Őszi szünet

Október 23. volt az őszi szünet első napja. Nem mentünk sehová, eléggé vacak idő volt amúgyis, de nem is terveztünk semmi ilyesmit. Én, magam részéről örültem neki, hogy nem kellett sehova se menni, mert az elmúlt hetek azzal teltek, hogy szaladgáltam a gyerekekért. Fel az iskolába, vissza az iskolába gyógytesire, logopédiára, focira, onnan megint haza, Lilivel szolfézsra egy másik iskolába vagy énekórára, kosárra be Budafokra. Szinte felüdülés volt, hogy nem kellett semerre se menni.

Beni kapott az iskolaorvostól egy beutalót az ortopédiára, csütörtökön be akartam vinni, mivel csak azon az egy napon van rendelés. Annyi eszem szerencsére volt, hogy megkérdezzem, van-e rendelés, még mielőtt elindultam volna. Nem volt. Így nem is mentünk el. Majd jövő héten muszáj lesz menni, mert talán sikerül az Ildikó nénivel megbeszélni, hogy Beni járhasson gyógyúszásra Mayával. A másik amit még el akarok intézni, hogy Domi logopédiája valahogy más időpontra kerüljön, hogy ő is tudjon jönni úszni. Most pont ütközik a logopédiával.

Még szünet előtt jóval egyeztettem időpontot Veress doktornővel a János kórházban, így 25-én reggel felmentünk Benivel kontrollra. Szerencsés volt, hogy viszonylag korán, 1/2 9 és 3/4 9 között odaértünk, így az ottani átlagos várakozási időt megúsztuk mindössze 15-20 perccel. 9 után nem sokkal már jöttünk is vissza.

26-án hétfőn pedig Lilivel voltam szemészeti kontrollon, aminek az eredménye, hogy egész nap kell hordja a szemüvegét, kivéve a sportolási alkalmakat. Ha nincs rajta szemüveg, akkor gyakorlatilag nem használja a bal szemét egyáltalán.

Nov. 11-én pedig, amíg Lili kosarazik, viszem a többieket egy kontrollra, ugyanoda.

Még szeptember legvégén meghalt az összes itthon fellelhető TV, így aztán néhány napi keresgélés után a Vateráról vettünk egy 70 cm-es Oriont, ami 13 hónapos és 22 ezerért már el is tudtuk hozni. Egyenlőre jó vásárnak tűnik.

Gyönyörű ősz

Fantasztikus őszünk volt eddig. Elsősorban az időjárásra gondolok: ma van október 10. Tegnap még hétágra sütött a nap és kifejezetten meleg idő volt 20 fok felett erősen. Ma reggel esőre ébredtünk, ami már 2 hónapja hiányzott az életünkből. Volt persze egy-egy kisebb zápor, de mennyiség esőből már 2 hónapja nem esett.

Persze lehetett volna számítani rá, hogy esni fog, hiszen tegnap délután nekiveselkedtem és lemostam a kocsit és belülről is kitakarítottam. Épp ideje volt...

Múlt hét végén volt a Futafok, ahová lementünk a gyerekekkel. Lilikém nem akart jönni, így ő itthon maradt Csücskömmel. Gyönyörű idő volt, szépen kisütött a nap. Egymás után indultak a gyerekek. Mindhármuknak 2 km-es távot kellett lefutni. Domi volt az első, aki futott, mint később kiderült, huszadiknak futott be. Maya, becsületére legyen mondva, végigküzdötte magát a 2 km-en és végül az utolsók közt ért be, de nem legutolsónak. Beni szinte még reggel is azon szöszölt, hogy vajon jöjjön-e futni, aztán végül elhatározta magát és eljött. Hetvennyolcadiknak futott be, ami ahhoz képest, hogy még reggel sem volt biztos, hogy fog futni, nagyon jó.

Egy dolog mindenképpen fontos: jövőre el kell kezdeni edzeni még jóval a Futafok előtt, hogy jobban bírja mindenki.