Túl a márc. 15-i hóvihar 1. évfordulóján :)

Most, hogy olvastam az előző bejegyzést, visszautalnék rá. Az elsőnek említett házaspár járt itt nálunk a múlt héten hétfőn. A jövetelük célja az volt, hogy ajánlatot tegyenek a házra, ami meg is történt, egy jó hosszúra nyúlt beszélgetés végén. Ugye ők úgy gondolták, hogy ez a ház megfelelne nekik, és erre el kezdték hírdetni a saját lakásukat, amire egész hamar lett is vevő, nem is rossz áron. Elmondásuk szerint 52 nm-ert adnak el valahol az Osztyapenkó környékén, 23 millióért, ami nagyon-nagyon jó ár. Úgy 440  ezerre jön ki négyzetmétere. Mire a végére értünk a beszélgetésnek, esett le az állam, hogy mennyit kínálnak a mi házunkért, ami rendben, nem az Osztyapenkónál van, de cserébe csak a ház majdnem 4-szer akkora, plusz a kert, a garázs, a kisebb zaj, szutyok, stb. Tehát az ajánlat a következő volt: 24,5 millió, esetleg ha nagyon összekaparják a ládafiából a maradékot, akkor 25. Hát erre nem tudtunk mit mondani, csak azt, hogy sajnos ennyiért nem tudjuk odaadni. Még addig tudtunk volna engedni, hogy a jutalékot elengedjük, de még akkor is sok hiányzott volna. Mondjuk 28,8 -ért már akár oda is adtuk volna, de nem 24,5-25-ért....

Ma megint volt itt egy anya a 30 körüli fiával, hogy ők meg két lakásra bontható házat keresnek, és az ingatlanosnak voltak is jó ötletei, amik akár nem túl nagy erőfeszítések árán meg is valósíthatók. Mindezek ellenére nem úgy tűnik, hogy ők lesznek a mi embereink. Bár, még bármi bekövetkezhet.