Zavar az erőben

A túlórát még szerda este lefújták, így csütörtökön már normális időpontban ment el Csücsköm. Én pedig a szerdai egésznapos munka után némileg késve lettem kész az ebéddel, így aztán nem mentem csütörtökön angolra, ami a történtek fényében nem akkora baj. (Még annyi derült ki, hogy ha Csücskömet át is veszi az Amazon, akkor az csak a szerződésének lejárta előtti héten fog kiderülni tehát valahogy augusztus elején.)

Van itt egy magyar lányka, Eszter, akivel együtt járunk angolra és ő panaszolta még a múlt héten, hogy már 2 hónapja nem hívták a college-ból tesztre és most csütörtökre kapott időpontot. Ezen némileg elmélázva arra jutottam, hogy egy hónap elteltével megpróbálom felhívni a college-ot, hogy mi van Maya regisztrációjával. Mindnféle más vonalakon keresztül sikerült csak elérnem őket, mert pont nem működött a honlapjuk, amiről kinéztem volna a telefonszámot. Végül arra jutottam, hogy visszaírtak nekem, Maya menne be pénteken, hogy találjanak neki valami kurzust, ami megfelelő. Nagyjából ekkor állt meg bennem az ütő, hogy mi van???  
Pénteken persze minden kiderült. Addigra már, hála a blognak, azt is tudtam, hogy mikor voltunk tesztet írni. Ez nagy segítség volt, mert a tanárnak, aki Mayát tesztelte, hirtelen el kellett utaznia USÁ-ba és alig találták meg a dolgait. Végül megkerült a lista, amin Maya az Entry level-ban volt feltüntetve. Ez azonban még mindig kevés lett volna a boldogsághoz, mert hely az már sehol, viszont "szerencse", hogy ő maradt ki valahogy a szórásból, mert az, hogy 16 éves, prioritást jelentett számára, így mégiscsak lesz helye. Szeptember 1-én mindhárom naggyal megyek az új ID kártyájukért és az órarendjükért. Nagy eséllyel heti négy napot járnak, napi négy órát, a konkrét napokat majd szeptemberben megtudjuk. Annál nagyobb bajunk nem esett, minthogy nekem volt egy álmatlan éjszakám, amikor is azon aggódtam, hogy mi lesz Maya iskolájával. A történet végére kívánkozik, hogy elmondjam, Esztert ugyan felvették végül, de neki az volt az ígéret, hogy mehet teljes időben, de nem, mert már nem jutott hely neki, így heti 2-szer fog járni. 

A mosógépünk, amit egy éve használtan vettünk, a halálán van, de még éppen működik. Ma reggel rendeltem egy újat, mert ugyan van különbség az árban egy használt és egy új között, de korántsem akkora, hogy ne érné meg inkább újat venni, abban a reményben, hogy néhány évig  kitart. Nem nagyon bírunk ki egy napot sem mosógép nélkül. Hétfőn hozzák. 

Sűrű hét lesz

Csücsköm ma ment el dolgozni, mert a héten van az Amazonban egy prime day-nek nevezett akció. Ezért ma is dolgoznak azok, akik egyébként szerdán kezdenének, ma is és aztán a hét többi napján pedig egy órával korábban kezdenek. A hét végére kilesznek, mint az akciós liba. A név alapján azt gondolnám, hogy csak ma lesz ez az akció, de könnyen előfordulhat, hogy egész héten, ugyanúgy, ahogy a fekete péntek is kitartott egy hétig. Én holnaptól dolgozom megint, de a holnapi napom hosszú lesz nagyon. 8-re megyek ide a "szomszédba", aztán 1-kor felülök a buszra és megyek át a BoMa-ba, este 8-ig. Kilencre hazaérek nagy eséllyel. 

A gyerekekkel együtt lenn voltunk tegnap mindketten angolon, ma csak én. Szerencsére élvezik, minden nap van valami jó, ami tetszik nekik. 

Élelmiszerbiztonság - angolul

A mai naptól egy kicsit tartottam, mert rendben van, hogy van elég jelentős tudásom az élelmiszerbiztonsági előírásokról, ésszerűségekről, de hogy erről angolul halgassak előadást, aztán tesztet töltsek ki, még ha az nem is túságosan bonyolult, nem is sok kérdéses, azért az még nagy ugrásnak számított nekem. 

Gyurit már novemberben megcsodáltam azért, hogy olyan témakörben, amivel azelőtt soha még csak kicsit sem foglalkozott, esetleg csak a józan eszét használhatta, ha valamit nem értett, megírt 98%-osra munkavédelmi, tűzvédelmi és ki tudja még milyen teszteket. 
A lényeg, hogy ne köntörfalazzak, a mai előadás után sikerült egy kérdés híján önerőből megírnom tökéletesre a tesztet, ami aztán az előadó rávilágításával végül teljesen tökéletessé vált.  Egy papírral többem van, ami már ér is valamit itt. 

Úgy tűnik, kapós lettem...

Vasárnap, a szombatról még érvényes jegyünkkel koradélután lementünk hármasban Lilivel az Air show második napjára és sikerült látnunk azokat, amikről lemaradtunk szombaton a vontatottság és a napsütés miatt. Most jobban rákészültünk, vittünk kalapot, szemüveget, messzenézőket, vizet, ennivalót és menet közben vettünk még napozás utáni krémet is, amire még az előző délutáni pirosodás miatt lett hirtelen szükség.  Hazafelé volt egy kisebb futásunk, mert pont úgy lett vége a programnak, hogy maradt 15 percünk elérni a buszt, vagy várhattunk volna egy órát. Lilikém kicsit morgott, hogy megfuttattuk, de aztán megbékélt hamar. Jól tele volt a busz, gyanítom, hogy az utána következő, ami egyben az utolsó is volt, az még jobban tele volt.

Hétfőn Dominik elment a suliba, mert itt 20.-áig tart, aztán mi testületileg elmentünk angol intenzívre az egyetemre. Szerencsére ide bármikor beeshetünk, szívesen látnak bennünket felnőtteket, de a gyerekeknek sem lenne kötelező, csak mi állunk a nyakukon, hogy használják ki a lehetőséget, mert hátha magasabb szinten tudnak majd szeptemberben kezdeni vagy legalább nem felejtik el azt, amit eddig megtanultak. Csücsköm volt még tegnap is, de már ő is csak a jövő héten tud jönni, ha egyáltalán, mert náluk valami túlóra féle lesz, csak még nem tudni, hogy. 

Tegnap, mikor először voltam dolgozni a héten, még csak arról volt szó, hogy lenne-e kedvem egy extra shifthez ( műszakhoz) a jövő hét utáni héten, aztán ahogy beszélgettünk róla, kettő lett belőle. Aztán ma kiderült, hogy már a jövő héten is hasonló képpen kell menjek, sőt, még az eredetileg mára tervezett szabadnapom helyett is dolgozni mentem. Van ez a közelebbi otthon, nevezzük RC-nek, ide mentem ma és fogok egy napot legalább menni minden héten. Mint megtudtam Kimtől, akivel már a múltkori alkalommal is dolgoztam, ő javasolta, hogy kérjenek engem, ha már úgyis ember kell nekik állandóra. A jövő hetem úgy néz ki, hogy szerdán itt kezdek az RC-ben, 8-13-ig, utána buszra ülök és megyek a bázis otthonba, ez a BoMa és folytatom 14-20-ig. A hét többi napján szombat estig bezárólag itt töltöm a délutánjaimat 14-20-ig. 

Air show

Tegnap még dolgoztam, aztán miután hazajöttem, a reggel vásárolt húst kiklopfoltam és bepaníroztam, hogy ma reggel korán kelvén kisüthessem. A sietség oka az volt, hogy le akartunk menni az éves, rendes Air show-ra, amiről tavaly éppen lemaradtunk, mert néhány nappal utána érkeztünk. Végül aztán nem olyan nagyon korán indultunk, mint eredetileg terveztük, de még mindig túl korán, mint később kiderült. Bár így volt időnk bőven bóklászni, azért kicsit soknak tűnt egy idő után. Annál is inkább, mert mikor elindultunk, felhős volt, hűvös és az Umbrella szerint eső is várható lett volna . Ebből az valósult meg, hogy esett néhány csepp eső, aztán kiderült és elkezdett hétágra sütni a nap. Hiányzott a napszemüveg, a sildes sapka. Tanulságnak jó volt, akármilyen idő van induláskor, készülni kell mindenre, főleg ha sok órára tervezünk elmenni. 

Zsufi volt a hét

és nem is annyira a munka miatt, hanem minden más is közbejött. Végülis csak szerdától dolgozom, de szerdán mindjárt azzal keztünk, hogy elmentünk Csücskömmel a ház szerződését megújítani, mert lassan lejár az egy év. Utána mentem dolgozni és este szerencsésen, ahogy ki volt találva, jöttek is a buszok, szóval rendben hazaértem. 
Tegnap, nagy meglepetésemre már egyedül voltam délután, de annyira, hogy a szakácsnő már 2-kor el is ment, pedig általában 5-ig szoktak maradni. Nagyon fájlalta a derekát és gondolom emiatt ment el, meg valószínű, hogy minden dolgát el tudta intézni hamarabb. 
Még szerdán, mikor végeztünk az ingatlanosoknál, beszaladtunk a piacra és vettem ismét győőnyörűű káposztákat, aztán átmentünk még a Tescoba is és vettünk husit hozzá, amit aztán tegnap reggel megfőztem egy lucskos káposztának. Nem mellesleg, megtaláltam a kapor legkönnyebb felaprítási módját. Itt kis zacskóban lehet venni a kaprot, ezt, mikor meghoztam bedobtam a mélyhűtőbe, és mikor tegnap kivettem, csak kicsit meg hajtogattam, megropogtattam és már apró is volt a kapor. Nem kentem vele össze semmit, csak beleeresztettem a zacskóból az ételbe.  
Tegnap pedig kaptam újabb 2 fehér köpenyt, amik totálisan használhatatlanok voltak abban a formában, lévén hosszú újjúak. Elképzelésem sincs, hogy ki találta ki, hogy konyhába hosszú újjú köpeny kell, mindenesetre a szakácsnőt, Kirstyt mielőtt elment, még megkérdeztem, hogy vajon akkor ez a köpeny most az enyém, és azt csinálok-e vele, amit akarok. Azt mondta, hogy igen, csak kékre ne fessem. Mondtam neki, hogy az újját akarom levágni, mondta, hogy semmi akadálya. Így este még varrtam egy keveset.