Na, itt nem rólunk van szó főleg, hanem a gyerekekről. Nekik, a nagyobbaknak harmadikán, Dominiknak negyedikén kezdődött a suli megint. A szünet két és fél-három hetében bizony néha nagyon sokáig fenn voltak, ebben főleg a legkisebb járt élen. Volt, hogy fél ötkor zavartam el aludni, hogy most aztán már irgumburgum. De most például fél 10 van és már alszik. Talán reggel könnyebben fog felkelni.
A nagyobbakat az első nap mindjárt hamarabb haza is küldték, mert elromlott a college kazánja és nagyon hideg volt. Benjamin röcögve ért haza, mert felöltözni az nagy luxus, nem is teszi. Újabban Maya menősködik még azzal, hogy nem öltözik fel rendesen, aztán persze csodálkozás van, ha köhög, meg folyik az orra. Pedig már nem öltöztethetem, csak szólni szoktam, ha hideg van és jó lenne felöltözni. Hát sajnos általában nem sokat ér.
Elég pörgősen indult az év eleje, mindjárt másodikán délután dolgoztam, aztán kedden és szerdán hosszú napom volt, csütörtökön itthon voltam pénteken megint dolgoztam délelőtt. A jövő hetem eléggé szánalmasan nézett ki még tegnap délutánig, amikor is egy hívás kicsit szépített rajta, de hát még így is csak négy műszakra való jött össze, ami összesen 24 óra lesz. Remélhetően, azért ez kicsit felfut majd, most amíg ennyire kevés órám van, itthon is lesz mit csinálni, de azért csak nem tart soká ez a lébecolás.
Gyuriék pedig visszaálltak a rendes kerékvágásba, most nincs túlóra, csak a normális 40 óra. Az sem baj, van mit kipihenjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése