Valamelyik nap már majdnem sikerült...

Mármint írni ide valamit, de aztán valami mégis elsodort. Hogy mi, arra már nem emlékszem.
Sok minden történt, vagy talán csak az élet ment a rendes kerékvágásban.

Lilikém menetközben visszaállt az iskolai körforgásba, de attól még nagyon lemaradt, sokmindenből. Javítani akart vagy 3 tárgyból még az év eleje óta, ehelyett most nagyon sok mindent kell pótolnia. A jegyei alapján akár meg is buktathatnák 2-3 tárgyból, amit persze senki nem akar, de nagyon bele kell most húzzon.
A jelekből arra a következtetésre jutottunk, hogy szinte 100% az, hogy laktózérzékeny. Vélhetően nem teljesen hiányzik a szervezetéből a laktózt feldolgozó enzim, de úgy tűnik, nem elégséges mennyiségben áll rendelkezésre. Az orvos is osztotta a nézetemet, és külön vizsgálat nélkül már adta is a receptet a Lactase tablettára. Úgy tűnik, be is válik. Legalább megoldódik végre a hasával a mindenféle gondja, baja.

Volt össze-vissza mindenféle időjárásunk, volt már 30 fok is majdnem, de tegnapelőtt például befűtöttem, annyira hűvös volt.
11-én volt a tavalyihoz hasonló utcai piknik, ami ismételten nagyon jól sikerült. Esélyes volt, hogy esetleg elfújja megint a szél, de szerencsére kis hűvösségen kívül más baj nem volt. Se eső, se nagy szél. A kislányok pedig kaptak az egyik szomszédtól egy rakás ruhát, aminek nagyon örült mindenki.

Most éppen megint szakad az eső.

Ha végre itt a nyár....

Strandra nem mentünk, mint a dalocska szerint kellene, ám meleg volt az idő, de nem csak ma, hanem már napok óta. Nem nagyon emlékszem olyan áprilisra, hogy a hónap végén már lepedővel, pucéran kellett volna aludni, mert annyira meleg lett volna. Bezzeg most....

Lili időközben rendbejött, úgy tűnik, csak rengeteg a lemaradása, így elmarad az ének és a szolfézs. Az mindenesetre még megmaradt, hogy hamar elfárad. Este a többiek előtt el szokott menni aludni, úgy 8 körül. Igaz, reggel korán kel.

Múlt vasárnap anya és nénje kinn voltak, egy kicsit egerésztünk kinn a garázsban, sikerült jó pár dobozt átnézni és dönteni a sorsuk felől.

A házzal kapcsolatban semmi újság nincs, hacsak nem annyi, hogy a tőlünk balra szomszéd feletti telken ősz óta építettek egy dupla házat. Talán a 2 ház együtt van akkora, mint a mienk egyben és a telek,  ami tartozik hozzá, szintén kb. a fele a mi telkünknek. Ebből az egyik felet eladták nagyjából annyiért, mint amennyiért mi áruljuk a házat.

Ideszokott egy szerencsétlen éhenkórász cicus, akiről menet közben nyilvánvalóvá vált, hogy vemhes. Most már egyre jobban úgy tűnik, hogy hamarosan szül. Valami megoldást kell neki is találni és a kölyköknek is, ha túlélik. Itt nem maradhat ennyi macska, már így is sokan vannak.