Ami persze nem volt túl hosszú időszak, de arra, amire kellett, pont elég volt. Ki akartam mosni az összes ágyneműt és ahhoz bizony jó időre volt szükségem. Némileg zaklatva érezték magukat a család különböző tagjai, hogy teljesen váratlan időpontokban rángattam ki alóluk a paplant, párnát, takarót. És persze, miközben ragyogott a nap és itthon kellett volna teregetni a dolgokat a mosógépből, dolgoztam. Így a dolgok intézését Gyurira és Lilire bíztam, hogy azért mégiscsak megszáradjon minden.
A szárítógépet nem mertem használni az ágyneműre, tavaly, még a mosodában tettem tönkre Domi párnáját a szárítóval, azt ott rögtön ki is kellett dobni. Az a másik vonatkozása a dolognak, hogy a szárítógép drágábban szárít, mint a nap és egyáltalán nem illatosítja a ruhákat.
Éppen a napokban beszélgettük, hogy tavaly ilyenkor bizony be-befűtöttünk, most pedig talán csak nyár elején egy kicsit, de már talán egy hónapja egyáltalán nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése