kedd, december 20, 2011

Mindjárt szünet

Tegnap este Marika lejött, hogy kéne neki egy kis segítség: konkrétan arra kért meg, hogy süssek neki egy adag bejglit, mert holnapra kellene neki, mármint szerdára, de ma, azaz kedden is este későn jön haza. Hozna hozzá mindent, csak készíteném el. Így aztán a tervekkel ellentétben, a mai nap a sütésé volt, pedig eredetileg takarítani akartam. Majd holnap.


Így ma összeraktam a bejgliket Marikának, ilyen szép még sose lett.   Sütöttem 2 adag pogit is, mert holnap lesz a kisebbeknek a karácsonyozás az iskolában. Mikor elkészültem a mára tervezett sütésekkel, összeállítottam a mi bejglink tésztáját is, amiben nagyon sokat segített Maya is. Közben Csücsköm megdarálta a mákot és a diót is, így már reggel azzal nem kell foglalkoznom. Már csak sütni kell.

Benikém reggel úgy ment el, hogy délelőtt színházba mennek és aztán ebéd után jött haza. Minden gyerek itthon volt már ebéd után, és nem sokkal később megjött Csücsköm is, aki egyébként szabadságon van. Domi 2 után elment ugyanazt megnézni, amit Beni délelőtt és utána még ment focira.
Szerencsére már eléggé "lájtosan" adtak leckét a héten, remélem nem lesz lecke a szünetre sem.

Estére már egészen kiakadtam a mai napi történéseken, és gyakorlatilag minden napra jut valami.
A mai összegzés a teljesség igénye nélkül:
Elfogadták  az új köznevelési törvényt, ami visszavisz minket a kőkorba. Elveszi az összes gyerekem elől a lehetőséget, hogy továbbtanuljon valami normálisnak mondható helyen.
Elfogadták az önkormányzati törvényt, ami elveszi az önkormányzatoktól az iskolákat, kórházakat, magát az önkormányzatiságot.
El akarják venni a frekvenciát a Klubrádiótól, az egyetlen, mostanság hallgatható adótól.
Az az érzésem, hogy a parlamentben birkák ülnek, és mindent amit a kormány akar megszavaznak, kivéve az ellenzéket, illetve annak a liberálisabb része. Sajnos nagyon kevesen vannak ahhoz, hogy a 2/3 döntései ellen felszólaljanak. Felszólalnak, de hatása nincs. Olyan, mint ha a süket falnak beszélnének.
A kormány pedig úgy tesz, mintha minél rövidebb idő alatt akarnák minél jobban tönkretenni az országot. Pedig, mintha nem erre esküdtek volna. Nem tudom, hogy azok a képviselők, akik most mindenre gondolkodás nélkül áment mondanak, hogy fognak a választóik szemébe nézni, és reggel a tükörbe?

Minden napra jut valami, amitől az ember életkedve is elmegy.

Ez már csak a hab volt a tortán.
Kaptunk egy felszólítólevelet a gázművektől, hogy tartozunk nekik vagy 100.000,- Ft-tal. Ami a legszebb, hogy már kifizettünk több mint 4000 m3 gázt, de nem használtunk el  csak 3200-at. Mindenesetre írnom kell nekik, mert nem tudom most kifizetni ezt az összeget.
Évzáráskor pedig majd jóváírnak egy rakás pénzt, januárban.

Nincsenek megjegyzések: