hétfő, június 29, 2020

A múlt heti

kipendülése az időjárásnak olyan jól sikerült néhány napra, hogy majd megfulladtunk a melegtől. Elkövetkezett az, amiről azt gondoltuk, hogy sosem fordulhat elő velünk. Megvettem a negyedik, jól tetszik érteni, negyedik ventillátort itthonra. Most ebben a pillanatban ugyan megy a fűtés, mert 3 nap őrjöngő meleg után itt a szélvihar és a hűvös. De legalább a következő melegre fel vagyunk készülve. 

Kissé könnyebb lett a vásárlás ismét, most már lassan nyitnak a nem élelmiszer jellegű boltok is, bár sajnos némelyik csak azért nyit ki, hogy a készleteit értékesítse és utána bezárjon végleg. A főleg élelmiszert áruló boltok pedig kezdenek kicsit hosszabban nyitva lenni, a Tesco pl most már  6-23-ig van nyitva, Lidl, Aldi ahogy szokott, 8-22-ig. 

kedd, június 23, 2020

Még a múlt hét elején

kaptam egy SMS-t hogy 17.-től kötelező jelleggel mindenkinek kell mennie hetente Covid-19 tesztre, ha dolgozni akar a helyettesítős részlegen, ahol már jó rég nem dolgoztam, de ki tudja mikor kerül rá a sor megint. Megkérdeztem a saját munkahelyemet is, ahol szerződve vagyok, hogy ott mi a helyzet. Ott azt a diplomatikus választ kaptam, hogy egyenlőre nem kötelező viszont erősen ajánlott. Úgyhogy kértem időpontot és idejében szerdán megjelentem. Aztán szombaton megjött az értesítés, hogy negatív. 

Mára megint kipendült az időjárás, holnapra még melegebbet mondanak....

szombat, június 20, 2020

Majdnem 2 hete

itthon vagyunk. Az első héten elég jó idő volt, a mostani héten meg elég össze-vissza. Tegnap pl. annyi eső esett, hogy némely helyeken áradást is okozott, vagy csak helyes kis folyókat az út közepén. Nálunk szokás szerint csak szakadt az eső, szerencsére nagyobb bajunk nem lett belőle. 
Így, hogy többet voltunk itthon, néhányszor sütöttem kenyeret, úgy vettem észre, hogy tetszett a népeknek. Ma sikerült először tönköly lisztet vennem, eddig csak kenyér lisztet és finom lisztet tudtam venni, ha egyáltalán. Bár azért már az utolsó egy-másfél hónapban ezek kaphatók voltak többé-kevésbé. Most már egész nagy, 10 kg-os zsákokban is árulnak lisztet, eddig ilyen sose volt. Olyat még nem vettem, egyenlőre könnyebben tudom kezelni a kisebb kiszerelést. Majd ha sikerül odébb költözni, akkor meglátom, hogy mik a következő ház adottságai, aztán ha megoldható, akkor lehet, hogy inkább azt veszem én is. Ennek örömére, hogy sütöttem, sikerült eltörnöm a kézimixerem dagasztó karját az egyiket, úgyhogy előhúzattam Lilivel a nagy dagasztógépet, ami nem olyan nagyon nagy, de nem tudom, hogy kellene hívni. Talán tálas mixer. Van egy 5 literes tálja, abban kényelmesen elfér a kenyértészta, szépen meg is dagasztja, nem marad az alján a fele. Kissé hangos a szentem, de a színe mindenért kárpótol. Szép metál piros, meggyes beütéssel. 

Még valamikor a "karantén" kezdete körül volt a Lidlben olyasmi, mint a kacsasütő jénai edény, csak egy mérettel kisebb, na, ebbe még éppen belefér a kenyérkém, de azért majd ha lesz nagyobb edény akkor veszek egyet.

A karantén időt többé-kevésbé megúsztuk, de azért lehetett érezni a levegőben itthon a feszültséget néha. Lili eléggé stresszes volt amúgyis, nagyon jó érzékkel látja a napi történéseket a világban, nagyon látja, ha valami nem jól van és sajnos nem nagyon megy neki a dolgok hűvös szemlélése távolról, még akkor sem, ha biztosan tudja, hogy nem tud a változásért semmit tenni. Rengeteg minden érdekli és jobbára nem csak felületesen tud a dolgokról. Ez eléggé megviseli, mondhatnám kissé depis lett tőle, a vírus miatti karantén sem segített neki és hát az egésznek a végén nagyon is kiütközött, hogy kell az a második wc. Azóta mióta a 7.-ben hónapokat otthon volt a hasa miatt, azóta sajnos minden ilyesmi ott végződik, hogy szaladni kell...De költözni azért csak jó lenne egyébként is. 

Más történet. Úgy másfél-két hónappal ezelőtt valami véletlen folytán összefutottam a szomszédasszonnyal és meglepetten láttam, hogy babát vár, nem is kicsit. Mint kiderült, akkor már csak úgy egy hónapja volt hátra, vagy valami ilyesmi. Három hete megszületett a kisfiú, hát, ma hallottam először valami babahangot, de őszintén, szinte azt se. Hangja nincs, se egy sírás, de több se. Én ilyen csendes babát még életemben nem láttam. Őmiatta nem kell költözni. Kérdeztük, hogy mi lett a neve, azt mondta Rebecca, hogy még nem tudja, majd meglátja, milyen. Egyenlőre semmilyen, mondta ezt akkor, mikor pár nappal szülés után találkoztunk. 

kedd, június 09, 2020

A rákövetkező napokban

pedig visszatértünk az egyáltalán nem szokásos hosszú nadrághoz. A hét utolsó napjain jobbára délután dolgoztam, de délelőtt, mikor csak Gyurit vittem dolgozni, szégyenszemre visszavettem a hosszú nadrágot és a téli pulcsimat, annak ellenére, hogy az egész télen alig volt rajtam hosszú naci. Mostanra jobb lett megint az idő, de eléggé össze-vissza van. 

Most 2 hétig

szabin vagyunk, még úgy is, hogy mozdulni se nagyon lehet egyenlőre. A partra épphogy csak le tudnánk menni, pont belefér az 5 mérföldbe, amit úgymond engedélyez a pillanatnyi "parancs". Persze, amikor dolgozunk, akkor mindegy, mert mindenképp oda kell jutni, az meg bőven túl van az 5 mérföldön. 
Viszont, ma sütöttem egy szép kenyérkét, ami még úgy is szép lett, meg jó is, hogy valószínűleg csak feleannyit kelesztettem utoljára, mint amennyit kellett volna. 




Ebből is látszik, hogy fontosabb volt megkóstolni, mint lefotózni. 




hétfő, június 08, 2020

Lassan véget ér a karantén,

de csak lassan. Itt nálunk 21 naponként tartanak felülvizsgálatot, hogy mi a helyzet a járvány alakulásával. Most hétfőtől lesz néhány könnyítés, de még mindig messze vagyunk a "normálistól". Mondjuk nem biztos, hogy mindenben vissza kell állni a "normálisra", de azért például már jó lenne fodrászt látni. De ne panaszkodjak, egész jól megúsztuk, lekopogom, vagy legalábbis remélem, hogy megúsztuk. 
Ami itt nem nagyon működik, az a maszk használat. Eddig sem nagyon használták a népek, de mostanság már talán csak 10-ből ha 1. Szerencsére a gyerekkel nem nagyon kell erősködni, hogy de, igen, tessék maszkot hordani, mert más nem vigyáz rád, ha te nem vigyázol magadra. 
Gyurinak amikor dolgozik, munkakezdéstől végzésig hordania kell maszkot, amit adnának is, csak éppen amikor dolgoznak, ezek az eldobható maszkok nagyon nem kényelmesek. Úgyhogy már nem , tudom, talán 3-4 féle maszkot is varrtam, hogy kiderüljön, melyik a legelviselhetőbb napi 10 órában. Mert ugye az sem jó, ha beleizzad, márpedig most már meleg van. Az sem jó, ha bántja a fülét, szóval nem egyszerű eset. 

Az elmúlt héten tényleg kitört a nyár, nem csak 1-2 napra. Nagyon meleg van még úgy is, hogy a hőmérő csak 24-26 fokot mutat. Itthon lenni még hagyján ebben a melegben, de dolgozni..., na az annyira nem vicces. És nem ér hangosan nevetni, igen, majd megpukkadunk a melegtől.