Komolyan mondom, kész szerencse, hogy megtanultam vakon írni, mert máskülönben most meg lennék nagyon lőve. Ez a szemüveg dolog nagyon nem sikerült. Na, de majd szerdán kiderül, hogy mi is a baj.
A szombat az szép hosszúra sikerült, részben én is ludas voltam benne. Reggel negyed 7-kor felébredtem és próbáltam visszaaludni, hogy még van egy órácskám, amikor valahogy bevillant, hogy lehet, hogy félreértettem valamit az sms-ben, amit küldtek a munkával kapcsolatban. Az írás úgy szólt, hogy az öltözék a következő: smart shoes, smart pants, black or white shirt (ünneplő cipő, nadrág és fekete vagy fehér ing).
Én péntek délután kimostam a fekete pólómat, ami egész kultúráltan néz ki és el lehetett volna menni benne, de ott hajnalban bekattant, hogy a shirt és a T-shirt bizony azért nem ugyanaz. Erre a gondolatra hirtelen kipattantam az ágyból és hálát adtam az égnek, hogy itt a Tesco a hátunk mögött és jó eséllyel kapok valami inget magamra. Hamar felcihelődtem és tényleg kaptam egy nagyon finom fehér pamut anyagból, talán gyolcs. Nézegettem már ezt az inget régebben is, de nagyon drágának találtam, 16 font volt ráírva. Most is drágálltam, de nem volt más egyáltalán, se fehér, se fekete, ami ingnek lett volna nevezhető, vagy legalább blúznak. Azt viszont már nem lehetett megtenni, hogy azért nem megyek el, mert nincs egy fehér ingem. Szóval végül bánatosan, de betettem a kosárba és szaladtam még pár dolgot venni. Mikor fizetésre került a sor, akkor pedig csak néztem, mert összesen 12 font valamennyit fizettem. Vissza is kérdeztem, hogy ez hogy lehet? Kiderült, hogy az ing ára 8 font volt, csak nem az volt rajta feltüntetve. Így már sokkal jobb lett a kedvem, szaladtam haza készülődni.
folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése