és nem mentünk alàírni...

A vevőink bankja nem bírja eldönteni, hogy mégis mit is akarnak tőlünk, illetve a vevőinktől, így csütörtökön nem írtunk alá semmit, de még ma sem. Még mindig nem nyilatkoztak, hogy vajon  elfogadjàk-e anya meghatalmazàsàt vagy se. Anya közben arra jutott, hogy inkább megpróbál hazajönni, hogy itt írja alá azt a meghatalmazást, ne ez legyen az akadálya a hitelnek.

Hétvégén voltak itt apuék és az összes Magyarországon lakó testvérem és azok gyerekei. Szerencsénk volt, mert jó volt az idő. Ki lehetett nyitni a teraszajtókat, lehetett ki-be mászkálni. Előtte sikerült egész kultúrált rendet és tisztaságot varázsolni, annak ellenére, hogy azért már hetek óta csak dobozok vannak mindenütt. Kaptunk búcsúzóul egy nagyon szép fotókönyvet családi fényképekkel. Aztán ma kaptam még Lacitól egy aggódó levelet, amire nem nagyon tudtam mást válaszolni, mint azt, hogy szinte minden szavával egyetértek, és mégsem.

Izáék hétfőn voltak itt, sikerült egész hosszan, nagyon jót beszélgetnünk.

Pénteken volt itt Nénje és Kiseszter, kiválogattak sok mindent. Amit el akarnak rakni, azok egy részét mindjárt haza is vittük, a másik részét félretettük legközelebbre. Azokat, amik nem kellenek, első körben rábíztam Gergőre, hogy az általuk még felhasználhatónak ítélt dolgokat válogassa ki, és ma jött Pista bácsi a szomszédból, hogy ami neki kell, ő is elvigye. Így a félretolt lomokból alig maradt valami.
Azért azt merészség lenne állítani, hogy üres a garázs, de még a házban is van bőven cucc.

Ma, végre hosszú évek után megint kifizettünk egy adósságot. Ebből is kevesebb van már.
Délelőtt pedig elmentem a diplomáink fordításáért, mert ma lettek kész.

Fogyatkozik a holmi....

Ma  megint volt itt Kiseszter, sikerült megint telerakni a kocsi hátulját, jó pár dolog kikerült a dolgozószobából és néhány kijött a garázsból is.Szóval kopik a lom.

Hétvégén többek is jönnek hozzánk elbúcsúzni. Apuék és a testvéreim közül azok, akik ráérnek és hétfőn Izáék. Ez a hétvége még olyan "nyugis", azért gondoltam mostanra. Utána már valószínű nagyon hajtós lesz. Még a maradékot át kell vigyük Icanénihez, és még jönnek Ingridék elvinni jópár dolgot, de majd csak akkor, mikor már tényleg át kell adjuk a házat.
Remélem még sikerül elvitetnem azt a komódot, amit a tulajdonosa itt hagyott még kis időre, mondván, hogy építkezik, és most már sokadszorra írok neki, hogy vigye, de nem sikerült még eljutnia hozzánk.

Csütörtökön megyünk aláírni a szerződés egy újabb verzióját és még mindig lehet, hogy szükség lesz arra, hogy anyának kiküldjünk egy meghatalmazást, amit be kellene vinnie a követségre, hogy ott hitelesítsék. Még mindig ott vagyunk, hogy nincs egy pontos időpontunk, mikorra kell átadjuk a házat.

Önkiszolgáló mosoda mentett meg....

Volt egy nagyobbacska gondom.
Történetesen van 2 nagy téli paplanunk, amiket egész egyszerűen nem tudok bepakolni a mosógépbe, se együtt, se külön-külön. Amolyan 2 rétegből összevarrt, tényleg meleg télipaplanok a Billerbecktől.
Az eddigi felültöltős mosógépek egyesével úgy-ahogy elbírtak velük, de ez ami most van, sehogy sem. Szóval ezt a problémát akartam valahogy megoldani,  hogy ki legyenek mosva és van még Csücskömnek egy nagy, nehéz köntöse is, szintén hasonló gonddal, hogy nem tudom kimosni.

És akkor valamelyik nap egyszercsak szembejött a FB-on egy hirdetés, egy olyan mosodáé, ahol 11 és 25 kg száraz ruhát lehet egyszerre betenni. Nahát, ez az én mosodám!
A neve: bubbles.hu és ez egy olyan hely, ahol 0-24 óráig lehet menni mosni, ha az embernek kedve van hozzá, önkiszolgáló, telefonos segítséggel, ha szükséges.

Nem tudom, hogy a többi boltnál mennyire egyszerű a parkolás, de itt a Fehérvári útnál eléggé kevés a hely, nagyon esetleges az, hogy kapsz-e vagy se, de ma reggel sikerült elintéznem amit akartam. Ha akartam volna, akkor még meg is száríthattam volna, mert 3 szárítógép is van, de olyan szép volt az idő, hogy inkább hazahoztam és kiterítettem a napra, szélbe.

Jött velem haza Kiseszter is, sütöttünk husit, aztán még átnézett néhány dobozt és jól teleraktuk a kocsiját, és felcűgöltünk mindent. Nem tudom, hogy  hova fog még nekik férni a sok holmi, mert már a múltkorában is vittünk Benivel egy nagyobbacska adagot. Most Lili jött el és Csücsköm, de néha nagyon nem vagyok elégedett a gyerekeim hozzáállásával ehhez a segítés dologhoz. Még a legsegítőkészebb Lili és Domi, de Maya és Beni szinte mindig megkeresi a kibúvót, vagy ha nem találja, akkor nincs sok köszönet a segítségükben.

Tehermentes a ház!

Ma reggel volt az esedékessége, hogy meg kellett volna kapjuk az OTP-től a jelzálogjog törlési engedélyt, így reggel, mikor megjöttem a vásárlásból, igyekeztem az ügyintézőnk nyomára jutni telefonon. Aztán, mikor sikerült, akkor el is indultam, és már 11 után jöttem is kifelé a Földhivatalból, ahol már le is adtam a bank nyilatkozatát.

Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz a bankhitel sorsa.

Szállítás 1.0

Reggel 5-kor keltem, hogy még tudjak végezni a frissen megtalált könyvekkel. 1/2 8-kor elengedtem a gyerekeket és aztán még előkészítettünk mindent, ami eszünkbe jutott, hogy szükséges lenne a felpakoláshoz. 2 teherautónyi holmi ment el, amit aztán összelegóztak a raktárban 8 négyzetméterre, úgy 3 m magasra. Utána itt maradt egy meglehetősen koszos lakás, amit még úgy -ahogy rendbehoztunk, mire a gyerekek hazajöttek a suliból. Még vannak azért elmaradások, de azok már lenn a pincében vannak, kibírja pár napig, ha nem azonnal szedem le a pókhálókat.

Furcsa lett a lakás, hogy eltűnt néhány bútor, sokkal szellősebb, ugyanakkor a könyvek látványa "hiányzik". Sikerült úgy átrendezni a lakást, hogy annyira nem érintett érzékenyen  a szekrények eltűnte. Fenn az emeleten a nagy virágos szekrényből átpakoltam abba a szobába, ahol Zsókaék laktak eddig. Ott maradt több üres szekrény, így azoknak a kiürítésével még lesz időm foglalkozni. Nyilván kell majd még selejtezni is. A másik maradó szekrény került a TV alá, az is egész végig itt lesz velünk. A nappaliban a könyvespolcok hiányzanak és még a TV alól a szekrény. Ezt is sikerült pótolnunk, ezt majd Zsókáék viszik el, ha már végleg kiköltözünk. Az előszobából pedig egy olyan szekrény ment el, amelyik sose volt igazán használatban, csak a helyet foglalta.

A cicák dolga még mindig nincs elrendezve, viszont hogy ne legyen minden kerek, a vevők bankjának vannak remek ötletei. Azzal jöttek, hogy az a meghatalmazás, amit anyáék 2 éve aláírtak, már nem elég friss. Mivel anya még mindig Dániában van, így ha nem tágítana a bank, akkor, három lehetőség adódna. Az egyik, hogy hazajön és aláír, de akkor ugye minek is a meghatalmazàs? A másik, hogy kiküldünk egy meghatalmazást és a követségen hitelesítik. A harmadik, hogy a vevők kerítenek egy másik bankot, iziben.
Kicsit morbid dolog jutott eszembe ezzel a "nem elég friss a meghatalmazás" dologgal kapcsolatban: ezen az alapon lehetne a halottat is visszacitálni, hogy nem elég friss a végrendelete.

Pakolás 1.0

Kezd kiürülni a ház. A hét végén folytatólag, de most már szerdára koncentrálva pakolásztunk. Kiürítettük a tetőteret, lehoztuk a mi szobánkból az Eszterek által kért szekrényeket, kivittük még a múlt héten a magyar garnitúrából a komódot, és majd holnap ki kell pakoljam a nagyszekrényét is. A mi szobánk szinte üresnek tűnik. Pedig még ott van egy fél szekrénysor, az ágyunk, 1 ruhás szekrény, egy komód.

A szerdára koncentrálás oka, hogy Eszter olyan helyet talált raktározásra, ahol felleltározzák a holmikat, lefotózzák, és aztán lefóliázzák, hogy ne lehessen csak úgy kivenni belőle semmit. Így aztán minden fóliabontásért pénz kérnek. Ja, és a szállításra összeszervezett nap az a szerda lesz. Csücsköm is itthon lesz, Nénje is jön, és csak reménykedünk, hogy nem aznap akarják majd kitenni Kisesztert a kórházból. Bár énfelőlem nézve, ha nekem kell hazahoznom, mert esetleg elkészül a kocsija keddre, akkor az sem sokkal jobb, majdnem jobb lenne a csütörtök, bár keddet rebesgetnek.

Tegnap este még nem is volt olyan tragikus a helyzet, csak fáradtnak éreztem magam és a jó idő ellenére fáztam, de ma reggel kifejezetten nehezen mozdultam meg, kellett idő, míg beolajozódtak az izületeim és rendesen tudtam mozogni a tegnapi bútor hurcolászástól. Már nem érzek késztetést, hogy változtassak a hórukk munkások élete felé.

És még a tegnapi garázs pakolászás közben mit tesz Isten, találtam még vagy 15 doboz könyvet, aminek a katalogizálásával most az elkövetkező 3 napban kellene végeznem.

Izgalmak

Szóval azért vannak izgalmak. Ugyan már megkötöttük a végleges szerződést, de épp tegnap mondta Andi, hogy a bank mindenféle papírokat kér tőlük, úgy tűnik másodjára, mivel a szolgalmi jog törlésének húzódásával lejárt a 3 hónap. Tegnap ennek kapcsán kissé megfagyott bennünk a vér, mert Csücsköm pont tegnap mondott fel. Arra gondolni sem merek, hogy mi van akkor, ha nem kapják meg minden ígéret ellenére sem a hitelt. Akkor nagyon nagy áttervezést kellene csinálni.

Lili iskolájában nagyon furcsán mennek a dolgok. Nem kaptak 2-3 nap érettségi szünetet, csak egyet. Össze-vissza borogatták az órarendjüket, egy nap sincs olyan, hogy rövidített órájuk lenne, annak ellenére, hogy későbbre kell esetleg menniük. Szóval nem úgy tűnik, mintha az ész győzedelmeskedne ott.

Időközben Kiseszter újra kórházba került, bár annyiból szerencsés volt a helyzet, hogy nagyon hamar kiderült, hogy mi a baj és nagyon hamar megoldást nyert a dolog, legalábbis átmenetileg biztosan. Az persze kérdés, hogy vajon mennyi időre? Mindenesetre csoda, hogy úgy 2 héten belül meg is műtötték. Az némiképp levon a dolog csodatartalmából, hogy úgy tudom, valami szegről-végről ismerős közbenjárására sikerült ez ilyen hamar.

Zsókáék vasárnap már az új lakásban aludtak. Hétfőn volt panaszkodás, hogy kemény az ágy, de aztán ahogy fáradtak a hét folyamán, úgy "puhult" az ágy. Gáborék  is voltak náluk hétfőn, kedden, szerdán, és amit kellett megcsináltak, így most már lehet pakolni. Itt nálunk is talán csak két dolog maradt a jövő hétre.

Tegnap Kiseszter Edina barátnője és a férje elvitték azokat a dolgokat, amiket Kiseszter megkért tőlük, hogy osszanak szét óvodába, ide-oda. Lassan kezd ürülni a garázs is, a lakás is. A múlt héten a könyveinket átvittük a szomszédba Icanénihez, aztán lesz majd még legalább egy fuvar, mert még vannak könyvek, aztán lesznek még ruhák. paplanok.

Ja, és hogy az egyébként meglevő problémák tetéződjenek, Maya  szombaton rosszul lépett, azt mondja, kifordult, aztán visszafordult a térde. Ráállni mindenesetre nem tudott. Szombat este ugye kicsit sem vágyik az ember arra, hogy el kelljen mennie, de nem volt mit tenni, fel kellett menjek vele a Jánosba, ahol este lévén nem voltak túl sokan, viszonylag hamar megtudtuk, hogy nem tört el semmije, nem szakadt el semmije, csak nagyon megtépte a dolgokat ott a térdén. Egész héten itthon volt és fenn volt a lába a kanapén. Persze a hangja is elment, a múlt hétről áthúzódott taknyosságtól.

Összességében nem unatkozunk.