Azok a szerencsés, vagy inkább jobb módú honfitársaink, akik megengedhették maguknak, hogy a hosszú hétvégére vidékre, vagy külföldre mehessenek, a havazás miatt csúnyán megszívták, bár ehhez az is kellett, hogy az állami szervek hosszú órákon át nem csináltak semmit sem. Mintha nem néztek volna időjárás jelentést, nem vették volna fel a telefonokat és meg se mozdultak egyáltalán. Szóval, mi ezt megúsztuk, azon egyszerű okból, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy elutazzunk mondjuk Ausztriába pár napra a gyerekekkel. Így viszont lemaradtunk a kevéssé élvezetes huszonórás kocsiban ücsörgésről a -10-ben, hófúvásban. Nem irigylem őket, szegényeket, sok ezren voltak. Innen messziről úgy tűnt, hogy nagyon nagy volt a fejetlenség. Amit viszont nem csináltak a hatóságok, azt megcsinálta a környékbeli lakosság, etették, itatták, elszállásolták őket. Sőt, a sokat szídott multik is nagyot segítettek, hogy beengedték a népeket melegedni, hagyták a vöröskereszteseket dolgozni.
Szóval ezt mi megúsztuk.
Itthon is hideg volt, fújt a szél, jeges volt itthon, de legalább nem volt áramszűnet, mint ahogy van még most is Szabolcsban. Mi tudtunk fűteni, volt élelem.
Lilikém úgy tűnik jobban van, talán megússzuk a kórházat. Holnap, és még lehet néhány napig felkísérgetem őt az iskolába, hogy segítsek neki, annyira nehéz az a táska.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése