Dominikkal 2006-ban |
Tegnap viszonylag hamar végeztem a suliban a fogadóórán. Voltam Domi tanítójánál. Szerencsére nincs rá panasz egyáltalán.Beszéltünk viszont az egyik osztálytársáról is, akitől mindenféle rossz szokásokat próbál hazahozni Domi. Kiderült, hogy nem csak nekem van gondom a kisfiú viselkedésével, hanem a tanítónak is okoz többször fejfájást. Többször volt már nálunk, de valahogy a többi gyerek sem rajong érte. Nem gondolnám, hogy attól nem tud viselkedni, mert Jehova tanúihoz tartoznak. Ez sok minden mást érinthet, de azt, hogy az ember miként bánik a többivel, azt nem nagyon. Ez valami más, inkább nevelési probléma, de még nem tudom, hogy szóljak-e az anyjának, vagy csak inkább másokat hívjunk Domihoz.
Maya matektanár nénijével is beszéltem, az osztással volt nagy összezavarás, abban maradtunk, hogy én akkor ebbe a módszerbe, ahogy el kezdték tanulni a 2 számjeggyel való osztást, nem folyok bele, mert egészen másképp tanulják, mint ahogy mi anno.
Találkoztam a természetismeret tanárral és biztató dolgokat mondott a lányok tanulásáról. Maya, ha belehúz egy kicsit, lehet 4-es, Lili pedig 3-as.
A magyartanárral is egyeztettünk. Lilinek a helyesírásától van teljesen tönkre. Szó ami szó, hát nem véletlenül van felmentve. Azt mondta viszont, hogy Lili nagyon büszkének tűnt, hogy mégis sikerült a teljes Walesi bárdokat megtanulnia,pedig nagyon kínlódtunk vele. Nagy segítség volt, hogy a Kata néni ötlete alapján Sinkovits Imrével együtt tanulta Lili a verset. Így sokkal könnyebben ment. Átbeszéltük a nyári házi feladat dolgát is. Kérte, hogy ha gondom van, inkább keressem meg valahogyan, ne az igazgatóhoz menjek. Mondtam neki, hogy nem hátba akartam támadni, csak egyszerűen a nyári szünetben csak őt találtam.
Még tegnap délután kiderült, hogy Domi bevállalta, hogy krampusz lesz a DÖK Mikulás mellett az iskolában, és kellene a jelmezhez kis ördög szarv, farok meg fekete ruha. Ebben az volt a jó, hogy csak a ruha volt itthon saját, Kisesztertől kellett volna kérni az ördögös dolgokat, és csak este 6 után tudtam utolérni, mikor már hazaértem a fogadóóráról. Igaz, nem volt túl jó az eligazítás, hogy a garázsban merre van, amit keresek, de azért csak megtaláltam.
Azért sikerült ma krampusznak lennie. Azt élvezte, azon morgott, hogy szinte minden osztályban egy-egy zacskó ajándékot kaptak a gyerekek, ők pedig csak egy Tibi csoki Mikulást.
Mondjuk kissé nem értem a morgolódást, mert már reggel itthon is azzal kezdtük a napot, hogy bontogatták a csomagokat. Tőlünk, amiben benne volt anyáéktól a Smarties Miki is és Zsókától egy másik csomag. Szóval nem lehet ok a panaszra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése