Lecsó

Legutóbb valamikor 1980 augusztusában Bécsben Ferenc nagy-nagy bátyánk konyhájában főztem furcsa összetevőkből lecsót. 
Ők egyáltalán nem használtak zsírt, de még napraforgó olaj sem volt a háznál, kókuszzsírt használtam életemben először. 

Ahhoz a lecsóhoz is, mint a maihoz, kaliforniai paprikát használtam, mivel itt más nincs. Hogy az anno milyen lett, őszintén szólva már nem emlékszem, de mintha elfogyott volna maradék nélkül. 
Ez amit ma főztem, kifejezetten Maya kérésére, finom lett, máskor is fogok ilyet készíteni, szívesen ettem belőle én is. 

Ilyen szép színes lett

Aztán ma még fotóztam egyet a lányok szobájából, hogy lássék, mennyire bezöldült minden. 

Ott a lyukas tető mögött van valahol a Tesco, de úgy benőtte a zöld, hogy nem is látszik. 

Tegnap, Mayával együtt csináltunk kókuszgolyót, itt először. Az, amit mi háztartási kekszként ismerünk, nem létezik, van valami hasonló, de nem pontosan az. A gyerekek azt mondták, finomabb. Szóval lett belőle kókuszgolyó, ami tetszik nekik. 

És igen, az egyszerűség kedvéért kérfélét csináltunk, mert Dominik nem szereti azt, ami kávéval készül. Neki gyümölcslével lett felöntve.