozó, de a svédektől nem láttam semmi olyat, ami néptánc lett volna. Inkább óvódai körjátékokhoz hasonlót mutattak, többet is, de azt nagyon kedvesen. 

Az ő csoportjuk vegyesen volt nagyon, felnőttek, gyerekek, idősebbek és fiatalok is. 2 évestől a 70 évesig. Kedvesek, mosolygósak és általában szőkék voltak.  Egy kislány volt aki népviseletben volt, a többiek inkább utcai ruhában, de általában fehér felső és fekete alj. 

Dominik mindenáron meg akart győzni, hogy neki feltétlenül szüksége van még egy fakardra, de mivel eleve nem úgy indultam, hogy vásárolunk, nem is volt nálam készpénz. Legtöbbször nincs is nálam, hanem csak kártya, de  az utcai árusok persze nincsenek felkészülve a kártyára. 

Így aztán nem vettünk semmit. 

Eleve úgy indultunk, hogy vittünk enni, inni, de a végén kaptak a skacok egy-egy Snickerst és egy-egy kis dobozos gyümölcslevet. 

Mikor hazaértünk, Maya szaladt zuhanyozni és aztán hamar lefeküdt aludni. 

Húsvét még mindig

Anya és KisEszter(unokatesóm) szombaton jöttek vacsorára hozzánk. Akkorra főztem tojást, kb. 15 db-ot megfestettünk a gyerekekkel, a többiből pedig készítettem töltött tojást. Végre Dominik is megeszi a tojás sárgáját, amit évekig nem volt hajlandó megenni. Vettünk elő még sonkát, paprikás szalámit, sajtot, retket, kígyóuborkát, és nagyjából ez volt a vacsora. Finom volt, mindenki jól érezte magát.

Vacsora előtt meg kellett még küzdeni a nagy asztallal, hogy mindannyian körbe tudjuk ülni. Van egy nagy, alapesetben 6 személyes asztalunk, amit 2 toldalékkal fel lehet bővíteni 10 helyre. Egy ilyen toldalékot akartunk hozzátenni, de nagyon nehezen ment, szorult . Majd legközelebb valami csúszós dologgal be kell kenni, hogy könnyebben menjen ez a toldalékolás.   

Zsóka (Csücsköm huga) otthon töltötte az ünnepeket, vele csak hétfőn találkoztunk újra. 

Szombat este még összeállítottam egy adag beigli tésztát, aminek a receptjét keresztanyámtól, Izától kaptam még húsvét előtt valamivel. Karácsonykor voltak nálunk és hozott Iza bejglit, ami pontosan az volt, amit évek óta keresek. Nagyon-nagyon finom lett az is, amit készítettem. Vasárnap délután hozzáfogtam, hogy összegyúrjak egy nagy adag sajtos pogácsának való tésztát, és mindjárt sütöttem is belőle egy keveset, hogy legyen mit csipegetni a gyerekeknek. A bejglihez Csücsköm megdarálta a diót is és a mákot is és így este megsütöttem a bejgliket. 

Könnyebben és gyorsabban ment, mint eddig, ez egy egyszerűbb recept, mint amikkel eddig dolgoztam. Nem kellett annyit szöszölni a töltelékkel sem. 

Hétfő reggel pedig amint felkeltem, elkezdtem sütni a pogácsát, így mire a fiúk felébredtek, már volt készen friss pogi. Az előző esti eresztésből alig maradt valami, az is hamar elfogyott. 

9 óra után érkezett az első locsoló,  nem túl távoli szomszédból jött át Gábor, aki időközben kisfiúból legény lett. 

A felső szomszédaink, Sanyi, Gábor és Gergő elindultak Ica nénihez és akkor a két fiút elengedtem Marikához, aki Sanyi felesége, Gábor és Gergő édesanyja.  Közben felöltöztem és a fiúkat átkísértem a szomszédba Marika nénihez, Fannihoz és édesanyjához  Mónihoz. 

Csücsköm azt mondta, hogy ha neki kell elkísérni a fiúkat, akkor  inkább "világgá megy". 

Aztán mikor ott végeztünk, jöttek hozzánk Sanyiék, ezért hazajöttünk a fiúkkal. Gábor vizipisztollyal (bár ez inkább gépkarabélyra hajazott) locsolkodott, így jó vizesek lettünk.  Tavaly annyira nem sikerült a tojásfestés, hogy mindegyik tojás fogott, így idén úgy készültem, hogy vettem csoki tojásokat a locsolóknak. Sanyiék még külön kaptak mákos bejglit is, mert azt Sanyi nagyon szereti. Amíg mi  beszélgettünk, a fiúk kerítésen keresztül  meglocsolták Ica nénit, ami mindenkinek könnyebbség volt, mert legalább nem kellett megkötni Benji kutyát, aki minden bizonnyal egyéb esetben leszdte volna rólunk a gatyát is. Aztán mikor Sanyiék elmentek még átmentünk a másik oldali szomszédba Irénke nénihez. 

Persze ezen a napon is szinte felesleges volt ebédet készíteni, de nem is főztem, még volt előző napról. Így a délelőtt elég mozgalmas volt. 

Délután pedig annyira szép idő volt, hogy a kertben lehetett szöszölni. Csücsköm befejezte a veteményes felásását, én meg elvetettem pár dolgot. Patiszont, cukkinit, kétféle saláta uborkát, borsót és retket. Ezek mostanra már kikeltek és egész jól néznek ki, bár hozzá kell tenni, hogy locsolnom kell őket. 

Kitettük a nappaliból a növényeket is és eddig szerencsére nem is volt olyan hideg, hogy ártott volna nekik. Most van szinte a leghidegebb, olyann 10 fok körül van az esti hőmérséklet, de napközben sem volt nagyon meleg. Olyan 16-17 fok volt. 

Hétfő estére Maya hangja olyan furcsa volt és aztán 3 nap múlva, 1 nap suli után, már megint ott tartottunk, hogy fáj a torka, füle. Így csütörtökön reggel elvittem az egészségeseket az iskolába, Mayával pedig mentünk tovább a budafoki szakrendelőbe. Sikerült bezsélnem a fülészeten a doktornénivel, és 3/4 9 körül már végeztünk is, ami bejelentés nélkül szinte rekord időnek tűnik. Torok gyulladás, nyirokcsomók megduzzadáasa, középfülgyulladás. Így röviden. Úgyhogy a kisasszony egész hétfőig itthon volt. 

Persze lett vola dolga, mert át kell másolja a matek füzetét. Történt ugyanis, hogy év közben hol volt, hol nem volt füzete, sose lehetett tudni, hogy mibe ír, így a tanító nénije azt "kérte", hogy másolja le valakinek a füzetét, akinek mindene benne van. Hááááááááát, szerintem a Luca széke hamarabb készül el. Nagyon nehezen haladunk. Nem is füzetet kapott kölcsön, hanem a füzetről egy fénymásolatot, amiben eléggé vacakul látszanak a színes ceruzával írott dolgok. Persze ahhoz lusta a drágám, hogy kiszámolja, így mindig az van, hogy elkiáltja magát: annyaaaaa!!!!!!!!!segíííííííítttts!! Szóval így nehezen megy. Csütörtökön voltunk reggel a fülészeten, és este még mennünk kellett a Szellmann házba is, mert Dominiknak és Mayának fellépése volt a néptánc csoporttal. Azt még egész jól bírta Maya, amikor nekik kellett táncolni, de utána már eléggé vacakul érezte magát, így elindultunk haza korábban, mint ahogy vége lett a programnak. 

Húsvéti szünet

Maya nagyjából egy-másfél hetet járt iskolába, aztán kitört a tavaszi szünet. Április 9-re volt időpontom Mayának a János kórházban Zaránd doktornál a fülészeten, hogy eldöntsük lesz-e szükség orr- vagy torokmandula műtétre az előző sok hónapos betegeskedések fényében. Mire idáig jutottunk, Dominik nem ment már az utolsó tanítási napon sem iskolába, mert belázasodott, így csütörtökön vittem őt is magammal, mert a torkára panaszkodott. A dokival abban maradtunk Mayát illetően, hogy egyenlőre várunk, hogy mi lesz a nyáron. Ha úgy alakul, hogy betegeskedik még a nyáron is és nem csak egy pech széria volt a télen, akkor augusztusban még meg lehet műteni, de egyenlőre nem szükséges. Dominiknak pedig torokgyulladása volt. Még 2 napig lázas volt, aztán antibiotikum nélkül rendbejött. 

Addigra már jött is a nyuszi. Vasárnap reggel a lányok nagyon korán keltek, kicsivel később jött le Beni is. Nagyon csalódottak voltak, mert kinéztek a kertbe és sehol még csak nyomát sem látták annak, hogy erre járt volna a nyuszi. Aztán valamikor 1/2 8-8 között felébredt Domi is és akkor kirontottak a kertbe. Persze, hogy járt itt a nyuszi, csak annyira elrejtette az ajándékait, hogy ki sem látszott a fűből meg a többi növényből. Így aztán szinte feleslegesen készítettem ebédet. Mi ketten ebédeltünk Csücskömmel.