de ismét nem unatkoztunk.
Az elmúlt hetekben, talán inkább már hónapokat mondanék, füllel jól hallhatóan és minden egyéb módon jól érzékelhetően nehezen, nehezebben indult a kocsi. Aztán az egyik reggel már annyira nehezen ugrott be, hogy nyilvánvaló volt, tovább nem lehet halogatni, valami szerelő kell neki, de máris.
Felvittem a szokásos helyre, ahol azt mondták, hogy köszönik a bizalmat, de annyira ijesztő hangokat hallanak, hogy inkább meg sem akarják tudni az okát, vigyem dizel specialistához, az majd megküzd vele.
Nekem volt egy tippem, hogy talán az indító motor, és be is jött végül, azt kellett kicserélni. Aztán így, hogy ki lett cserélve, arra a következtetésre jutottunk, hogy az az indító motor vélhetően mióta nálunk van az autó, sosem volt jó, csak volt olyan kedves, hogy sokáig bírta és egyszer sem halt meg igazán. Annyira más lett a hangja.
Írtam, hogy jött Miának a levél, hogy akar-e azon a listán maradni, vagy megoldotta itthon a problémáját.
Én még aznap visszaírtam, hogy igen, persze, hogy marad a listán és elküldtem emailben. Igen nagyon meglepődtem, mikor jött a válasz, hogy levették a listáról, mert nem reagáltunk.
Az első reakcióm az volt, hogy visszaírtam nekik, hogy ellenőrizzék már le a levelezésüket, mert itt az email, amit küldtem nekik. Aztán addig pörgött az agyam a dolgon, hogy leültem mégegyszer és ránéztem, hogy hova is küldtem azt az email. Aztán az derült ki, hogy egy betűt elnyomtam és még észre se vettem, de ami a legjobb, hogy ezek szerint egy létező email címre sikerült elküldenem ugyancsak az NHS-nél. Aki viszont megkapta, az nem volt annyira jó fej, hogy visszaírt volna, hogy ez bizony eltévedt, ők ilyesmivel nem foglalkoznak.
Akkor fogtam neki egy újabb emailnek, amin már a helyes cím volt és leírtam a sirámomat, hogy mi történt, és tennék már vissza a gyereket a listára, ugyanoda, ahol volt. (a különbség egyébként a következő volt: abn. vagy abm. amiből a második volt a helyes.)
Kedden pedig, amikor már hívni is lehetett őket, telefonáltam, hogy jajajajajajjjj, de addigra a nenő már azt mondta, hogy majd küldik az értesítést, 19-én lesz a műtét.
És akkor gördült le egy szikla a lelkemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése