Mármint írni ide valamit, de aztán valami mégis elsodort. Hogy mi, arra már nem emlékszem.
Sok minden történt, vagy talán csak az élet ment a rendes kerékvágásban.
Lilikém menetközben visszaállt az iskolai körforgásba, de attól még nagyon lemaradt, sokmindenből. Javítani akart vagy 3 tárgyból még az év eleje óta, ehelyett most nagyon sok mindent kell pótolnia. A jegyei alapján akár meg is buktathatnák 2-3 tárgyból, amit persze senki nem akar, de nagyon bele kell most húzzon.
A jelekből arra a következtetésre jutottunk, hogy szinte 100% az, hogy laktózérzékeny. Vélhetően nem teljesen hiányzik a szervezetéből a laktózt feldolgozó enzim, de úgy tűnik, nem elégséges mennyiségben áll rendelkezésre. Az orvos is osztotta a nézetemet, és külön vizsgálat nélkül már adta is a receptet a Lactase tablettára. Úgy tűnik, be is válik. Legalább megoldódik végre a hasával a mindenféle gondja, baja.
Volt össze-vissza mindenféle időjárásunk, volt már 30 fok is majdnem, de tegnapelőtt például befűtöttem, annyira hűvös volt.
11-én volt a tavalyihoz hasonló utcai piknik, ami ismételten nagyon jól sikerült. Esélyes volt, hogy esetleg elfújja megint a szél, de szerencsére kis hűvösségen kívül más baj nem volt. Se eső, se nagy szél. A kislányok pedig kaptak az egyik szomszédtól egy rakás ruhát, aminek nagyon örült mindenki.
Most éppen megint szakad az eső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése