Nyüzsgés

A héten hárman jönnek megnézni a házat, pénteken valaki és vasárnap ketten. Jó lenne haladni vele. Ma valakinek elgurult a gyógyszere Svájcban és megszűntették a frank árfolyam gátját. Erre hirtelen majd 400 ft lett a forint- frank árfolyam.


Javítok, csak ketten jönnek, a pénteki lemondta, majd talán máskor.

A hét elején vettem az Aldiban egy kétkamrás nyaktámasz párnát, hogy hátha beválik Csücskömnek és esetleg nem fog fájni a háta. És igen! Bejött. Nem fáj neki, jobban alszik és még a tetejében horkolni is elfelejtett. Annyira bejött neki, hogy vettem egyet magamnak is. Nekem kicsit ki kellett venni a töltelékből, mert az én nyakam viszont megfájdult, de most így már jó lett, hogy kicsit laposabb.

Melegrekord nagy széllel

Tegnap főztem egy nagyobb fazék húslevest és aztán kitettem az alkatrészeit a teraszra, hűlni. De annyira meleg volt, hogy reggel már azon aggódtam, hogy ha továbbra is kinn lesz, akkor meg fog romlani, be kellene tenni a hűtőbe. Aztán mit tesz Isten, elkezdett az idő lehűlni, így most már biztos, hogy legalább holnapig kibírja. Holnap már lehet, hogy tényleg hűtő lesz a sorsa.

Volt olyan település, ahol 17 fok volt.

Szombati munkanap volt már megint

Nem fogom megérteni, hogy mi a ménkűért kell dec. 24-ét ledolgoztatni, amikor már bőven benne van a téliszünetben. A január 2-át még csak-csak megértem, de így, hogy péntekre esett és nem akarták rögtön bezavarni a népet a munkába, már inkább csak a nagyvonalúságot hiányolom, de az az elmúlt években már nagyon hiányzik.

Tegnap a 2001.09.11-i merénylethez hasonlatos merénylet sorozat volt Franciaországban. Szerencsére nem annyi volt az áldozat, mint anno New Yorkban, de megrázta egész Európát és talán azt is lehet mondani, hogy az egész civilizált világot.

Ezenközben, szinte szégyenlem magam, hogy én a saját kis bajommal voltam elfoglalva.Most már hetek óta fáj a derekam. Becsípődött egy ideg, vagy mi, és hol jobb, hol rosszabb, de az elmút 1-2 hétben már inkább azt mondom, hogy rosszabb. Átmentem az orvoshoz, de mivel lemaradt a beutalóról a sürgős jelzés, mehetek megint, mert a reumatológián csak valamikor márciusban tudnának fogadni a "normális" rend szerint.. Hát majd hétfőn és kedden intézem. És igen, a házi orvos is megerősített abban, hogy le kell fogynom.

Nincs holnap nulladik óra :)

És ez azt jelenti ebben az esetben, hogy elegendő lesz felkelnem csak negyed hétkor. Csücsköm szabin van, Lilinek elmarad az első órája is, így aztán én kelhetek egy cseppet később. Hurrá, nyaralunk!

Ma elmentünk, hogy elhozzuk Csücsköm nadrágjait, aztán együtt bevásároltunk. Hazajöttünk és ebéd után Gábor kocsijával elvittük Piros cicát megint orvoshoz, de ahol múlkor voltam vele, éppen nem volt ott orvos, de a kocsit vissza kellett volna hozni 2-re, igyekezni kellett, így bementünk a másik orvoshoz, ahol szerencsénkre nem volt senki, akire várni kellett volna. Kiderült, hogy a bolhákra allergiás, bár nem bolhás, ha elmegy mellette egy, akkor már allergiás lesz tőle. Kapott egy injekciót és vettem megint bolhairtót mindenkinek. Mármint a macskáknak. Egyébiránt Piros egy cseppet sem volt együttműködő, nagyon nehezen tudtuk bedobozolni, és utána is panaszkodott végig az úton, hogy micsoda méltánytalanság érte őt, ezért is akartuk ma mindenképp megmutatni orvosnak, meg azért is, mert egyre jobban kivakarta magát. Tiszta seb.

Egyébként meg agyam kivan a különböző új rendeletektől. Kitalálták, hogy március közepétől nem lehetnek nyitva a 200 nm-nél nagyobb boltok, így a Lidl se, Aldi se, Tesco se, Auchan se, a plázák se, Campona se, a kertészetek se, Egyáltalán, mindenki maradjon a seggén otthon, ne akarjon friss kenyeret, cipőt, tudom is én mit. És arra hivatkoznak, hogy a kereskedelmi dolgozók otthon akarnak lenni a családjukkal. Hát kérem. aki akar, maradjon otthon. Szerintem ez egy olyan dolog, hogy aki elment az elmúlt évtizedekben a kereskedelembe dolgozni, azt nem érte váratlanul, hogy nem fogja otthon tölteni minden hétvégéjét, mint a "hivatalnokok", vagy a többiek. Annál is inkább, mert egyes boltok nyitva lehetnek, főlag azok amik engem azokra a régi KÖZÉRTekre emlékeztetnek, amilyenekben anno kislányként magam is dolgoztam. Bemenni sem szeretek az ilyenekbe, mert drága, nem jó a választék, rossz a hangulat. Tisztelet a kivételnek.
Mondjuk én a legritkábban megyek vasárnap nagyobb bevásárlóközpontokba, de Lidl-be és Aldiba minden vasárnap lemegyek, hogy friss kenyeret adhassak a népeimnek hétfőn iskolába. De mi van azokkal, akik annyit dolgoznak, vagy úgy, hogy nem tudnak máskor vásárolni menni. És mi van azzal, akit majd jól kirúgnak a munkahelyéről, mert vasárnap zárva lesznek a boltok. Az majd hiába lesz otthon a családdal, az éhezni fog.
Aztán még kitaláltak útdíjat azokra az utakra is, amik eddig nem voltak fizetősek. Bár nekünk most pont nincs kocsink, de attól még biztos, hogy mindennek fel fog menni az ára, és napok óta bosszankodik az ország.

Új év, új élet?

Jó lenne...

Ma volt az első tanítási nap, ötkor keltünk Lilivel. Őszintén a tegnap esti beszélgetésünkből arra következtettem, hogy reggelre lesz egy mérges kismalacom, de szerencsére egész jól ébredt.

Tegnap még "kitapostam" Dominikból a megírandó olvasónaplót. Szép se lett, igazán jó se, de legalább kész van. Most relatíve jól áll szinte mindenből, kár lett volna most bekapni egy egyest, csak azért, mert nem látja értelmét (sajnos én sem), és egyébként sem érdekli és lusta megcsinálni.

Sok minden történt, aminek még nem teljesen látni a következményeit, remélem a rosszabbakat megússzuk, ha majd túl leszünk rajtuk, akkor majd úgyis szó kerül róluk.

A legfontosabb és legsürgősebb dolog a ház eladása.