És akkor tényleg

szabadságon vagyunk. Némi szépséghibája azért van a dolognak. Még pénteken kissé göthösen jöttem haza, aztán a helyzet javulás helyett inkább romlott. No nem annyira nagyon, hogy lázas is legyek, viszont néha olyan köhögő roham kap el, hogy alig kapok levegőt. Ma már talán kicsit jobb, de még mindig nem az igazi. Leckéket adhatnék Darth Vader nagyúrnak is, hogy hogyan kell hitelesen hörögni. 
Időnként sípolok egy kicsit, aztán megyek tovább. 😄

Amúgy meg a reklámkészítők jól eltrafálták az egyik reklámot. Azzal indul, hogy ...great Brithish Summer (közben szakad az eső, aztán már nem tudom, hogy mi a vége, de ugye szakadó eső eddig nagyon kevés volt).

Bár ugyan mentségükre szóljon, ilyen nyárra, mint a milyen most van, biztos csak a meteorológusok voltak felkészülve, ha egyáltalán. A "pórnép" nem hinném. Ahogy mi sem. 

Az talán kimaradt, hogy Beni megint megy az egyetemre, júliusban minden munkanapon. Szerencsére megint elindult az ingyenes kurzus, amin már tavaly is és tavaly előtt is ott volt. 

Domi és Mia megmaradt egyenpólóit és pulóverét bevittem a suliba, hogy adják tovább olyannak, akinek szüksége van rá, de esetleg nem tudja megfizetni. Ahhoz túl drágának találtam, hogy a jó állapotban levő cuccokat kidobjam, csak azért, mert nekünk már nem kell.