vasárnap, július 08, 2018

Hőség....

Most már legalább harmadik hete tart a hőség, és lehet, hogy a hőmérő nem mutat 35 fokot, de legalább annyira szenvedünk benne, mintha mégis megtenné. 
Akkor amikor itthon vagyunk, az még csak hagyján, de mikor dolgozni kell menni az a nap fénypontja, mikor este hazaérve, be lehet állni a zuhany alá. 
Gyuri is küzd a meleggel, mert náluk sem annyira jó a szellőztetés, de nálunk a konyhákban az elszívó és air condition rendszerek csak dolgoznak, de nem bírják az iramot. 
Az egyik helyen viszonylag jó, mert ott bármi van, 3-kor vége a műszaknak, de a másik helyen, ahol elég sokat vagyok délután, a délutáni nap odasüt. Látni sem lehet rendesen, annyira erős a fény, de a délutáni nap legalább olyan erős, mint a déli. 

Tegnap kiteregettem ruhákat, 1 óra múlva szárazan le lehetett szedni őket, pedig ágynemű volt kinn. 
Bármerre járunk a városban, mindenütt kiégett parkok, kertek vannak. Talán egyszer esett az eső, ezen a héten egy délutánt, aztán azóta sem. Locsolnunk kell minden nap. A borsót a ládáival tegnap odább költöztettük, hogy ne az egész napos napsütést kapja, mert ki fog égni, ahelyett, hogy megérne. (Lili kérésére ültettem borsót, mert hogy az milyen jó dolog is friss borsót csipegetni. Álmomban sem gondoltam volna, hogy locsolgatni is kell majd.)

Valahogy 2 hete talán, hogy vettem a Lidlben fehér liliomot, ami nem csak gyönyörű volt, hanem finom illatos is. 


Már vettem neki nagyobb edényt, át is fogom ültetni, de most akkora a meleg, hogy csak annyit vagyok kinn, amennyit feltétlenül szükséges. Még majd az eprek is némi gondozásra szorulnak, az indáikat akarom majd két másik ládába ültetni, aztán majd meglátjuk jövőre, hogy lesz belőle eper. Addig még hálót is kell keríteni, hogy nekünk is jusson belőle. 

Hét elején aláírtuk a szerződést a következő 2 évre. Ennek nem az volt az oka, hogy annyira szeretjük a házat, hanem az, hogy annyira nagyon jó helyen van, hogy nem is találhattunk volna anno jobb helyet. Úgy néz ki, hogy Dominak is relatíve közel lesz a college, mert ő a többivel pont az ellenkező irányba fog járni, de valószínűleg ugyanúgy rendes városi busszal, mint a többiek. Azért írom, hogy rendes városi busszal, mert vannak olyanok is, akik a college által bérelt buszokkal közlekednek, mivel a lakhelyükről nem, vagy csak nagyon nehezen megközelíthető a college. Ez a mi esetünkben nem igaz, mert 2 busz is megy arrafelé itthonról. Kb. fél óra alatt ott lesz. 
A másik, ami szintén nem szólt a ház mellett, az az, hogy a közvetlen szomszédunk, aki az ikerház másik felében lakik, teljesen eltérően értelmezi a hangosság fogalmát mint mi. Vagy lehet, hogy nem is értelmezi, csak nem szeret csendesen lenni, zeng tőlük az utca. Főleg a nyári szezonban amikor itthon vannak, nem bírnak meglenni hangos zene nélkül. Ez nap közben még hagyján, de a múltkorában volt a nagyobbik fiú 16. szülinapja, aminek megünneplésére partit tartottak, aztán egy hétre rá megint egyet. Na, a második partin nem volt itthon a mama, és éjfélkor, mikor az első álmomból arra ébredtem, hogy ütközésig felcsavarták a hangerőt, szépen átmentem, hogy lennének kedvesek csendesebben lenni, mert ugyan hétvége van, de attól mi még dolgozunk és aludnánk. Ja, és az első parti sem volt csendes, csak valahogy kicsit konszolidáltabb. Viszont nincs motoros permetezőjük! Sőt füvet sem nyírnak túl sűrűn, és azt is általában délután.
Végül oda jutottunk, hogy valószínűleg hangos szomszéd mindenhol van. Ennek legalább már ismerjük a formáját.
De most semmiképpen nem voltunk felkészülve még semmiféle költözésre. Nem is próbáltunk keresni semmi mást.  

Ami még mostanában lesz, hogy a jövő hetet még végig dolgozzuk, aztán szabira megyünk augusztus elejéig. Gyuri 31-én megy vissza dolgozni, én másodikán. Aztán lesz még egy etap, augusztus 12-től, neki 21.-ig, nekem 23.-ig. 

23.-án megyek majd Domival beiratkozni. Aznap reggel lesz bizonyítvány osztás is. 30.-án pedig a nagyobbakkal az ellenkező irányba, szintén beíratkozni. 

Nincsenek megjegyzések: