Smart meter

Február elejére kaptam időpontot, hogy jöjjenek és kicseréljék a gáz és áram mérőnket Smart meterre. A Smart metert arra ajánlgatják, hogy jobban tudod kontrollálni a fogyasztásokat. Ez azonban csak részben igaz, mert ugye aminek menni kell, annak menni kell, akármennyit is fogyaszt. Arra viszont jó volt első olvasatban, hogy azt amit eddig is tudtunk, hogy a zuhany vízmelegítője irgalmatlanul sokat fogyaszt, azt most már nyilvánvalóan látjuk is. 
A Smart meter 2 részből áll, az egyik a hagyományosnak mondható mérő a gázhoz és az áramhoz, a másik pedig egy kijelző, ami rádiójelekkel kommunikál a mérőkkel és nem kell mindig bebujkálni Harry Potterhez, hogy mennyi maradt még az előző feltöltésből. Ez a kijelző az első éjszaka után száműzve lett a hálószobából a konyhába, mert annyira világos, hogy még így is be kell hajtani a konyhaajtót, hogy ne zavarjon. Tehát a kijelző több más adatot is megad, ha kérjük, napi, heti, havi, esetleg később éves felhasználásról is. Ami előnye még lehet a dolognak, bár egyenlőre még ez sem teljesen egyértelmű, hogy a feltöltés miatt nem kell postára szaladgálni, hanem egy appon keresztül lehet feltölteni. Ezt ma sikerült először megcsinálnom, de még nem látni az eredményt pontosan, mert ki tudja mennyi idő kell ahhoz, hogy átfusson a rendszeren. 
Amikor jött a pasas megcsinálni a cseréket, előtte volt némi kavarás. Ugyanis előzőleg, mikor megállapodtunk az időpontban, délutánra kértem, hogy hátha lesz valami munkám, és akkor legalább el tudjak menni. 
De nem lett és akkor, mikor a cserét megelőző nap felhívtak, hogy ugye rendben van minden, jöhetnek-e, akkor említettem, hogy ha volna lemondás délelőttről, akkor szívesen átcserélném a magamét reggelre. Azt mondták, hogy reggel nyolcra itt lesz az ember. A szerelő és a szolgáltató két külön társaság, és valahogy nem volt összhang a kettő között, úgyhogy én megállapodtam az új időpontról a szerelőkkel, de a szolgáltató még másnap reggel az utolsó pillanatban is azt írta, hogy délután lesznek itt. 
Aztán a pasi feltöltött mindkét mérőre 20-20 fontot, azzal, hogy néhány nap múlva, ha átmennek az adatok, akkor majd visszakerül minden összeg az eredeti mérőkről, és már másnap fel tudunk tölteni is a mérőkre. Hát mindez nem nagyon volt így, feltölteni úgy egy hét után tudtunk volna, de addig nem bírta ki a 20-20 font, úgyhogy telefonon keresztül töltöttem fel emberrel beszélgetve és az eredeti összegek még mindig nincsenek fenn a mérőkön. Szóval az információk sem teljesen fedték a valóságot. Amúgy pedig az app, amit a szolgáltatóhoz használni kell, lassú mint a csiga, úgyhogy ma, mikor először próbáltam feltölteni azon keresztül, hááát, még igazán nem tudom, hogy mi is történt, mert nagyon nehezen ment, úgy tűnt, hogy a gázra nem is ment át a pénz, de a bank meg azt írja, hogy elment minkét tétel. Szóval majd meglátjuk. Aztán ha még a héten sem kerülnek vissza az eredeti összegek a mérőkre, akkor azért fel fogom őket hívni, ami vicces dolog, alig értem néha a skót akcentusukat. 

Elindult a nárcisz szezon

Két-három hete láttam először nárciszt a boltokban, vettem is, úgyhogy az első csokor már ki is lett dobva, és már itt a következő. A múlt héten pedig már az utcákon, tereken és kertekben is megjelentek az első virágok, hamarosan mindent be fog lepni a nárcisz. És ilyenkor szokott kezdődni a nárciszos adakozás is a végstádiumos rákos betegek és családjaik támogatására. Egy font fejében kapsz egy szép kis nárcisz virágocskát, művirágból, vagy ha többet adakozol, akkor valami fémkitűzőt vagy ha még többet, akkor tűzzománcból valót, amit ki lehet tűzni. 
Úgyhogy nem csak az utcákon, tereken és bárhol a környezetben  lehet nárciszt találni, hanem az emberek kabátján, pulcsiján, bárhol, rengeteget.

 

Ez itt egy szép kollekció

Egy kicsit vissza az időben. Lilinek karácsony után vettünk egy szekrényt, mert amit még beköltözés után vettünk az egyszerűen széthullott atomjaira. Mondjuk nem gondoltam volna, hogy 3 évet bír csak ki és vége lesz mint a botnak. Az egy fémrudakból összeállítható, vászon huzattal és polcokkal rendelkező dolog volt, amíg használni lehetett. Aztán már csak elkezdett foszladozni. Nagyon büszke vagyok Lilire, mert szinte teljesen egyedül állította össze az új szekrényt, nagyon kis segítség kellett csak Csücskömtől. Ez viszont rendes bútorlapból való most már. 

A másik, ami miatt mind a két lány miatt "dagad a keblem", az az, hogy könyveket olvasnak egymás után angolul. Én még az első elkezdett könyvemnek sem jutottam a végére, nemhogy a sokadiknak. Az is igaz, hogy néha még magyarul olvasni sincs kedvem, annyira fáradt vagyok. Tévedés ne essék, nem panaszkodni akarok, csak ez van. De majd belehasítok, mert ott sorakoznak a könyvek olvasatlanul. 

Most meg már a február...

Az elmúlt 2 hétben nem volt autó, mert két hete kedden reggel még el tudtam intézni amit reggel akartam, de aztán még az autó utolsó leheletével legurultam a szervízhez, ami azt is jelentette, hogy közel voltam a szervízhez is és itthonhoz is. Viszont a két hét azzal telt el, hogy finoman szólva is szívjunk a First Bus miatt. Reggel azért mert nem jött időben, este azért mert nem jött időben, és mindenkor azért, mert a csatlakozások nem jól vannak kitalálva, és az egész menetrend nem arra van kitalálva, hogy dolgozni tudjon járni, aki akar. 
A kocsival először az volt a baj, hogy nem tudták megállapítani pontosan, hogy mi a gond, 2 lehetséges bajt mondtak, az egyik 200 font körül, a másik 300 font körül, de biztosra nem tudtak menni. Kellett volna Paul, aki az elektromos dolgok specialistája, de mintha elvitték volna a marslakók, úgy eltűnt. Aztán valahogy mégiscsak kiszöszölték, hogy mi lehet a baj, és azzal engedtek el, hogy a fojtó szelepet kellett kitisztítani. Ezt meg megmérték nekem ingyen. Úgyhogy péntek este miután hazavergődtünk, még felmentem az autóért a szervízhez a pót kulccsal és azóta megy. Le is kopogom. Paul azóta sincs, bár majd azért csak megpróbálom még hívni. 
Közben volt itt holmi havazás is, ami itt Swanseaban nem nagyon látszott, itt inkább csak egy vékony lepel volt, de nem túl messzire tőlünk egész jó kis hó volt, ott meg is állt az élet. Ilyenkor nem nyitnak ki az iskolák az érintett területeken, vagy az első havas napon sokkal korábban hazaengedik a gyerekeket. Akinek dolgozni kellene mennie, és nem tud, az kiírhat szabadnapot, amit nem fizetnek, de nem is büntetik, hogy nem ment be, vagy kivehet szabadságot, amit ugye fizetnek. A hideget azért éreztük rendesen. Bár csak nulla és minusz 5 között volt, de volt hozzá jó kis szél is.