csütörtök, december 29, 2016

Karácsonyon túl, új éven innen

A karácsonyi nagy bevásárlásban Lili volt a nagy segítségem, de még így is 24-én délután jöttem rá sokadszorra, hogy nincs itthon mazsola. Előtte is többször észrevettem, de valahogy mindig lemaradt a listáraírásról, így arról is, hogy megvegyem. Szerencsére még volt bérletem arra a hétre, úgyhogy csak felugrottam a buszra és felszaladtam a Lidlbe, ahol sokkal kevesebben voltak abban a pillanatban, mint a Tescoban lettek volna bármikor a nap folyamán. Ott már reggel hét-fél nyolckor annyian voltak, mint más napokon délután. 

A Katimamitól kapott mákdaráló egész jól működött, csak egy stabilabb asztal kellene hozzá, mert így azért elég küzdelmes volt a mákdarálás. 

A lányok, így hogy volt miből költekezniük egy kicsit, mindenkinek vettek valami meglepetést. Én így tettem szert egy nagyobbacska fazékra, ami 7 literes és lett egy szendvicssütő is (ezt az apjuk kapta) amit ezek szerint nagyon hiányoltak. 

Sokáig hezitáltam, hogy mi legyen a pulyka projekt kimenetele, azaz vegyek, vagy ne vegyek. Mivel nincs mélyhűtőhelyem, így az nem is volt kérdés, hogy egész pulyka kell-e vagy se. Nyilvánvaló volt, hogy nem. De az  még mindig kérdés volt, hogy pulykamellet egészben vegyek-e vagy sem. A végső válasz az lett, hogy találtam szeletelt pulykamellet, amit még 23-án beáztattam fokhagymás sós tejbe és másnap  végül kirántottam. Örülök, hogy így döntöttem, egyszerűbb volt és nem kellett kinlódnom, hogy hova is tegyem, mert annyi nem maradt. 

A bejglik ismét jól sikerültek, hála ismét csak lengyel barátainknak a rum aromáért és a vanilia cukorért. A mák az egy internetes kereskedésből érkezett kíváló minőségű török mák. A dió a Lidlből, illetve oda Kaliforniából. Azért akaratlanul, de sikerült dióson csavarni egy kicsit. A Lidl baracklekvárjának a csomagolása kísértetiesen hasonlít a narancslekvár üvegére, így az lett itthon, és már nem volt idő korrigálni, úgyhogy narancslekvár került bele. Így is finom lett. 

Én 27-én már dolgoztam, és fogok még péntekig minden nap, 1 nap sikerült hosszú műszakot kapnom, illetve később bevállalnom az eredetileg tervezett délután mellé péntekre. Gyurinak normálisan szerdától szombatig tart a hét,  azt nem tudni csak, hogy mikor engedik majd haza őket szombaton. 24-én négykor jöhettek el, ami nem a legkorább, de azért nem annyira rossz, ötre már itthon volt. 

Nincsenek megjegyzések: