péntek, február 05, 2010

Énekóra, kosáredzés

Még mindig tart a hó, talán jön hozzá holnap utánpótlás. A héten volt, hogy olvadt belőle, de maradt is elegendő.
Andi hétfőn beteg volt, így nem mentünk énekelni Mayával.
Kedden Domit nem vittem fel a focira, mert nem volt hajlandó leülni leckét írni és 1/2 4-ig egy sor sem készült el. Nagyon haragudott rám, de a lecke elkészült és talán tanulságnak is jó volt.

Andi szerdára viszont már meggyógyult, így mentünk Lilivel és Domi is jött velünk, hogy szokja a levegőt. Nagyon könnyen megtanulta a szöveget és a dallamot is, nem kellett sokszor korrigálni. Nagyon ügyes volt. Kifelé, mikor jöttünk az iskolából, összetalálkoztunk Pali bácsival és az ő nagybőgőjével. Domi szinte lefolyt a lépcsőn a gyönyörűségtől, hogy milyen szép az a nagybőgő.
A szerdai nap egyébként nagyon jól sikerült, mert ez után átvittük Lilit a kosáredzésre. Lili bement, mi pedig kinn leültünk az egyik terembe és megcsináltuk a maradék leckét, sőt Domi még egy kicsit rá is dolgozott. Aztán bementünk a tornaterembe és Domi addig ficánkolt, míg kerített magának egy labdát és nekifogott dobálni a kosárba. Gézabá azt mondta, hogy legközelebb jöjjön nyugodtan úgy, hogy hoz magával cuccot és átöltözik.
Nagyon tetszett neki, hogy ugrálhat.

Tegnap Domi hamar nekifogott a leckének, és egész jól haladt is vele, aztán mentünk úszni, így mégis maradt edzés utánra. Na, az volt a nehezebb része a leckeírásnak. Azért csak megírtuk.

Ma este lesz a Rózsavölgyi Közözsségi házban a Nádasdys zenetanároknak egy koncertje, amit a népzenészek kezdenek, így arra gondoltam, hogy átmegyünk a gyerekekkel, Csücsköm nem tudom, hogy jön-e, mert tegnap sikerült egy nagyon rosszat mozdulnia, és nagyon fájlalja a jobb térdhajlatát. Majd kiderül.

Nincsenek megjegyzések: