Izgalmak

Szóval azért vannak izgalmak. Ugyan már megkötöttük a végleges szerződést, de épp tegnap mondta Andi, hogy a bank mindenféle papírokat kér tőlük, úgy tűnik másodjára, mivel a szolgalmi jog törlésének húzódásával lejárt a 3 hónap. Tegnap ennek kapcsán kissé megfagyott bennünk a vér, mert Csücsköm pont tegnap mondott fel. Arra gondolni sem merek, hogy mi van akkor, ha nem kapják meg minden ígéret ellenére sem a hitelt. Akkor nagyon nagy áttervezést kellene csinálni.

Lili iskolájában nagyon furcsán mennek a dolgok. Nem kaptak 2-3 nap érettségi szünetet, csak egyet. Össze-vissza borogatták az órarendjüket, egy nap sincs olyan, hogy rövidített órájuk lenne, annak ellenére, hogy későbbre kell esetleg menniük. Szóval nem úgy tűnik, mintha az ész győzedelmeskedne ott.

Időközben Kiseszter újra kórházba került, bár annyiból szerencsés volt a helyzet, hogy nagyon hamar kiderült, hogy mi a baj és nagyon hamar megoldást nyert a dolog, legalábbis átmenetileg biztosan. Az persze kérdés, hogy vajon mennyi időre? Mindenesetre csoda, hogy úgy 2 héten belül meg is műtötték. Az némiképp levon a dolog csodatartalmából, hogy úgy tudom, valami szegről-végről ismerős közbenjárására sikerült ez ilyen hamar.

Zsókáék vasárnap már az új lakásban aludtak. Hétfőn volt panaszkodás, hogy kemény az ágy, de aztán ahogy fáradtak a hét folyamán, úgy "puhult" az ágy. Gáborék  is voltak náluk hétfőn, kedden, szerdán, és amit kellett megcsináltak, így most már lehet pakolni. Itt nálunk is talán csak két dolog maradt a jövő hétre.

Tegnap Kiseszter Edina barátnője és a férje elvitték azokat a dolgokat, amiket Kiseszter megkért tőlük, hogy osszanak szét óvodába, ide-oda. Lassan kezd ürülni a garázs is, a lakás is. A múlt héten a könyveinket átvittük a szomszédba Icanénihez, aztán lesz majd még legalább egy fuvar, mert még vannak könyvek, aztán lesznek még ruhák. paplanok.

Ja, és hogy az egyébként meglevő problémák tetéződjenek, Maya  szombaton rosszul lépett, azt mondja, kifordult, aztán visszafordult a térde. Ráállni mindenesetre nem tudott. Szombat este ugye kicsit sem vágyik az ember arra, hogy el kelljen mennie, de nem volt mit tenni, fel kellett menjek vele a Jánosba, ahol este lévén nem voltak túl sokan, viszonylag hamar megtudtuk, hogy nem tört el semmije, nem szakadt el semmije, csak nagyon megtépte a dolgokat ott a térdén. Egész héten itthon volt és fenn volt a lába a kanapén. Persze a hangja is elment, a múlt hétről áthúzódott taknyosságtól.

Összességében nem unatkozunk.