csütörtök, július 30, 2015

Jó kis utca ez...

Ma sikerült a második szomszéd anyukájával beszélgetnünk, akitől kiderült, hogy ők 23 éve laknak az utcában, de itt lakik most mellettünk a fia is és a lánya is valahol ezen a szakaszon.

Tegnap vettük csak észre, hogy tulajdonképpen egy félig-meddig zsákutcában lakunk. Eddig azért nem tűnt fel, mert a busz az simán átmegy rajta, mással meg nem akartunk átmenni. Tehát, úgy van, hogy a busz és a biciklisták átmehetnek, a többiek nem. Így kapott értelmet, hogy miért is kerültünk mindig, mikor kocsival jöttünk erre. Az átmenő forgalom szinte minimális emiatt.

Azon is gondolkodtunk, hogy vajon mi van a ház elötti részen a járdán levő fűvel. Mármint hogy azt is nekünk kell-e levágni, ugyanúgy, mint a kertben levőt. De aztán tegnap, míg nem voltunk itthon, valószínüleg járt itt valamiféle fünyíró kistraktor és végig az utcán lenyírta a füvet. Mondjuk nem nagyon vigyázott arra, hogy ne tiporja ki nagyon a füvet, néhol egészen felszántotta a terepet.

Aztán mivel nekünk kell azon a zsebkendőnyi kertben is lenyírni a füvet, a hét végén, mikor a szomszédhoz jött valamiféle kertészféle ember füvet nyírni, kérdezősködtem, hogy mennyiért csinálja azt a munkát, aztán mikor meghallottuk az árat, abban maradtunk, hogy olcsóbb  lesz venni egy szegélynyírót és magunknak levágni. Az ember 20 fontért nyírta le azt a kis füvecskét és csapkodta le a kőlapok között kinőtt gazokat, de érdekesen csinálja, mert csak a bejárati ajtóig ment el ezzel a tevékenységgel, a többit otthagyta. Tegnap így vettünk egy szegélynyírót, 30 fontért, a második alkalom után már nyereségesek vagyunk vele.
Na, itt a csóka, de nagyon sok van belőle




Ma volt a napja, hogy nekifogtam felsúrolni a fürdőszobát szódabikarbónával, abban a reményben, hogy majd jól megszűnteti a büdösséget a fürdőszobában, és sikerült, úgy lett, hogy tényleg abba maradt a bűz. Sokkal jobb érzés most így bemenni a fürdőbe.

Ma volt a napja, hogy főztem előszőr. Vettünk fehér welszi krumplit, aminek annyira vékony a héja, hogy például a krumplisalátába, amit a Tescoban veszünk, nem is hámozzák meg. Én azért a petrezselymes krumplihoz csak meghámoztam. Viszont, ha legközelebb ilyesmit veszek, résen kell legyek, mert majdnem koriandert vettem petrezselyem helyett. Nem olvastam el, hogy mi van ráírva, csak a pénztárnál tűnt fel, hogy valami nincs rendben.
Vettem még mellé csirkecombot, azt meg kisütöttem sütőzacskóban. És láss csodát, Domi ebédelt.

Még mikor jöttünk, hoztam magammal pár dolgot, pl. kiskést, hámozókést, nagy séfkést, amit a Lidl küldött nekünk, mielőtt eljöttünk, két ilyen kerek szélű műanyag spatulát. Ezeket most nagyon jól tudtam használni, Tényleg túlélő készletként működtek. Ja és volt nálam 4 db olyan műanyag lap, amit az Aldiban otthon vágódeszkának árultak. Otthon is használtam, mert kényelmes volt, nagy, hajlékony. Itt több funkciója is lett, egy bekerült az asztalunkra egérpadnak, a többi kinn várja a konyhában a sorsát.

Ezekből a fehér virágokból rengeteg van, sokféle színben. 
Itt például rózsaszín, de van megannyi más színű is.
Ezt meg tegnap lőttem, míg a mosás ment

Ja, meg a másik, hogy ebben a házban viszonylag sok a konnektor. Nem tudom, hogy másutt mi a helyzet, de itt jól el vagyunk látva. Ennek ellenére kellett vennünk elosztókat, hosszabbítókat.

Majd ha már unjátok az ilyen gyakorlatias dolgokat, szóljatok. Még az jutott eszembe, hogy annak ellenére, hogy még nem tudok itthon mosni, vettem mosóport, mert a mosodainak nagyon agresszív a szaga. Ma az egyik ilyen dobozon, mikor néztem az adagolási útmutatót, azt találtam, hogy itt nálunk van az egyik olyan vidék, ahol lágy a víz. Mikor Zsókáéknál voltunk, ott nagyon hamar el kezdett vízkövesedni a forraló, de a Tátra utcában is ez volt a helyzet. Jó, tényleg, itt még csak egy hete használjuk a forralót, de nyoma sincs annak, hogy kövesedni akarna.

És a bevásárló kocsik. Több méretben vannak. Van olyan, ami csak egy kis lapos kocsi, ha nem akarod az egész boltot felvásárolni, vagy csak egyszerüen nem akarsz mélyre hajolni. Akkor van kisebb méretű, ámde mélyebb kocsi, ami még mindig kezelhető méret olyan magasaknak is, mint én vagyok. Aztán van az a nagyon mély tipus, ami otthon is van, ezekbe én már néha majdnem beleesek. Van a nagy dolgoknak az a lapos kocsi, amik a barkácsáruházakban szoktak lenni. Van a kisbabás, van a mozgássérülteknek, és minden áruháznál van kitéve kerekes szék is, ha jól láttam.

A fokhagyma pedig aranyárban van szinte. 4-5 font körül van egy kiló.

Ja, meg épségben ideért 6 nap alatt Kisesztertől a fonal, amit még otthon megrendeltem a sáljához, ahogy elkészülök vele, küldöm vissza. Remélem ugyanolyan hamar visszaér majd, mint ahogy ide is jött.

Ma tényleg jó idő volt, reggel kicsit hűvös, aztán egész bemelegedett. Ma nem kellett fűteni.

Nincsenek megjegyzések: