Este, amit kitettem ruhát, reggel ki kellett tennem a szárítóra, mert annak ellenére, hogy 1300-as fordulaton centrifugáz a tizenegy-két éves mosógép, nem száradt meg, Igaz, nem is olyan a szárítóm, mint otthon volt, hanem egy pelenkaszárító továbbfejlesztett változata.
Ma persze nem süt a nap, viszont fúj a szél és talán nem fog esni az eső, bár ígértek mára esősnapot. A radar azt mutatja, hogy nem lesz eső, de hát ki tudja?
A mosógép szép csendesen mos.
Van itt egy magas fémrúd (4-5 méter) a kertben, amit nem tudtunk mire vélni. Először azt hittük, hogy zászlórúd, hiszen láttunk már olyat. Több nemzetnél nem élet az élet zászlórúd és zászló nélkül. Aztán valamelyik nap, mikor a Lidlbe gyalogoltunk és szép volt az idő, sikerült rájönni, hogy mivégre vannak másutt is ezek a rudak. Ruhaszárításra. Hogy hogy csinálják azt még nem pontosan értem, de majd biztos meglesz a megoldás.
Végül néhányszori elázás után friss, illatos lett a ruha és még meg is száradt. Aztán kiderült, hogy a legjobb pillanatban hoztam be a ruhákat, mert eleredt az eső.
Már napok óta motoszkált bennem, csak valahogy mindig elfelejtettem, hogy némi fenntartás volt bennem a zuhannyal kapcsolatban. Mikor úgy húszegynáhány éve itt voltam Skóciában, az egyik helyen hasonló volt a zuhany és anno, mondhatom, kissé sem voltam elégedett vele. Nagyon keveske víz jött belőle, így a zuhanyzás élvezete teljesen elmaradt, sőt, mindig fáztam. Mikor itt zuhanyoztam először, kellemesen csalódtam, nyilván a technika fejlődése itt is látszik és nagyon kellemesen meg lehet fürdeni ennél a kis szerkezetnél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése