kedd, szeptember 29, 2015

Bezártuk a kórházat - átmenetileg biztos

Maya hétvégére teljesen rendbejött, így tegnap már ment is suliba. Most az évfolyam olyan csoportjába jár, ahol a művészet a domináns. Vitt is magával néhány rajzot és ott is rajzolt. Kapott egy füzetet, ami viszonylag vastag rajzlapokból áll és kapott használatra egy A3-as hordozható mappát, hogy legyen miben tartsa a rajzait. Tegnap szemmel láthatóan boldogan jött haza a suliból. Talán valahogy másképp is viszonyult ő is a többiekhez és azok is hozzá.

Tegnap, sikerült életem legrosszabb csilis babját összehoznom. Szerencse, hogy nem én felejtettem el főzni, hanem a csilis alap, amit vettem, az volt tűrhetetlenül ehetetlen. Illetve nem ehetetlen volt, hanem ízetlen. De olyan szinten, hogy ha nem teszek semmit a darált hús, a bab és a kukorica mellé, nagyjából akkor jön ki ez a végeredmény. Még só sem volt benne. Mivel nem volt más, ettünk belőle, de boldogok nem lettünk tőle. Aztán délután, angolról visszafelé bementünk az Aldiba és ott vettünk másik fajta alapot, amiből hármat hozzáforralva már egy úgy-ahogy ehető változat jött ki, de még ezt is rendesen utána kellett sózni. 

Maya még vasárnap felvetette, hogy le akarna menni a partra, aztán abban maradtunk, hogy inkább hétfő délután menjünk, mert akkor is szép idő lesz, a busz is sűrűbben jár, jegyünk is lesz Liliék angolórája miatt. Lili is kisütötte, hogy úgy érzi, most jött el az idő, ki szeretné szúratni a  fülét. Így a 2 dolgot összekötve délután, mikor a kisebbek megjöttek a suliból, visszamentünk a városba. Az egyetlen hely, ahol biztosan tudtuk, hogy lehet fület szúratni, az a Claire's. Ők Magyarországon sem az olcsójános kategória, de azért tegnap itt kissé meglepődtem, 35-40 fontot kértek volna egy fülkiszúrásért. Mondjuk Lili azt mondta, hogy ő fizeti magának, de nem is lett volna ennyi pénze. Maya állt mellette és ha nem vagyok észnél, simán rábeszéli, hogy ó, hát ez tök normális. Aztán lenn a parton kicsit később, tisztáztuk, hogy nem már annyira sürgős legyen, hogy egy havi gázköltségünket el akarja tapsolni egy fülkiszúrásra. Hazajöttünk, körülnéztünk a neten és találtunk egy helyet, ahol majd holnap talán a negyedéért ugyanolyan jól ki fogják szúrni a fülét. 
A part persze megint szép volt, még a dagály elején voltunk ott,  6 óra körül. A tetőzést persze nem tudtuk megvárni, mert az 9 körül van, addigra már nagyon ritkán járnak a buszok. 

Az Aldiból hoztunk Dominak is sütikét a szülinapjára. Meglepő volt, hogy mennyire változik mindenkinek az ízlése. Kétféle fagyasztott, csokis tortát hoztunk, az egyik belgacsokis volt, a másik narancsos. A belgacsokisra szinte mindenki azt mondta, hogy túl édes, finom, de most nem kérnek belőle többet. A narancsos is csak egy hajszállal fogyott jobban, mindkettőből maradt mára. 

A másik nagy meglepetés akkor ért, néhány hete, mikor Maya azt találta mondani a múltkori nagy "lila lesz a hajam" cirkusz után, hogy szeretné, ha egyöntetű világos barnára befestenénk a haját, hogy a régebbi szőke, vörös és egyéb maradékai eltűnjenek, amennyire lehet. Na és akkor este, mikor hazaértünk a partról, ezt is megcsináltuk. Őszintén szólva, jobb lett így, és legalább nem lila, vagy hupikék. 

Nincsenek megjegyzések: