Most már talán mégiscsak megyek dolgozni...

Néztem azt a videót, és azt látom, hogy nem lett annyira jó a felvétel, nem kellene megnyitni nagyra, mert úgy még kevesebb látszik a csókából. Így viszont az legalább átjön, hogy mennyire meg kell küzdjön a kajáért.

Tegnap végül felhívtam emberünket, hogy akkor mikor is kellene menjek dolgozni, vagy találkozunk most már vele igazán, vagy mi is lesz. Abban a szúrásban, mikor hívtam, neki nem volt jó, így visszahívott később és végül a ma fél 11-ben állapodtunk meg, hogy találkozunk. És így is lett, abban maradtunk, hogy szerdán úgy megyek, hogy lássa, tudom-e majd csinálni azt, amire szüksége lenne. Hát meglátjuk, de remélem, nem lesz gondja. Nem lehet akkora cucc krumplit és halat sütni, tán menni fog. Hogy azon kívül mi dolgom lesz még, feltehetően menet közben kiderül. Jó  lesz már valami mást is csinálni, tán az angol is fog ragadni, mert egyenlőre nem valószínű, hogy el tudunk jutni az egyetemre, bár azért fogok jelentkezni és ha sikerül, azért oda-oda megyünk, ha időnk engedi. Bár egyenlőre nagyon úgy fest, hogy elméleti esélyem is csak nekem van, hiszen Gyurinak szerdától szombatig tart a munkahét és az angol szerdától péntekig fog tartani ebben a 2 hónapban.