Kicserélik...

Mármint a mosógépet. Szerdán felhívtam a Hotpointot, hogy mégis mikor akarnák hozni az alkatrészt, amire várunk. Erre az volt a válasz, hogy talán egy hét múlva, ha sikerül időpontot is találnunk hozzá. Erre megkérdeztem, hogy nem lehetne-e inkább kicserélni, mert ez így nagyon veszteséges üzlet nekem.  Gyakorlatilag azonnal azt mondta, hogy nemsokára hívnak, hogy egyeztessenek velem. Ez meg is történt volna, ha nem pont vezetek, de másnap tényleg felhívott egy pasi és azt mondta, hogy semmi gond, küldik a gépet, csak majd a házhozszállítós csapatból hívnak időpont egyeztetésért. Persze, mit tesz Isten, megint vezettem, csak azzal a különbséggel,  hogy volt hova félreállni, úgyhogy megegyeztünk a hétfőben. A 3 órás intervallumot majd vagy hétfő reggel tudom meg vagy még vasárnap este, hogy nagyjából mikor várhatók. 

Haladjunk akkor most már visszafelé az időben. Kedden voltam Mayával a Singleton Hospitalban, hogy levegyék a nagylábújjairól a körmöt, mert azok a tavaly előtti műtét után nem szépen illetve a másik kifejezetten csúnyán nőtt vissza. Az eredeti elképzelése az volt az orvosnak, hogy phenolt tesznek a köröm növekedésének a megakadályozására, és akkor egyáltalán nem lesz körme azon a 2 lábújjon, de végül egész másképp alakult. 
Az egyik körmére azt mondta az orvos, aki műtötte, hogy azt ő egyáltalán nem bántaná, rendbe fog az még jönni, csak reszelgetni kell és vigyázni rá. A másiknál pedig, mikor már látta a körömágyat, akkor mondta azt, hogy rendben, próbáljuk meg phenol nélkül, hátha kinő szépen. Ha mégsem, akkor még mindig ott a drasztikus megoldás lehetősége. 
A műtétet egész jól viselte, viszont mikor 2 nappal később kötözésre mentünk, az már eléggé sírósra sikerült, a kötés nagyon ragaszkodott a lábához, hiába áztatgatta a nővérke bőven, egész tócsát csinálva alatta. 

Hétfőn pedig kiderült, hogy kinek, hogyan sikerült a vizsgája. Beni és Maya elhasalt, mindketten eléggé oda voltak miatta. Beninek a szóbeli nem ment, Mayának valamelyik írásbeli feladattal gyűlt meg a baja, 10 ponton múlt. Lili szépen átment, elég magas pontszámokkal a felső 10 százalékban végzett.
Így az ő jövő éve már biztosan a teljes idős képzéssel is telik, de lehet, hogy eléggé zsufi lesz neki az éve. Július 10-én megyünk egy interjúra, hogy hátha mehetne részidős képzésben tanulni szociális munkásnak vagy valami hasonlónak. Ja, és ő még dolgozni is akarna részidőben. 
Beninek ami lehetséges ingyenes tanfolyam létezik és időben összeegyeztethető, oda menni fog, csak éppen most már a mi pénztárcánk terhére fogja használni a buszt, nem lesz neki ingyenes bérlete. 
Maya pedig hétfőn meg felvételizni művészeti szakra, ami teljes idős, ha felveszik, akkor legalább neki lesz bérlete még Lilin kívül. Bár azt sem tudjuk, hogy mi lesz ezekkel a bérletekkel, mert nem teljesen világos, hogy mi a jövedelmi határ az ingyenességhez. Azt lehet, hogy már túlléptük, de majd meglátjuk, ha szükség lesz az igazolásokra. 

Mi pedig szabin leszünk az elkövetkező másfél hétben mindketten, én összesen 2 hetet. 
Az időjárás viszont nem nagyon lesz kegyes hozzánk. Az elmúlt hét első fele a kánikula jegyében telt, szó szerint. 30 fok körüli hőmérséklettel és ehhez jó magas páratartalommal, úgyhogy kész megkönnyebbülés volt csütörtökön, hogy elkezdett csökkenni a hőmérséklet, de most a másik végletben vagyunk, szép őszies időnk van, hűvös is és esős is, bár eső annyira sok nem lesz most a hétvégén. Az majd a jövő hétre marad. Mármint a sok eső.