péntek, december 28, 2012

Szenteste és előtte a héten

És már megint lemaradtam. Mentségemre szóljon, hogy az elmúlt héten meglehetősen sok időt töltöttem a konyhában. Természetesen nem panasz akar lenni, csak inkább tényközlés.
Az utolsó tanítási napokon volt a gyerekek osztálykarácsonya. Csütörtökön Beniéké, pénteken a többieké.
Mindenki vitt magával sütikét. Szerencsére már segítettek az elkészítésben is. Hét közepén sütöttem vaníliás sütit, amit még anno Nagyanyóka is sütött, de a receptet már Cilimamától kaptam meg még évekkel ezelőtt. Kaptam még Beni születése után nem sokkal Cilimamától egy mézes receptet is, olyat is sütöttem, semmi nem maradt. De annyira nem, hogy péntekre akartam levinni a fenyőfaárus embernek is, de akkor lemaradt a postás miatt, aztán szombat reggelre kellett süssek másikat, hogy mégis csak vigyek neki.

A fenyővásárlásunk cifra volt. Én megvettem a fát anyáék jóvoltából csütörtökön reggel, és az ember megígérte, hogy ha nem megyek érte este 6-ig, akkor felhozza, bár jobb lenne, ha mégis csak odamennék valahogy és elhoznám, mert este dolga van. Itthon a gyerekekkel beszélgettem, hogy este majd le kell menjek, mikor apa jön haza, hogy együtt hazacipeljük valahogy. Esetleg biciklivel. Vagy ki tudja?
Az esélyek latolgatásába beleszólt Lili, hogy van egy 2 kerekes kerti kiskocsink, miért nem húzzuk haza azon? A szót tett követte, Maya azt mondta, elkísér. Lementünk az Aldihoz, aztán vissza. Még 3 nap múlva is izomláz volt a karomban. Azért csak nehéz volt az a fenyő. Viszont Csücskömnek nem kellett vele vesződnie, csak a befaragással, bár ha lett volna elég sütni valóm, emberünk azt is megcsinálta volna.
Viszont szombaton végül megkapta a sütikét, én meg cserébe kaptam 1 kisebb üveg mézet, ami egész váratlanul ért.

Valamikor hét elején volt itt Marika, hogy megsütném-e nekik a bejglit, hoz mindent hozzá. Abban maradtunk, hogy hozza, megsütöm. Aztán csütörtökön vagy hogy, itt volt Magdi, hozta vissza a nála maradt birsalmasajtokat és akkor asszem pont benne voltam valami sütizésben, így ő is rákérdezett, hogy abból a tavalyi szilvalekváros bejgliből tudnék-e sütni neki 2-3-at. Ő is hozta a hozzávalókat. Így aztán összességében a mai 3 bejglivel együtt 24 rudat sütöttem meg, és még volt ez-az apróság.

Szenteste anyáék egész korán itt voltak, így még volt pár plusz kéz is, ami besegített. 4-ig a gyerekekkel Kiseszter és Csücsköm behozták és feldíszítették a fát, ami mondhatom, váratlanul nagyon szép és terebélyes lett. Néhány ágát le is kellett vágni, mert nem lehetett elférni tőle.

4-kor Kiseszter elvitte a gyerekeket városnézni, hogy megnézzék az ünnepi kivilágításokat. Addig mi összekészültünk a vacsorával, minden mással. Zsókától kapott ajándékokat is megkapták a gyerekek, mert ő majd csak 7-én jön haza. Így azt lehet mondani, hogy egész "gazdag" karácsonya volt a gyerekeknek, 3 helyről kaptak ajándékot. Ha csak tőlünk kaptak volna, akkor eléggé sovánka karácsonyuk lett volna. Így majdnem mindenki elégedett volt. Dominik annak ellenére morgolódott, az ajándékba kapott  könyvek miatt, hogy hónapok óta alig győzzük kihozni a könyveket a könyvtárból. Persze megbékélt, de igazából playstation-re vágyott volna.

Az este pedig jól eltelt, kirakósoztunk a fiúk 3D-s kirakójával, ami elég nehéz feladat, bár Kiseszter hamar megoldja, én örülök, ha 5-10 percenként találok olyat, ami illeszkedik a helyére.

Nincsenek megjegyzések: