Hát, azért annyira nem könnyen megy ez a "tornáztassuk a lábadat dolog". Remélem, azért csak jutunk valamire, mert ez a mostani hozzáállása Mayának, nem az, ami előrefelé visz. Legtöbbször, mikor ez a mondat elhangzik, merev elutasítás a válasz, illetve az, hogy már tornáztattam, amit viszont nagyon nehezemre esik elhinni. Amikor a csizma rajta van, azért érinti a talpa a földet, de amikor mezítláb van, akkor egyáltalán. Ilyenkor azt mondja, hogy nem meri letenni. Nehezen felfogható számomra, hogy miért is nem, de még sosem próbáltam, igaz, nem is akarnám.
Most volt a héten, 20-án egy fél éve, hogy beköltöztünk a házba. Vannak azért furcsa dolgok. Azt a múlkor, az egyik szomszéd nénivel beszélgetve derítettem ki, hogy ezek a házak valamikor a 80-as években épültek. Úgy tűnik, akkor még kandallófűtés volt a jellemző, vagy ha nem, akkor elképzelni sem tudom, hogy minek volt itt a házban két helyen is legalább kandalló. Azok a kéményjáratok, amik a nyomokat őrzik, igazán nem lettek túlságosan alaposan leszigetelve, mert ha a csókák fenn a kéményen zsinatolnak, az majdnem olyan, mintha itt zsinatolnának a szobában. Nyilván emiatt van annyi szellőzőnyílás is a házon, hogy olyan mint egy lyukas gatya. Egy részét jól-rosszul lezárták, de azért van bőven lik, amin bejön a hideg.
A másik dolog, ami nem a ház hibája, hanem a mosogatócsapé. Na, hát az maga a katasztrófa. Azt hiszem a csaptelep tervezőjének az összes le és felmenő rokonsága sűrűn csuklik, mert sokat emlegetem őket. Úgy lett kitalálva a csap, hogy kétkaros, de egy csőben jön ki látszólag a kevert víz, de mégsem. Két különböző csövön jön a víz. A meleg egy vékony, ámde nagyon pocsolós sugárban középről és köré lett valahogy építve egy másik cső, amiből jön a hideg víz. Ezen kívül a hideg csaphoz az edényszárítóm miatt alig lehet hozzáférni. Úgyhogy a tervek szerint, majd ha lesz felesleges pénz rá, akkor csapot veszünk, ami a mienk lesz, valami normálisat és felszereltetjük, ha a landlord megengedi. Aztán ha költözünk esetleg, akkor visszük magunkkal, ha érdemes vele még szöszölni.
Találtam profi képeket, amik Wales madarait mutatja be, gondoltam ideteszem azoknak a linkjét, akik itt nálunk is megfordulnak a cinkegolyókon. Az ökörszem, a rozsdás farkú gébics (őt talán csak 1-2-szer láttuk), a faposzáta, a kormos légykapó (ők rendszeresen és csapatosan járnak), a kék cinke, a széncinke, a vörösbegy és persze a verebek. A szarkák is próbálkoznak és ugye a csókák is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése