Továbbra is

össze-vissza az időjárás. Valamelyik reggel be kellett fűteni, mert annyira hideg volt, aztán már 3-4 órával később a homlokunkat törölgettük. Tegnap egész jó idő volt, ma reggel meg megint esett-szakadt-áztatott az eső. 

Megint tanultam valamit a kenyérsütéssel kapcsolatban, ami lehet, hogy csak itt van így, de itt így van mindenképp. Ma 2 kenyeret sütöttem, egyet magunknak, egyet Miáéknak. És nem holnap akartam befejezni, mert holnap már mindketten megyünk megint. Meg lehet azt is csinálni, hogy ha nincs túl meleg, hogy éjjel kinn kelesztem a kenyeret és reggel a készülődés alatt megsül és forrón viszem magammal ami a gyereké, de úgy nagyon sűrű a kora reggel, ami alapesetben is sűrű. Úgyhogy ma egymás után 2 kenyér készült. Az egyiket a sütőben kelesztettem, nagyon alacsony hőfokon, a másikat meg egy órával később dagasztottam be és az meg a melegvizes palackok között és takarók alatt kelt az ágyunkon. Az első kenyérről a kelesztés végén le akartam venni a fedőt, hogy vizet spricceljek rá még a sütés előtt, de a szépen megkelt kenyérke összeesett és egész nyomi formája lett, mert akkora ezek szerint a hőmérséklet különbség a két dolog között. Úgyhogy a második kenyér második kelesztésének a közepén spricceltem bele a fedelébe és utána rögtön ment vissza a melegre és fél óra-40 perc után egyenesen a sütőbe. Így szép magas lett a kenyér. 

A kijárási szabályok könnyebbedése azért tényleg egy kicsit egyszerűbbé teszi az életet. Lehet, hogy már van két hete is, de én inkább egy hétre tippelnék, tudtam venni muszlint, hogy folytathassam a maszk varrást is. Igaz, csak ma jutottam először jobban a közelébe. Az anyag maga már ki volt mosva, vasalva, csak kiszabni és megvarrni nem volt időm. A legnagyobb pepecselés a kirajzolással és kivágással van, annyira leheletnyi az anyag. 

Elkezdtek a lakáskiadó cégek is lassan hirdetni, csak egyik részről ugye ott vannak a népek, mint mi, akik mozdulni akarnának, a másik oldalról meg a lakások nem nagyon szabadultak fel, mert megállt a felújítás is, tehát, most relatíve kevés a kínálat ahogy nézem, még mindig. Viszont legalább nem liheg a nyakunkban a tulajdonos, hogy ha nem akarunk maradni, akkor menjünk mihamarabb. Bár mennénk, de pl. azt a házat, amit ajánlott az egyik cég, hogy nézzem meg, mire odajutottam volna, hogy elmenjek, már azzal hívtak, hogy már el is kelt. Úgyhogy lehet, hogy még kicsit odébb van a költözés.